A világ 40 országában használják már a padlólapot, ami áramot termel, ha lépkednek rajta
A Pavegen különleges járólapja akár 7 wattnyi villamos energiát is képes megtermelni pusztán azzal, hogy járkálnak rajta.
A Pavegen különleges járólapja akár 7 wattnyi villamos energiát is képes megtermelni pusztán azzal, hogy járkálnak rajta.
Az Idenergie nevű kanadai startup szerint az országoknak vízturbinákat kellene telepíteniük, mert azok éjjel-nappal biztosítják a szükséges energiát.
A világ energiatermelésének tizede már szél- és napenergiából származott tavaly. Rekordütemben terjed a két megújuló – Magyarország is az élbolyba került –, de közben globálisan rekordot döntött a szénalapú energiatermelés bővülése, és ezzel együtt a szektor szén-dioxid-kibocsátása is.
A miniszterelnök levezette a Hír TV-ben, hogy szerinte miért lenne háborúpárti egy „baloldali” kormány. Úgy gondolja, valamennyi energiaforrás mindig fog jönni Oroszországból, a magyar energiatermelés szerkezetét a nukleáris energiára alapozná napelemekkel kiegészítve.
Lehangoló képet rajzol Európáról az első olyan nagyszabású jelentés, amelyben a megújuló energiaforrások elterjedését akadályozó tényezőket vizsgálták meg az uniós tagállamokban. A készítők szerint hiába áll az EU teljes mellszélességgel a megújulók mellett, ha a tagállamok szabályozása számos területen akadályt jelent a gyors terjedés előtt. Magyarország összességében és egyes kulcsterületeken is a legrosszabb helyen áll.
És ez csak egy a közül a tíz intézkedés közül, amelyekkel a Nemzetközi Energiaügynökség szerint egy éven belül harmadával lehetne csökkenteni az orosz gázimport mennyiségét Európában. A fokozott függőség felszámolása kompromisszumokkal jár.
Harminc éven belül a megújuló energiaforrásokból származó áram fedezheti az emberiség energiaigényének nagyobb részét, és az ellátásban fontos szerep jut a szélerőműveknek. Egy új találmánnyal jóval hatékonyabban lehet befogni a tengerek fölött tomboló szelek erejét.
Fenntartható energiaforrásnak minősítené a földgáz- és atomenergia-projekteket az Európai Bizottság. A magyar kormány ezt győzelemnek tekinti, a klímapolitikát komolyabban vevő tagállamok viszont ellenzik a lépést.
Újabb hat megyében nyílik meg a lakossági napelemes pályázat hétfőn délután ötkor. A jelentkezők napelemekre, vagy napelemekre és fűtéskorszerűsítésre is pályázhatnak, mindennemű önrész nélkül. 202 milliárd forintot oszt ki erre a célra az állam.
Pluszpontként csak azokat a gyerekeket lehet számításba venni, akik után jár a családi pótlék, a nyugdíjat is figyelembe kell venni a pályázati jogosultságot meghatározó jövedelemkorlátnál, elvi lehetőség nyílik nagyobb inverterek beépítésére, de csak lakhatási célt szolgáló épülettel lehet pályázni. Többek között ezek szerepelnek a lakossági napelempályázat kiírásának legújabb módosításában. Kiadtak egy figyelmeztetést is.
Nagyon nem mindegy, hogy egy elektromos autót Lengyelországban vagy Svájcban használ valaki, ráadásul az sem, a nap melyik időszakában tölti valaki az autóját. Mivel éjjel visszaesik a napenergia részaránya, ilyenkor ugyanúgy hagyományos forrásból töltődnek az elektromos autók.
A vállalkozók bevételét is figyelembe kell venni a jövedelemhatár kiszámításakor, öröklés és vásárlás esetén számításba lehet venni a tulajdonviszonyok változását, és reggel helyett délután indul a pályázatok leadása.
Uniós pénzekből fedeznék a költségeket, és gyorsan végeznének vele.
Megérkezett a világ első kísérleti fúziós erőműve, az ITER gigantikus mágnesének első része a franciaországi Saint-Paul-lez-Durance-ban lévő Cadarache központba. A Central Solenoid nevű mágnes összeállítása fontos lépés az ITER számára. A nemzetközi programban 35 ország, köztük Magyarország is részt vesz, a projekt célja a hidrogénfúzió révén történő kontrollált energiatermelés.
Több laboratóriumban is közel jutottak ahhoz, hogy atomok összeolvasztásával termeljenek energiát. Viszont újra kiderült, hogy nincs ingyenebéd: a fúziós reaktorok építéséhez hatalmas befektetésekre lesz szükség.
Sorban adják át az új szénerőműveket, és még újabbakat is építenek: amíg 2015-ben a világ szénenergiájának 44 százaléka származott Kínából, 2020-ra 53 százalékra emelkedett ez az arány.
A kormány nagyot vetített, amikor megindokolta a Mátrai Erőmű megvásárlását. A visszaállamosítás mellett persze vannak nagyon jó érvek, de a borsos vételárra nincs magyarázat. A leszerelésre félretett pénz az erőmű szerint elég lesz, ezen az állam nem fog bukni. De mit is vett meg valójában? Visontán jártunk.
A franciaországi Cadarache-ban épül a világ első kísérleti fúziós erőműve, az ITER (International Thermonuclear Experimental Reactor). Az építkezés jelenleg körülbelül 60 százalékos készültségű, a nemzetközi projekt résztvevői magyar közreműködéssel azon dolgoznak, hogy energiát lehessen előállítani a Nap energiatermelését modellező technológiával. Erre a fizikusok szerint a század második felében kerülhet sor.
Az amerikai Stanford Egyetem mérnökei egy, az eddigieknél hatékonyabb napelemet készítettek, ám még ez is messze van a tökéletestől.
Erre jutott a WindEurope szélenergiás szövetség.