Amikor végre elhatározzuk, hogy belevágunk egy új edzésprogramba, a legtöbben azonnali eredményeket remélünk. Akár néhány kilótól szeretnénk megszabadulni, akár izmot építeni vagy beleférni a kedvenc farmerünkbe, a változás gyakran idegőrlően lassúnak tűnik. Különösen akkor, ha a párunkkal vagy egy barátunkkal vágunk bele, aki hamarabb ér el látványos eredményeket.

Ha belenézünk a tükörbe és pár megerőltető edzés után nem az a kép fogad minket, mint elképzeltük, az elveheti a kedvünket a folytatástól, de valójában nem reális, hogy azonnal átalakuljon a testünk.

Az alábbi cikksorozatunkban egy orvossal, egy egészségpszichológussal és egy edzővel jártuk körbe, miért is olyan nehéz rávenni magunkat a mozgásra, hol és miért veszítjük el vele a kapcsolatot, és mégis mit érdemes átgondolnunk ahhoz, hogy ne csak szükséges rosszként tekintsünk rá:

Alapvetően az a kiindulópont, hogy minden ember más, ezért máshogy is reagál a teste a mozgásra: „Az, hogy milyen hamar észlelhetőek a változások, egyénenként eltérő, és függ attól, hogy milyen típusú edzést végzünk, valamint mennyire vagyunk következetesek” – mondta egy dietetikus a CNN-nek, aki azt is kifejtette, hogy az étrend is rengeteget számít, de mindezzel együtt is legalább kettő-négy hét, mire látható lesz a kívánt hatás.

Egy személyi edző viszont már arról beszélt, hogy

sok embernél 6-12 hétre is szükség lehet a változásokhoz.

Szerinte is számos tényező befolyásolja az eredményeket, például az életkor, a nem és az anyagcsere. A férfiak például jellemzően gyorsabb anyagcserével rendelkeznek, mint a nők, ami azt jelenti, hogy a testük több energiát (kalóriát) használ fel naponta. Ez részben annak köszönhető, hogy a férfiak általában nagyobb testalkatúak, és több izomtömegük van – az izmok és a nagyobb szervek pedig több energiát igényelnek.

Bár egy-két hónap hosszú időnek tűnhet, a szakértők szerint mégis érdemes kitartani, mert a mozgás

már az első naptól kezdve számos láthatatlan előnnyel jár.

A rendszeres fizikai aktivitás például csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, egyes fertőzések és bizonyos daganatos betegségek kockázatát is. Emellett erősíti a csontokat és az izmokat, javítja a kognitív képességeket és hozzájárul a jobb alváshoz.

Egy 2023-as tanulmányra hivatkozva azt is írják, hogy a különböző mozgásformák jelentős vérnyomáscsökkentő hatással bírnak, különösen a futás és a guggolás. A vérnyomás változása egyébként akár már az első napon is érzékelhető lehet, ami a jobb véráramlás miatt következik be, függetlenül attól, hogy erősítő edzést, kardiót vagy ezek kombinációját végezzük.

Hogy miért fontos kitartóan edzeni, arról Babai Lászlóval, a Prima Medica ügyvezető igazgatójával, életmód- és háziorvossal is beszélgettünk februárban:

Felgyorsítható a fejlődés?

Ha a fentiek után is türelmetlen maradt, akkor van lehetőség arra, hogy felgyorsítsa a fejlődést – amennyiben hajlandó keményebben dolgozni, már hamarabb is láthatóak lesznek az eredmények. Viszont ha komolyabb szándékai vannak, akkor már érdemes felkeresni egy edzőt, mert akár súlyos következményei is lehetnek annak, ha túlhajszolja magát. Ha igazán változtatni szeretne a testösszetételén, akkor érdemes a nagyobb intenzitású edzésekre, például a futásra koncentrálni, nem pedig a jógára, aminek persze szintén számos jótékony hatása van a stresszcsökkentéstől a testtartás, a rugalmasság és az alvás minőségének javításáig.

Szakértők szerint az is sokat számít, ha a nap folyamán is beiktatunk kisebb mozgásokat, és nem csak az edzés alatt. Ezért érdemes például ötperces sétaszüneteket tartani minden órában, felállni az íróasztaltól, járkálni a telefonhívások közben, vagy akár lenyomni néhány fekvőtámaszt. Nem tűnik soknak, de ezek az apró mozgások is összeadódnak és hosszú távon igenis lehet látható eredményük.

A táplálkozás is kulcsszerepet játszik

Természetesen a megfelelő étrend is kulcsfontosságú a fogyásban és abban, hogy jobban érezzük magunkat a testünkben. Törekedni kell arra, hogy minél több teljes értékű élelmiszert fogyasszunk, vagyis minél kevésbé feldolgozottakat. Ilyenek például a friss gyümölcsök és zöldségek, a tojás, a hüvelyesek, a diófélék és a magvak. Míg ezek megfelelő mennyiségű rostot és tápanyagot tartalmaznak, a túlságosan feldolgozott élelmiszerekről ez nem mondható el, viszont kevésbé érezzük jóllakottnak magunkat tőlük, és könnyen túlesszük magunkat.

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének honlapján található egy okostányér fül, amely részletesen kifejti, hogy milyen ételeknek kellene egy nap a tányérunkra kerülnie. Ezt bárki könnyen elérheti és átböngészheti. Ebben a cikkünkben pedig azokról diétákról írtunk, amiket sürgősen el kellene felejteni a szakemberek szerint.

Bár a megfelelő táplálkozás az egészséges életmód alapja, Magyarországon azonban rengetegen élnek minőségi éhezésben, vagyis kenyéren és krumplin próbálják átvészelni a mindennapokat, mivel a zöldségek és gyümölcsök egyre borsosabb árát nem tudják kigazdálkodni az alacsony fizetések és a magas infláció mellett. Erről itt írtunk részletesebben:

Azon túl, hogy odafigyelünk az étkezésre, a keményebb edzéseket érdemes egy olyan tevékenységgel párosítanunk, amit szeretünk. Az edzőterem után keressünk valamilyen másik mozgásformát is, amit élvezünk, például a biciklizzünk, focizzunk, squasholjunk vagy tollasozzunk a parkban.

A legfontosabb pedig az, hogy ha elkezdtünk edzeni, ne adjuk fel csak azért, mert nem jön rögtön az eredmény: a szakértők, edzők és dietetikusok is megerősítik, hogy a kitartó munkának meglesz az eredménye, ami idővel nemcsak a testünkön, de a hangulatunkon is meglátszik majd. A rendszeres mozgás ugyanis nagyban hozzájárul a jólétünkhöz és boldogságunkhoz is:

A nyitókép forrása: GORODENKOFF PRODUCTIONS / SCIENCE / GPR / Science Photo Library via AFP