Magyarországot is elérte az elvi vita, joga volt-e az unió állam- és kormányfőinek semmibe venni az európai polgárok szavazatát, és a csúcsjelöltek helyett egy saját bizottsági elnököt varázsolni a brüsszeli bürokrácia élére. A helyzet az, hogy a Tanács valóban felrúgta a népfelség elvét, de Orbán Viktornak ehhez volt demokratikus felhatalmazása.
Az európai pártcsaládok csúcsjelöltet választanak maguknak, akik programot hirdetnek az európai parlamenti választások előtt. A riválisok nyilvános viták során védik meg álláspontjukat, majd a voksolás után az lehet az Európai Bizottság elnöke, aki a pártcsaládjával a legjobb eredmény érte el, vagyis a legnagyobb strasbourgi frakciót alakíthatja. Ez az elv, de fontos megjegyezni, hogy ezt előírás nem rögzíti.
A szerződés azt mondja ki, hogy az állam- és a kormányfőkből álló Tanács tesz javaslatot az Európai Bizottság elnökének személyére, a végső szó pedig a Parlamenté, amely az előterjesztést szentesítheti vagy visszadobhatja.
Jelen állás szerint a demokrácia erősítését szolgáló csúcsjelölti rendszer tehát azon múlik, hogy
Öt évvel ezelőtt Jean-Claude Juncker volt a néppárti csúcsjelölt, és a választások győztese. A Tanácsban viszont jelentős volt az ellenállás személyével kapcsolatban. A szocialisták csúcsjelöltje, Martin Schulz azonban a Parlamentben alkut kötött Junckerrel, és mivel a két frakciónak többsége volt a testületben, megüzenték a Tanácsnak, hogy ők csak a csúcsjelölt személyét tudják elfogadni a Bizottság élén (Schulz pedig vigaszágon EP-elnök lett).
Idén két csúcsjelöltet neveztek meg a pártcsaládok. Manfred Weber a volt finn kormányfővel szemben nyerte el 2018 novemberében a néppárti jelöltséget – Orbán Viktor és a Fidesz támogatásával. Frans Timmermans pedig a szocialisták jelöltje lett az MSZP szavazataival (a DK nem tagja a pártcsaládnak, csak a frakciónak). A harmadikként emlegetett csúcsjelölt, Margrethe Vestager mindössze a liberálisok hét vezetőjének egyike volt, és a választás estéjén jelentette be igényét Európa legfontosabb posztjára.
A néppártiak és szocialisták jelöltje a kampány során televíziós vitákon állt ki egymás ellen, de szavazólapon csak a hazájukban voltak. Weber és Timmermans listavezetőként egyébként megnyerte Németországban, illetve Hollandiában a májusi EP-választást. Kettejük demokratikus legitimációja ebben a két országban tehát megkérdőjelezhetetlen.
Orbán Viktor május elején előbb Matteo Salvini olasz belügyminiszter, majd Heinz-Christian Strache (idő közben lemondott) osztrák alkancellár oldalán megüzente: a néppárt jelenlegi irányvonalát nem tartja helyesnek, Manfred Weber pedig alkalmatlan a Bizottság vezetésére. Abból indult ki ugyanis, hogy a populista erők áttörését hozza majd az EP-választás, és akkor teljesen új opciók nyílnak majd meg előtte. Elszámolta magát. Strache megbukott még a voksolás előtt, és hiába teljesített jól Salvini, a kontinens nacionalista erői gyengébben szerepeltek a vártnál, míg a középen és attól balra álló erők összességében izmosabbnak bizonyultak a prognózisokban jósoltnál. Orbán arcán május 26-án este látni is lehetett a csalódottságot. Akkor mégis Weber lesz a befutó?
Azt bizton állíthatjuk, hogy Orbán saját érdekből harcolt Weber ellen. Egy általa megsértett embert nyilván nem akart látni a Bizottság élén. De az ő személyes érdeke ez alkalommal megegyezett a magyar szavazók akaratával.
A 21 magyar EP-képviselő közül egyetlen egy sem kapott egyértelmű felhatalmazást bármelyik csúcsjelölt támogatására.
Legközelebb tehát Ujhelyi István van ahhoz, hogy a csúcsjelölteket Orbánon számon kérje. A helyzet ugyanakkor az, hogy a magyar kormányfő demokratikus legitimitással járt el:
Bár a helyzetet véletlen szülte, és joggal hihetjük, hogy Orbán nem a magyarok akaratának hű szószólójaként választotta meg európai politikáját, pillanatnyilag a demokráciát Merkelen és Macronon kell számon kérni, nem a magyar kormányfő. Ha tesztelni akarja valaki Orbán demokratikus elkötelezettségét, írja megkerülhetetlen szabályba a csúcsjelölt megválasztását.
Friss kutatások szerint a kismamáknak semennyi alkoholt sem szabadna fogyasztaniuk, mert ezzel súlyosan kockáztatják gyermekük egészségét.
Lopást kizáró rendszert nem lehet alkotni, de mi a helyzet a hazudozással? Vélemény.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásának szóba került az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedések újabb köre.
Orbán korábban azt mondta, ez tüdőn lőné a gazdaságot.
Fizikai és mentális megterhelésre figyelmeztetnek.
