Párizs 2024 - hírek
Száz év után újra Párizsban gyűlnek össze a világ legjobb sportolói, hogy 35 sportágban minél gyorsabban, erősebben és magasabbra jussanak. A július 26. és augusztus 11. között zajló játékok minden magyar érintettjéről és fontos híréről beszámolunk cikksorozatunkban.
Az utóbbi évek vitái a nő „új” definíciója körül, melyet kifejezetten a genderszervezetek tűztek ki célul, és erőltetnek, újra és újra arra késztetik a női emancipációs szervezeteket, hogy kritikusan reagáljanak az LMBTQ-agendáikra. Semmi más feladata nem lesz tehát a jövőben a női jogvédő szervezeteknek, mint hogy kiálljanak a nő biológiai fogalma mellett, és segítsék annak újabb megerősödését. Kifejezetten szemben állnak tehát a gender- és LMBTQ-mozgalom ideológiájával.
Már most látszik, hogy sajnos erre fog elmenni a női szervezetek minden energiája, pedig ennél fontosabb társadalmi feladataik lennének, különösen térségünkben.
Például a sportban most már biztosan csak úgy lesznek elkerülhetők a következő évek csalásai, ha megerősödik a női sport érdekképviselete az igencsak patriarchális sportszervezetekben. A probléma nem új keletű. Több évtizede meghatározza a női emancipáció legfontosabb vívmányát, például a női sportot, hogy igyekeznek relativizálni a nő fogalmát. Amit most a párizsi olimpia új fénytörésbe helyezett, egy „női” bokszoló esete, arra világított rá, hogy nem evidens, hogy valaki nő, akinek a papírjaiban női név van.
Imane Helif férfi izomzattal, férfitesttel és attitűddel állt a ringben, erős ütéseivel pedig egyhamar végzett női ellenfeleivel (korábban magas tesztoszteronszintje és XY-kromoszómái miatt a versenyzéstől eltiltotta a nemzetközi bokszszövetség). Helif definíciója a médiában – leginkább találgatásokra alapozva, bizonyítékok nélkül – interszexuális lett.
Már gyerekkoromban, mikor sportoló voltam és úsztam, többen azzal vádolták a női úszókat, hogy nem tiszta sportolók. 1988-at írtunk.
