Hiába ígérte Orbán, hogy kimaradunk belőle: indul a közös, EU-s gázbeszerzés, és nekünk is kötelező lesz
Az unió azt várja a közös gázbeszerzéstől, hogy plusz gázmennyiséget vonz a kontinensre, miközben alacsonyan tartja az árakat.
#energiaválság
A kormány a 2050-es évekig járatná Paks I.-et
A kormány folytatni kívánja a paksi bővítést, de legalábbis tudnak róla, hogy a kis, moduláris reaktorok rohamtempóban fejlesztett technológiája lehetséges opciót kínál. Lantos Csaba energiaügyi miniszter az MCC-n beszélt, mi is végighallgattuk.
A németek bezárják, a finnek megnyitják: vasárnap indul be Európa legnagyobb atomreaktora
A reaktort 18 éve kezdték építeni.
Új Paks II.: Magyarország rosszul jár, Oroszország jól, és nem biztos, hogy lesz erőmű
A kormány a paksi bővítés szerződéseinek módosítására készül – miközben a jelenlegi keretek jók, a feltételek Magyarország számára előnyösek. Oroszországnak immár nincs szüksége uniós referenciára, már nem érdeke számára hátrányos feltételeket vállalni. A Roszatom nélkül jelen formájában nincs paksi bővítés, még az is kérdéses, szerepe mennyire csökkenthető.
Rekordot döntött a világban a nap- és szélenergia
Az Ember kutatóintézet friss felmérése után egyik szemünk sír, a másik nevet.
A rugalmas energiahasználat egyenes út a plusz bevételhez
„Hiszünk abban, hogy a legolcsóbb energia az el nem fogyasztott energia” – osztja meg cége ars poeticáját Tóth Zoltán, az E.ON egyedi ügyfél és települési megoldások értékesítési vezetője. Méghozzá egy viszonylag újkeletű szolgáltatásuk, a fogyasztás szabályozása kapcsán. Hogy ez mi fán terem, hogyan és mennyiben tud hozzájárulni az energiahasználat optimalizálásához? Ez is kiderül az alábbi interjúból.
Lengyel palagáz javíthatná az Európai Unió energiamérlegét
Az orosz gáztól való függés csökkentése az Európai Unió hivatalos programjává vált az oroszok ukrajnai agressziója után, ezért a szakértők Lengyelországban újra felvetik: miért nem termeljük ki a palagázt?
Három tényező is segítette, hogy a vártnál kisebb károkat okozott az energiaválság Európában
Mindenki kemény téltől, és vele együtt az ipari termelés lecsavarásától tartott, de egyik sem következett be, állapítja meg a Moody's elemézése. A hitelminősítő így kis csökkenésről kis növekedésre módosította az euróövezeti gazdaság teljesítményének idei előrejelzését.
Deák András: „Nem találjuk a helyünket az orosz-ukrán háború óta"
Le kellene söpörni a külpolitika asztalát, és új hierarchiában újrateríteni azt – mondta a hvg360-nak adott interjúban Deák András, az Euro-Atlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány munkatársa. A háborúval kapcsolatos magyar álláspont felgyorsította az ország izolációját, a kérdés az, hogy ez az imázs tetoválásként „beleég-e" Orbánba. Hozzátette, a háború maga nem elfogadható, de az energiakrízis a vártnál gyorsabban rendeződött, az egész szankciós rendszernek és Ukrajna támogatásának formálisan elviselhető költsége van. Az interjú a hvg360-on indult vitasorozat második része.
EU-csúcs: a háborús bűnösöket felelősségre kell vonni
Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel azt emelte ki az uniós csúcstalálkozó első napjának eseményei közül, hogy az EU egységes abban, hogy el kell számoltatni az ukrajnai háborúban elkövetett bűncselekmények felelőseit. Ennek része, hogy támogatják a Nemzetközi Büntetőbíróság munkáját, amely Vlagyimir Putyin orosz elnök, illetve az ukrán gyermekek deportálását szervező orosz tisztségviselő ellen bocsátott ki elfogatóparancsot.
A ló túlsó oldalán: túl sok lehet 2030-ra az LNG-terminál Európában
A földgázpánik miatt túlságosan sok szerződést kötöttek olyan terminálok létrehozására a kontinensen, amelyek fogadni tudják a cseppfolyósított földgázt szállító óriási tankereket.
Leginkább az derült ki az Északi Áramlat körüli vizsgálatokból, hogy sosem fog kiderülni a teljes igazság
„Kiszivárgott”, milyen szereplők rongálhatták meg az Északi Áramlat gázvezetékeket, ám leginkább csak annyi derült ki: az igazi felelős talán sosem lesz meg. A vezetékek javítása nincs napirenden, legjobb esetben konzerválhatják őket, a jelek szerint se az orosz, se az európai felek nem számítanak rá, hogy a belátható jövőben szükség lesz rájuk.
Egyelőre mégsem költözik Debrecenbe a Természettudományi Múzeum
Az energiaválság miatt a kormány a még el nem kezdett állami beruházásokat felülvizsgálja és halasztja.
A vállalkozások többsége emelné alkalmazottai bérét 2023-ban
A fizetésemelések mértéke jóval elmarad a munkavállalók által elvárt szinttől.
Ismét szembejött a valóság: uniós összehasonlításban sereghajtók vagyunk, ha a rezsitámogatásokat nézzük
Míg Szlovákia a GDP 9,3, Magyarország csupán a GDP 1,1 százalékát fordította rezsivédelemre. Célzott támogatást rajtunk kívül csak Máltán nem adott a kormány a rászorulóknak.
Több mint 300 postafiók zárva marad, miután a Posta nem lát lehetőséget az újranyitásukra
Az októberben bezárt 364 posta közül az a 45 képez csak kivételt, amelyek üzemeltetésébe beszállt az illetékes önkormányzat.
Győr lepasszolná az államnak a vízközművagyonát
A 125 önkormányzattal közös közműcég nem tudja kigazdálkodni az elszálló rezsiköltségeket, már a dolgozók márciusi bére is veszélybe került.
„Most nem bűncselekményük súlya alatt, hanem az embertelen körülmények miatt szenvednek a rabok”
A fogvatartottak vacognak, éheznek – így terjeszti ki a társadalmi eltaszítás politikáját a kormány a büntetés-végrehajtási intézményekben élőkre, s ehhez jó ürügyet szolgáltat az energiaválság.
Orbán Viktor azt mondta, főleg az energiaforrások reménye miatt fogadta az azeri elnököt
A magyar kormányfő szerint bár "nekünk eddig is barátunk volt" Azerbajdzsán, most , hogy szükség van az orosztól eltérő energiahordozókra, még fontosabbá vált.
A távhőszövetség az energiahivatalhoz fordult a büntető kötbérek miatt
A szakmai szövetség nem először hívja fel a figyelmét az illetékeseknek arra, hogy baj van. Tavaly nyáron már jelezték, hogy elindulhat a lavina, majd hónapokig ostromolták a szektort felügyelő energiahivatalt, és a minisztériumot is.