Az öregedő társadalmak egyik komoly problémája a demenciás esetek növekvő száma. Sajnos erre az összetett tünetegyüttesre nincsen gyógymód, éppen ezért fontos a megelőző stratégiákra koncentrálni. Spanyol kutatók egy olyan élelmiszerfajtát tettek tüzetesebb vizsgálatok alá, amelynek a demenciára gyakorolt hatásával kapcsolatban korábban ellentmondó eredmények születtek.
Egy kutatási eredmény alapján úgy tűnik, aki kevesebb szénhidrátot fogyaszt, nagyobb eséllyel lehet cukorbeteg, vagy alakulhat ki nála valamilyen más egészségügyi probléma. A kettő között nem ok-okozati összefüggés van, de mintázat egyértelműnek tűnik.
Az űrkutatóknak és -utazóknak azért is van szükségük speciális dietetikusi segítségre, hogy étrendjükkel minél hatékonyabban megelőzhessék a daganatos betegségeket, a csontritkulást és az izomvesztést, ezek veszélye ugyanis többször akkora az űrben, mint földi körülmények között. Miért esznek liofilizált húst, hogyan lehet salátát termelni a bázisokon, és milyen íze van a mikróbákból, ásványi anyagokból és levegőből előállítható fehérjének? Benyó Zsuzsannát kérdeztük.
Újabb étrend hódít, az atlanti, ami tulajdonképpen a mediterrán étrend oldalágának is tekinthető. Sok a hasonló vonás bennük, de azért vannak egyértelmű eltérések is. A mediterrán jellegű étkezést egészségesnek tartják, de mi a helyzet az atlantival?
Több mint 60 százalékkal ellensúlyozhatja a genetika hatását az egészséges életmód, és további öt évvel meghosszabbíthatja az életet – derül ki az első ilyen jellegű tanulmányból.
Érdekes kettősséget mutat az emberi test és a vas viszonya: habár utóbbi az egyik leggyakrabban előforduló elem a Földön, szervezetünk mégsem képes önállóan az ásványi anyag előállítására. A vaspótlásra mindennap figyelni kell, különösen akkor, ha valamilyen diétát vagy speciális étrendet követünk.
Havonta öt napig imitálja a koplalást, az eredmények biztatók.
Svédországi kutatók elemezték azt a három leletet, amelyekről kiderült, hogy tizenéves skandináv gyerekek rágták meg őket – nagyjából 10 ezer évvel ezelőtt. Még azt is meg tudták állapítani, milyen betegségben szenvedtek.
Egy új kutatás szerint már nyolc hét is elég lehet ahhoz, hogy a kizárólag növényi összetevőket magában foglaló étrend első jótékony hatásai megjelenjenek. Ahhoz azonban, hogy egészségesebbek legyen az ember, ennél kisebb változás is elegendő lehet.
Gyakran halljuk, mennyire fontos az egészséges, változatos étrend, ez azonban most tudományos megerősítést is kapott – méghozzá valóban biztató eredményekkel.
Kanadai kutatók kimutatták, hogy az az eper rendszeres fogyasztása mennyire jó hatással lehet a kognitív képességekre.
Japán kutatók honfitársaikat vizsgálva erősítettek meg egy állítást: a bármilyen irányban szélsőséges szénhidrát- és zsírfogyasztási szokások magasabb halálozási kockázattal járnak. Nem mindegy azonban, hogy nőkről vagy férfiakról van szó.
Egy alapos vizsgálatban mérték össze a különböző étrendek környezeti hatásait az Oxfordi Egyetem kutatói, az eredményekből pedig több érdekesség is kiderült.
Akár profi, akár amatőr szinten sportol valaki, vashiányosan nem lehet kihozni magunkból a maximumot. Ilyenkor a mozgással nem energikusnak fogjuk magunkat érezni, hanem éppen ellenkezőleg: a teljesítményünk nem javul, és amennyiben nem viszünk be elég vasat, vagy nem pótoljuk azt megfelelően, elfogyhatnak a vastartalékaink. A sport mit sem ér, ha nincs elég vas a szervezetünkben. Sőt!
A mediterrán diéta a stroke mellett a szívroham és a korai halálozás kockázatát is csökkentheti, derül ki egy új, 35 548 ember részvételével készült vizsgálatból.
Egy nemrég megjelent brit kutatási eredmény szerint aki mediterrán diétát tart, annak kisebb az esélye a demencia kialakulására.
A világ számos fejlett országában népbetegségnek számító, kritikus érrendszeri és daganatos megbetegedésekhez vezető elhízás gyakori ellenjavallata az étkezés szabályozása, és bár ez sikeres lehet, utána az érintettek fele öt éven belül visszahízik az eredeti súlyára.
Az amerikai Bryan Johnson egy kisebb kórházra elegendő orvossal dolgozik azon, hogy minél egészségesebb és biológiai értelemben véve fiatalabb legyen. A jövőben még a génterápiát is vállalná ezért.
Az amerikai Iowai Egyetem kutatói szerint a halolaj fogyasztása olyan láncreakciót indíthat be a szervezetben, ami végül hajvesztéshez vezethet.
Pozitív eredményeket mutatott a Mainzi Egyetem kutatóinak vizsgálata, mely a 16:8-as böjtölésre fókuszált. A résztvevők több egészségügyi mutatója is javult, sőt annak IGF-1 hormonnak szintje is csökkent, amely a daganat növekedésében játszik kulcsszerepet.
