Újra felmerült, hogy az uniós közös értékek és a demokrácia betartásához kössék a kifizetéseket a közös kasszából. A kérdés elsősorban Magyarországot és Lengyelországot érintheti.
A német lapban megjelent elemzésben két szakértő jutott a fenti következtetéshez, miután bemutatta, miért alkalmaz kettős mércét a német CDU-CSU uniós, illetve hazai politikájában.
A nemrég megjelent, új nemzeti biztonsági stratégiáról ír e heti számában a HVG.
A náci mintájú Benes-dekrétumok mind a mai napig köztünk élnek – az Európai Unió nagyobb dicsőségére. Vélemény.
Korábban csak néhány szakértőről és újságról lehetett tudni, hogy a kormány bocsánatkérést követel a felhatalmazási törvényt kritizáló megszólalásokért, most kiderült, hogy akciója tömeges, és a törvényt bíráló európai parlamenti képviselők megszólalásait sem hagyja szó nélkül.
Csatát vesztett a kormány az Unióval szemben, de a tranzitzónák megszüntetésével párhuzamosan az ország minden kapuját befalazta a menedékkérők előtt, és a koronavírus is elég indokot szolgáltat arra, hogy bizonyítsa bátorságát.
Mindent megtesz a kormány, hogy bemutassa, az EU nem segít.
A konzervatív Die Welt szerint a koronaválság alapvető fordulatra kényszerítette Angela Merkelt, aki mindezidáig élesen elutasította, hogy az unió közösen felvett kölcsönök segítségével lábaljon ki a bajból, ám most mégis beadta a derekát. És egyre többeket győz meg igazáról.
Orbán Viktor 10 éve folyamatosan szántja fel Magyarországot, viszonya egyre rosszabb Európával, fokozatosan elszigetelődik, ám mégsem következik be a szakítás, mert az EU megosztott a kérdésben. A magyar kormányfő erősen ügyel arra, nehogy Németországgal viszályba kerüljön. Így összegzi a jelenlegi helyzetet a Neue Zürcher Zeitung hosszú összeállítása.
„Húzd meg, ereszd meg” játékot játszik Orbán az unióval, amelynek néhány döntése még kapóra is jön neki.
A brit lapban megjelent írás hivatkozik arra is, hogy közvélemény-kutatások szerint az emberek többsége elfogadja a melegeket és a transzneműeket.
A Financial Times elemzője arra figyelmeztet, hogy őrültség volna az EU részéről perbe fogni Németországot, a legnagyobb tagállamot, amely ráadásul a legnagyobb arányban járul hozzá a költségvetéshez. Gideon Rahman azt tanácsolja, hogy az unió demokratikus és gyakorlati megfontolásokból egyaránt lépjen egyet hátra a német Alkotmánybíróság ügyében, már ha fontos számára a túlélés.
Didier Reynders azt mondja, nagy előrelépés lenne, ha a jogállamiság betartásához kötnék az uniós pénzek folyósítását.
A Foreign Policyben megjelent írás annak okait boncolhatja, miért nincs hatékony fegyverük a liberálisoknak a populisták ellen.
De csak az uniós állampolgárok, valamint a a Schengen-övezet állampolgárai előtt.
De a budapesti enyhítésekről még mindig nem döntött Orbán. Majd szombat délután.
A Die Welt írt az Európai Bíróság a Magyarországot elmarasztaló ítéletéről. Budapesti tudósítójuk szerint a német alkotmánybírók döntése segítheti a magyar miniszterelnököt.
Ez az a jogszabály, amellyel 15-ről 45 napra növelte az Orbán-kormány a közérdekű adatokra vonatkozó kérelmek határidejét.
A Süddeutsche Zeitungban megjelent cikk az öt Magyarországot bíráló ország budapesti nagykövetének berendelése apropóján elemzi Orbán Viktor aktuális politikáját.
Közösen kér állami segítséget a német, a francia és az olasz iparszövetség.
