Ukrajna lerohanása élesen megmutatta, hogy mennyire ki van szolgáltatva Európa az orosz gáznak – állapította meg a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), amely csütörtökön közzétett jelentésében kiszámolta, milyen eszközökkel lehetne jelentősen csökkenteni ezt a kiszolgáltatottságot. Tízpontos cselekvési tervükkel szerintük egy év alatt harmadával kevesebb orosz gázt kellene csak importálni, de az intézkedések a klímaváltozás elleni fellépést is elősegíthetik.

Az IEA szerint tavaly összesen 155 milliárd köbméter orosz gáz érkezett Európába, ami az összes import 45 százalékát, illetve az összes fogyasztás 40 százalékát tette ki. Ez a mennyiség a klímavédelmi, kibocsátáscsökkentő intézkedések nyomán ugyan középtávon csökkenni fog, de az ügynökség úgy véli, hogy az orosz–ukrán háború nyomán célszerű lenne felgyorsítani a folyamatot. Tíz pontban foglalták össze a tennivalókat ehhez az európai országok számára, minden pontnál azt is jelezték, milyen hatásra lehet számítani:

1. senki ne kössön új gázszállítási megállapodást Oroszországgal – hatás: kinyílik a lehetőség más szállítókat keresni;
2. váltsák ki alternatív forrásokkal az orosz gázt (például LNG-vel) – egy éven belül 30 milliárd köbméterrel növekedhet a nem orosz gáz importja;
3. vezessenek be minimális gáztárolási kötelezettséget – ez hozzájárul a gázellátó rendszer rugalmasságához;
4. gyorsítsák fel a szél- és napenergia kiaknázását célzó projektek megvalósítását – ezzel egy éven belül 6 milliárd köbméter gázt lehet megtakarítani;
5. maximalizálják az atom- és a bioenergia termelését – ezzel 13 milliárd köbméter gázt lehet megspórolni;
6. vessenek ki rövid távú adókat a jelenlegi helyzetben hirtelen jelentős profitot elérő energiaipari cégekre (az IEA 200 milliárd eurós extra profittal kalkulál), és ebből támogassák a rászoruló fogyasztókat – magas gázárak mellett is megfizethető energiához jutnak a társadalmak kiszolgáltatott csoportjai;
7. gyorsítsák fel a gázkazánok lecserélését hőszivattyús rendszerekre – így további 2 millió köbméteres megtakarítás érhető el;
8. gyorsítsák fel az épületek és az ipari termelők energiahatékonysági fejlesztéseit -- újabb 2 milliárd köbméteres spórolást eredményezhet;
9. bátorítsák arra a fogyasztókat, hogy ideiglenesen 1 Celsius-fokkal vegyék lejjebb a termosztátokat – ez 10 milliárd köbméter gáz megspórolását eredményezné;
10. fokozzák a villamosenergia-rendszer rugalmasságát biztosító energiaforrások – ezek jelenleg zömében gázerőművek – dekarbonizációját és diverzifikálását – amivel csökkenteni lehetne az elektromos hálózat gáztól való erős függését.

Az IEA szerint ezeket az intézkedéseket egy év alatt végrehajtva harmadával kevesebb orosz gázra lenne szüksége Európának. Volt még egy ötlet, amit alaposabban megvizsgáltak, ám végül nem került bele a 10 pont közé, lévén nehezen összeegyeztethető az európai klímavédelmi célokkal. Pedig ezzel akár kevesebb mint felére – 80 milliárd köbméterrel kevesebb gázra volna szükség – lehetne csökkenteni a felhasznált orosz gázmennyiséget, de jelentős kompromisszumokat kellene kötni hozzá. A javaslat lényege, hogy gáz helyett – legalább ideiglenesen – szélerőművekkel termeljen nagyobb mértékben áramot, illetve a gázos erőműveket inkább olajjal fűtse a kontinens.

Az energiaügynökség elismeri, hogy az orosz gáztól való függőség csökkentése mindenki számára áldozatokkal jár,és koncentrál, kitartó, szektorokon átívelő, következetes politikára lenne szükség, illetve folyamatos nemzetközi párbeszédre a biztonsági és energiapiaci kérdésekről. Emellett nyílt párbeszéd is kell a kormányok, iparági szereplők és fogyasztók között.