Sok családban ismerős a jelenet: tányér szélére kotort brokkoli a válogatós a gyerek előtt, aki csak a tésztát ette meg, miközben azt mondogatja mindenre, hogy „nem kérek belőle”. Ezek a mindennapi kis küzdelmek nem csupán a türelem próbái: valójában a gyerekek ekkor tanulják meg, hogyan viszonyulnak az ételhez, milyen szokásokat alakítanak ki, és milyen mintát követnek a felnőttektől. Szülőként ebben nekünk is fontos feladatunk van: hogy ezekre ne az erőltetés és a neheztelés legyen a megoldás, hanem a nyitottság. Hiszen mindenkinek jót tesz, ha nem alakul át konfliktussá a családi ebéd.
A változatos, színes étrend azonban mindannyiunknak fontos. A felnőtteknek azért, hogy bírják a mindennapi terhelést, a gyerekeknek viszont ennél is többet jelent. A fejlődő szervezetnek szüksége van a fehérjére, szénhidrátra, vitaminokra és ásványi anyagokra ahhoz, hogy a gyereknek legyen energiája, figyelni tudjon az oviban vagy az iskolában, és ne fáradjon el teljesen a nap végére. Ha a tápanyagellátás nem megfelelő, annak a viselkedésükben is nyoma lehet: jönnek a nyűgösebb napok, a nehezebb alvások – magyarázza Somogyi Sára, a BioTechUSA dietetikus szakértője.
De a változatos étkezés nemcsak emiatt fontos gyermekkorban. A gyerek ilyenkor alapozza meg azt is, milyen kapcsolata lesz az étellel. Már egészen kicsi korban, kb. hat hónapos kortól, amikor először találkozik az ízekkel, elkezdi felfedezni, mit jelent számára az evés: minél több színnel, állaggal, alapanyaggal találkozik, annál gazdagabb élményt visz tovább, hogy formálja azt tinikorában is. És végül ez lesz az alapja annak, hogyan viszonyul majd a táplálkozáshoz később, felnőttkorában.
Egészen kicsi kortól
A gyerek ételhez való viszonyát leginkább az otthoni minták, a szülői példák formálják: amit lát, amit elé tesznek, ahogyan együtt esznek, az mind hatással van rá. Már egészen kicsi kortól számít, mi történik az asztal körül: leülnek-e együtt, beszélgetnek-e közben, vagy csak gyorsan bekapnak valamit a tévé előtt. Ha a gyerek nem tapasztalja meg a közös étkezések hangulatát, vagy képernyővel pótoljuk azt, akkor később sokkal nehezebb lesz rávenni, hogy egyen.
A jó kapcsolat az étellel tehát otthon kezdődik, és már a hozzátáplálás időszaka is fontos. Ennek két fő iránya van: a klasszikus, pürés etetés, illetve a BLW, vagyis a falatkás hozzátáplálás, ahol a kicsi maga fedezheti fel az ételeket kézzel, falat formájában. Kutatások szerint a BLW-módszerrel nevelt gyerekek később kevésbé válogatósak, és bátrabban próbálnak ki új ízeket. Egy kis darab főtt krumpli, sütőben sült hasáb vagy puhább, zöldséges falat sokkal több érzékelési élményt ad, mint a homogén püré. Így a gyerekek jobban megértik, mi van a tányérjukon, és később szívesebben kóstolják meg a zöldségeket, hüvelyeseket, új ízeket. De a szakértők szerint nem kell egyik véglethez sem mereven ragaszkodni: a legjobb, ha a szülő a gyerek igényeihez igazítja a tempót, akár a két megközelítést vegyítve.
Mit csináljon a szülő?
Erőltetni nem szabad semmit: fontos figyelnünk arra, hogy az étel nem válhat sem jutalommá sem büntetéssé, ha pedig a gyerek valamit megkóstolni sem akar, érdemes más formában is kínálni azt. Lehet, hogy a sült édesburgonya nem jön be, pürében viszont hatalmas sikert arat. Az ételek kísérletezésekor a kitartás kulcsfontosságú: ha egyszer elutasít egy zöldséget, nem jelenti azt, hogy soha nem fogja megenni. Érdemes a gyerek által kedvelt ételeket párosítani az új ízekkel, zöldségekkel, de nem kell kétségbe esnünk akkor sem, ha sokadik próbálkozásra is elutasító: a lényeg, hogy találkozzon vele, és lehetőséget kapjon a választásra. A szülő felelőssége, hogy mit, mikor és hol kínál, de hogy a gyerek abból mit és mennyit fogad el, az már az ő döntése, ezt nem szabad elfelejteni a szülőnek sem.
Sokat segít az is, ha kisgyerekkortól bevonjuk őket a vásárlásba, főzésbe. Együtt választunk zöldséget a boltban, hagyjuk, hogy keverjék a tésztát, süssék a sütit, ne rejtsük el előlük az ételeket, hanem mutassuk meg azokat nekik. A boltban a nyitottság és a beszélgetés mellett az is fontos, hogy a szülő határozott tudjon lenni. Ha valami olyat kér a gyerek, amit nem szeretnénk megvenni, álljunk meg, magyarázzuk el neki, miért. Kompromisszumokat lehet kötni, de jutalom vagy büntetés nem válhat belőle ekkor sem. A szülő felelőssége ebben óriási, hiszen egy aznapi összeveszés elkerülése kevésbé fontos, mint a gyerek hosszútávú érdekei.
