Hihetetlenül sok energia, hihetetlenül sok pénzből: látótávolságban a fúziós erőművek

Jó ideje már-már kötelező, viccesnek szánt eleme az energetikával foglalkozó konferenciáknak, hogy elhangozzék: a fúziós erőművek megvalósulása folyamatosan ötven évre van a jelentől. Ebbe „rondítottak bele” az amerikai National Ignition Facility (NIF) tudósai, amikor bejelentették, hogy áttörés előtt állnak az atommagok összeolvadásával energiát termelő technológia kidolgozásában.

A NIF-ben 1,9 megajoule energiával hevítik és sűrítik a szupererős mágneses térben tartott két hidrogénizotópot, a már plazmaállapotú deutériumot és a tríciumot; ennek következtében egy héliumatom keletkezik, s felszabadul egy nagy energiájú neutron is. 2018-ban még csak a befektetett energia apró töredékét nyerték vissza, most ott tartanak, hogy 1,35 megajoule szabadult fel a reakció során, azaz a bevitt energia hetven százaléka.

Áttörést értek el az amerikai tudósok a fúziós energia előállításában

Az amerikai Lawrence Livermore National Laboratory kutatói 192 lézernyaláb segítségével bombáztak egy apró gömböt, amiben a hélium izotópjait helyezték el. Az eredmény lenyűgöző lett.

A tudósok szerint hamarosan eljöhet a pillanat, amikor végre a felhasználtnál több energiát nyernek ki a fúzióból, tehát bebizonyosodik, hogy kereskedelmi célú fúziós reaktorok is épülhetnek, amelyek gyökeresen átalakíthatják majd az emberiség energiatermelését. A szakemberek ezt 2025–2030-ra teszik.

Rossz hír azonban, hogy a nagyüzemi fúziós reaktoroknál nem lesz elég az, ha a bevittnél csak valamivel több energiát nyernek a reakcióból, a szakemberek szerint 8–10-szeres szorzó lenne ideáls. Részben azért, mert egy csomó energia kell magának a fúziónak a fenntartásához, másrészt pedig azért, mert a számítások szerint komoly energiamennyiség el is fog veszni a reakció során keletkező hőenergia elektromos árammá alakítása során.