Röpködnek az euró-százmilliárdok az EU-ban, nem lesz könnyű mindenki kedvére elosztani

„Mehetünk mindannyian egyedül, hátrahagyva országokat, régiókat és embereket, és elfogadva a tehetősek és a szegények unióját, vagy mehetünk az úton együtt” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság német elnöke, aki az Európai Parlamentben ismertette az általa vezetett testület elképzeléseit arról, miként lehetne úrrá lenni a koronavírus-járvány gazdasági pusztításán. Majd arra hívta fel a figyelmet, hogy

„ez Európa pillanata”.

Újra mozgásba lendült ugyanis az EU motorja, és Emmanuel Macron francia elnök, valamint Angela Merkel német kancellár azt ajánlotta, hogy hozzanak létre 500 milliárd eurós alapot, amelyből a rászorultság alapján segélyekkel támogatnák a járvány által leginkább megtépázott tagországokat. Merkel tabut döntött, és belement, hogy a mentőakciót a Bizottság a közösséget, és nem az egyes tagállamokat terhelő kötvénykibocsátásból finanszírozza, amit korábban Berlinben makacsul elutasítottak.

Az Európai Unió puszta létét fenyegeti a koronavírus-járvány miatti befagyás

Az Európai Unió pillérei közül legalább kettőt, a munkaerő és az áruk szabad mozgását is veszélyezteti a járványhelyzet. Vagy sikerül megtartani ezeket, vagy vége a közösségnek. Egyelőre előbbi a valószínűbb. „Az emberek akkor érzik igazán, mennyire fontos vívmány a szabad mozgás, amikor újra ellenőrzések, egyenruhák és adminisztratív nehézségek sokaságával szembesülnek a határokon" - mondja Magas István, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, aki szerint Európa is vízválasztóhoz érkezett.

A Bizottság a kötvénykibocsátással begyűjtött összeget 750 milliárd euróra emelné. A Merkel–Macron-tandem által javasolt 500 milliárd eurós segélyhez további 250 milliárd euró jönne tehát, amit kedvezményes hitelek formájában osztanának szét. Az elképzelések szerint az 500 milliárd eurót a felhasználás megkötése nélkül folyósítanák a tagállamoknak, s azt nem kellene visszafizetni, a deklarált cél pedig a gazdaság talpra állításának segítése – de nem látszik semmilyen eszköz annak kivédésére, hogy a pénz Magyarország esetében például ne a baráti oligarchákhoz vándoroljon ezen a címen.

Az előzetes számítások alapján a legtöbb segélyhez a járvány, a recesszió és az idegenforgalom megrendülése által leginkább sújtott két tagállam, Olaszország és Spanyolország jutna, 81,8, illetve 77,3 milliárd euróval. Magyarország 8,1 milliárd euró segélyben részesülhetne. A 250 milliárd eurós hitelkeretre pályázni kellene, mérlegelnék a célok hasznosságát, feltételek kötődnének a kölcsönhöz, az növelné a tagállam adósságállományát, és vissza kellene fizetni.