A kamaszkor: minden változik
Míg a gyerek kicsiként szivacsként szívja magába a szülőktől látott mintákat, addig ahogy nő és közösségbe kerül, a kortársak hatása is érvényesülni fog, a gyerek ekkortól szeretne megfelelni a közegének. Ha kiskorában stabil és jó mintát kap, az védőhálót jelent neki ebben az időszakban is.
Kisgyermekkorban a válogatósság a kor természetes velejárója, a gyerek az étel színe, állaga, szaga alapján alakítja ki preferenciáit. Kamaszkorban viszont nem beszélünk már válogatósságról, csak ételpreferenciákról: ez viszont egészen másról szól. Tinikorban a kortársak mellett már a testkép és az identitás is közrejátszik az ételek kiválasztásában, a fiatalok kezdődő önállóságukat is megélik az ételválasztásban: „én döntöm el, mit eszek meg”. Egy étel elutasítása tehát gyakran nem az íz miatt történik, hanem része az önállóságuk, a kontrollvágyuk és a társas beilleszkedésük próbálgatásának – magyarázza Biró Boglárka, a Kamasztér Alapítvány gyermekpszichológusa, a fiatalokat online segítő Támasztér chatpont szakmai vezetője.
Az étkezés tehát ebben a korban eszköz a kamasz számára. Ha a szülő nehezen viseli a gyerek felnövését, az elengedés folyamatát, az étkezések körül is megjelenhet a feszültség a gyerekben. Ugyanígy, ha a kamasz szorong, vagy a családi légkör feszült, előfordulhat, hogy elzárkózik a közös étkezésektől, vagy éppen lázadásból utasít el ételeket. A háttérben tehát sokszor nem maga az étel áll, hanem az, ahogyan a fiatal a saját határait, érzéseit és önállóságát próbálja megélni.
A saját testtel való viszony pedig kifejeződhet kalóriaszámlálásban, az identitáskeresés pedig olyan elvi hozzáállásokban, mint például a húsételek elutasítása az állatok védelmében. A kamasz ebben az időszakban gyakran vizsgálja felül a családi étkezési szokásokat. Előfordul, hogy elutasítja, amit kicsiként szeretett, vagy éppen megkedvel valamit, amit korábban nem. Nehéz időszak ez a szülők számára is, de nem szabad elfelejteni: ilyenkor a szülői példa, a nyitottság és az elfogadás tud segíteni abban, hogy a kamasz egészséges viszonyt alakítson ki az étellel, miközben alakítja saját magát.
Kérdezzünk!
A szülő szerepe ebben az időszakban az, hogy a kamasz érezze, megértik, elfogadják, biztonságban van, nem ítélik el a választásai miatt. A kényszerítés, a bűntudatkeltés vagy a feszült asztali légkör csak fokozza az ellenállást és a belső feszültséget. Ehelyett érdemes érdeklődni az érzései iránt, megérteni, miért választja azt, amit választ, meghallgatni őt és elfogadni azt. A szülő példamutatása, az új ízek kipróbálása és a közös, nyugodt étkezések mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kamasz nyitottabb legyen és egészséges viszonyt alakítson ki az étellel.
Ha azt tapasztaljuk, hogy a kamasz szélsőségesen reagál az ételre – például falási rohama van, hánytatja magát –, vagy mi szülőként érezzük azt, hogy elakadtunk, egyáltalán nem szégyen, sőt, nagyon is fontos szakemberhez fordulni. A legfontosabb, hogy az étkezés ne váljon tabuvá vagy konfliktusforrássá. A cél egy olyan légkör megteremtése, amiben a kamasznak lehetősége nyílik a fejlődésre, az önállóságra, és arra, hogy hosszú távon is hasznos mintát vigyen tovább az étkezésével kapcsolatban. Az egészséges étkezési mintákat gyerekkorban könnyebb elsajátítani – felnőttként már sokkal nehezebb teljesen újratanulni őket.
Tipp a válogatós korszak átvészeléséhez
A kiegyensúlyozott táplálkozás kialakítása már a hozzátáplálás időszakában elkezdődik, de még a legnagyobb odafigyelés mellett is előfordulhat, hogy a gyermek válogatóssá válik. Ilyenkor különösen fontos, hogy a fejlődéshez szükséges vitaminok és ásványi anyagok pótlásáról se feledkezzünk meg. Elérhetők gyermekek számára kifejlesztett vitaminok, mint amilyen a One-A-Day Kids rágótabletta, ami már négyéves kortól szedhető.
A BioTechUSA szakértőivel, bolti szaktanácsadóival és termékeivel az aktív életmód népszerűsítését tűzte ki célul, hogy minden korosztály számára elérhetővé váljon az egészségtudatos élet.
