Nem akar női kvótát a kormány, és pláne nem, ha az EU kéri

A magyar kormánynak esze ágában sincs előírni a tőzsdei cégek számára, hogy igazgatóságukban adjanak helyet a nőknek is, pedig az Európai Bizottság január végén kötelezettségszegési eljárást indított emiatt Magyarországgal szemben. A kormány már akkor egyértelművé tette a kvótával kapcsolatos álláspontját, amikor – miután az uniós irányelv kötelezte erre – benyújtotta az arról szóló törvényjavaslatot. A zárószavazásra tavaly ősszel már nem került sor, így a június közepéig tartó tavaszi ülésszakon dönthetnek a képviselők, a javaslat indoklásából kiderül, hogy a Fidesz–KDNP nem támogatja az elképzelést. A kormánypárti politikusok azt állítják, hogy a kvótáktól ódzkodnak, nem a nőktől, a nagyobb hazai tőzsdei társaságok vezetőségét végignézve azonban így is szinte kizárólag férfiakat találunk.

Pedig arról szó sincs, hogy a nők ne lennének elég ambiciózusak vagy motiváltak – állítja Nagy Beáta közgazdász-szociológus, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora. „Nem igaz, hogy nincsen elegendő nő azokon a szinteken, ahonnan kiválasztják a felső vezetőket”, ugyanakkor a tőzsdei cégek esetében nagyon kevés posztról van szó. „E pozíciók betöltésében komoly szerepe van a személyes networknek”, ilyen szakmai kapcsolatokat kialakítani és fenntartani pedig a nőknek jóval kevesebb lehetőségük van. Akik már bent vannak a cégek vezetésében, különösen az igazgatóságában, azok túlnyomórészt férfiak, ők pedig a hasonló hasonlót vonz elv alapján főleg férfiakat választanak.