Ma is százéves érveket hoznak fel a női sebészek ellen, de a robotok kitárják előttük a műtőajtót

Először végeztek gyereken robotasszisztált műtétet Magyarországon – adta hírül a Semmelweis Egyetem nemrég. A beteg egy 14 éves lány volt, akit májdaganata miatt úgynevezett Da Vinci-robottechnikával operáltak. Január végén egy másik gyereket is robotsebészeti technikával műtöttek meg, ugyancsak májdaganat miatt a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikáján. Az egyetem tájékoztatása szerint a Da Vinci-robottechnológiával precízebb beavatkozásokat lehet végezni olyan szűk helyeken is, ahol ez más technikákkal nem, vagy csak nagy nehézségek árán lehetséges.

Magyarországon 2022-ben végezték el az első robotasszisztált műtétet, a technikát elsősorban hasi sebészeti, nőgyógyászati és urológiai beavatkozásoknál használják jelenleg. Mostanra már évente több száz ilyen beavatkozást végeznek, a robotasszisztált májsebészeti program indulása óta több mint száz májműtétet hajtottak végre, de eddig csak felnőtteken.

Májdaganatos gyereken végzett robotasszisztált műtét a Semmelweis Egyetemen

Semmelweis Egyetem

A robottechnika terjedése a sebészetben nemcsak orvostudományi, hanem esélyegyenlőségi szempontból is jelentős. Elképzelhető ugyanis, hogy

az új sebészeti technológiák segítségével megszűnhetnek a fizikumból, a sebészek közötti eltérő anatómiai adottságokból fakadó nemi különbségek, és ezáltal szélesebbre nyílik az ajtó a női sebészek előtt.

Papp Annamária, Kun András István és Bíró Klára, a Debreceni Egyetem munkatársai legalábbis erre jutottak a kérdést vizsgáló friss tanulmányukban. (Hozzájárul-e a technológiai fejlődés (robotika) a nők nagyobb szerepvállalásához a sebészeti szakmákban? Orvosi Hetilap 166/3.)

A kutatók szerint az eltérő fizikai adottságokon túl az orvostörténetben rejtőzik a válasz arra, hogy bár manapság az orvostanhallgatók és az orvosok között is többen vannak a nők, mint a férfiak, bizonyos területeken továbbra is férfidominancia jellemző. Ezen belül kiemelkedik a sebészet mint az orvoslás egyik legnagyobb presztízsű és leginkább férfiasnak tartott része.

Írásukban emlékeztetnek, hogy a nők a 19. század végéig nem járhattak egyetemre Magyarországon. Ezen Wlassics Gyula vallás- és közoktatási miniszter változtatott, aki 1895-ben három területen nyitotta meg a felsőoktatás kapuit a nők előtt: a bölcsészeti és gyógyszerészi pálya mellett orvosi diplomát is szerezhettek. Az első nő, aki Magyarországon végzett orvosként, Steinberger Sarolta volt 1900-ban. (Az első magyar orvosnőnek, Hugonnai Vilmának még Svájcban kellett diplomáznia, mert itthon nem tanulhatott.)

Több mint százéves érvek a női sebészek ellen

Azok, akik ellenezték, hogy a nők is gyógyíthassanak, egyebek mellett azzal érveltek, hogy a nők fizikailag nem elég erősek ahhoz, hogy nehéz műtéteket végezzenek, és családi kötelezettségeik miatt úgysem lenne elég erejük az orvosi hivatás gyakorlásához.