Az energetika teljes állami vezérkarát lecserélte Orbán Viktor, mert a drága rezsicsökkentés és az oroszbarátság kezdte maga alá temetni a kormányt. Segítséget abból az üzleti körből hívott, amelyet az elmúlt tíz évben maga is dédelgetett.
A dekarbonizáció és az energiaválság közepette globális trend, hogy az országok az eredetileg jellemzően 40 éves üzemidejük akár duplájáig üzemeltetnék nukleáris erőműveiket. Ehhez a csapathoz csatlakozna Pakssal Magyarország.
Európai zöldpárti politikusok felkérésére végzett átfogó elemzést a finn LUT Egyetem kutatócsoportja. Több forgatókönyvet is vázol, amelyek közül a leginkább ambíciózus az, amelyik már 2035-re reális lehetőségként vázolja a teljes zöld átállást. Az eggyel kevésbé merész, éppen ezért valószínűbb számítás szerint 2040-re, vagyis tíz évvel a most elfogadott határidő előtt teljesülhetnek az uniós klímacélok.
Szakmai előélete alapján bizakodni lehetett abban, hogy az államtitkár, majd miniszter a rábízott területeken valóban hasznos, építő munkát végez, de ez illúziónak bizonyult.
Kétharmados törvényt is módosítania kell a Fidesznek, hogy olyan mértékű centralizációt hajtson végre az energiapolitikában, amilyet Orbán Viktor elhatározott. Kicsi az esélye, hogy az energetikai miniszterré avanzsáló Lantos Csaba éppen a kormányfő retrográd politikáján változtatna.
Jelentős mértékben csökkent az orosz energiahordozók importja az Európai Unióban és Nagy-Britanniában, de cseppfolyósított földgázból egyre több érkezik Oroszországból.
A balti államok és Lengyelország azt szeretnék, ha a nukleáris energia is része lenne az Oroszország elleni új szankciós csomagnak, de ezt sok tagállam ellenzi. A gázársapkát 12 tagállam levélben javasolta, de Németország, Magyarország és néhány más tagállam nem kér belőle.
A nagy kérdés: ki adna Magyarországnak 11 400 milliárd forintot?
Bár sokan bíztak abban, hogy az orosz gazdaság egyből megroppan az Ukrajna elleni háború nyomán elrendelt nyugati szankciók miatt, ez nem történt meg. Ugyanakkor az sem igaz, hogy ezek az intézkedések nem érnek semmit sem. Próbálunk igazat tenni abban, kinek is fájnak jobban a szankciók.
Ukrajna árammal segítene Németországnak függetlenedni az orosz energiától - közölte Denisz Smihal ukrán kormányfő a dpa német hírügynökségnek nyilatkozva.
Hatalmas hasznot realizált az orosz gázóriás és így az orosz állam, mert az ukrajnai háború miatt rendkívüli mértékben megugrottak a földgázárak a világpiacon.
A németek idén év végén állították volna le az összes még működő erőművüket, de az energiaárak sosem látott magasságokba kúszhatnak, amelyet ellensúlyozni kell.
Éles a gáztakarékossági rendelet, ennek értelmében a tagállamok – egyelőre önkéntes alapon – 15 százalékkal csökkentik gázfelhasználásukat az idei téli szezonban. Ha gázhiány lenne, a spórolás kötelezővé válik.
Bár sebezhetőbbek azok az országok, amelyeknek nincs tengerpartjuk, de akkor sem lett semmi bajuk, amikor három éve egy téves betáplálás folytán leállt a szállítás a Barátság vezetéken – állítják bolgár kutatók. Lapszemle.
Még felvizezett formában is durván fájni fog Oroszországnak a tengeren szállított nyersolajra és olajtermékekre kirótt uniós kereskedelmi tilalom. A csővezetékes szállítások időleges fennmaradása Magyarországnak és még néhány régiós társunknak óriási ajándék, de az eladó országnak sovány vigasz, hiszen a Nyugat-Európával folytatott kereskedése döntő részét hajókkal bonyolította. Hajókon jött a félkész termékek mellett a dízel is, amelyből már most óriási a hiány, és ezúttal nemcsak a hagyományosan dízeldeficites Európában, hanem globálisan is. Miközben a nyakunkon a nyár – a dízel- és kerozinfogyasztás igazi szezonja, mely várhatóan idén robban vissza a koronaválság előtti szintre.
Bár a hétfőn megjelent hírek szerint Magyarország is beleegyezhet az Oroszországból érkező olaj embargójába, a kormány sietve cáfolta az értesüléseket. Itthon valóban kihívást jelenthetne az eddigi beszerzések megváltoztatása, még ha nem is akkora mértékben, ahogy a kormány és a Mol kommunikálja.
Magyarország a tizenkettedik.
Ezen a héten elkezdődhet a leválás az orosz gázfüggőségről Európában. Ehhez Joe Bidennek kell Brüsszelbe látogatnia – ahol az EU-csúcs mellett NATO- és G7-ülések is tarkítják az amúgy is sűrű programot.
A német szövetségi kormány azonnali hatállyal felfüggeszti az Északi Áramlat-2 földgázvezeték üzembe helyezésének folyamatát, válaszul arra, hogy Oroszország a nemzetközi jog súlyos megsértésével elismerte a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségét - jelentette be Olaf Scholz német kancellár kedden Berlinben.
A német politika gyakorlatilag kiszolgáltatta más erőknek az ország áramellátását. Nemigen van más hatalom, amely ennyit tett volna, hogy sebezhetővé tegye magát ezen a területen – állítja a konzervatív Wall Street Journal vezércikke.
