#Európai Bizottság










Brüsszel jóváhagyja magyar kérésre a befagyasztott pénzek átcsoportosítását, de nem fizeti ki

Az Európai Bizottság egyik magas rangú tisztségviselője az Európai Parlamentben közölte, hogy Magyarország 545 millió euró átcsoportosítását kérte a befagyasztott forrásokból a zárolás által nem érintett alapokba. Ehhez hozzá fognak járulni, azonban a kifizetési igényeket nem teljesítik, amíg fennállnak a korrupciós aggályok.



Brüsszelre várva: befagyasztott pénz átcsoportosítását kérte a kormány

Még ebben az évben, de minden bizonnyal az év végénél jóval hamarabb dönt az Európai Bizottság Magyarország számára elérhető források felszabadításáról – tudta meg az EUrologus megbízható forrásból. Sajtóhírek szerint több mint félmilliárd euróról lehet szó, amely a befagyasztott uniós pénzek kevesebb mint 5 százaléka.


Szankciókat javasol Izraellel szemben az Európai Bizottság

A tervezett szankciókban szó van az izraeli termékekre teendő vámokról, a szélsőséges miniszterek és az erőszakos telepesek elleni büntetőintézkedésekről, de a Hamasz vezetőit is büntetnék. A személyekkel kapcsolatos intézkedések elfogadásához a tagállamok egyhangú határozata kell.





Orosz vagyonból finanszírozott kölcsönt, drónfalat és izraeli szankciókat is bejelentett évértékelőkén Ursula von der Leyen

Bejelentések sora hangzott el Ursula von der Leyen évértékelő beszédben, melyet az Európai Parlament strasbourgi plenáris üléstermében mondott el. Az Európai Bizottság elnöke szerint már dolgoznak azon, hogy a lefoglalt orosz vagyonelemeket használva helyreállítási kölcsönt nyújtsanak Ukrajnának, de az ukrán katonai fejlesztéseket, így a dróngyártást is támogatnák. Javasolta az Izraellel kötött kétoldalú megállapodást felfüggesztését és szankciókat helyezett kilátásba szélsőséges izraeli miniszterek és telepesek ellen. Digitális euró, európai e-autó, demokráciaközpont, közösségi média szabályozás – erről szólt az évértékelő.




Elkaszálta az Európai Bizottság a székelyek aláírásgyűjtését

A Minority SafePack bukása után újabb, a nemzeti kisebbségek érdekérvényesítő képességének erősítését célzó európai polgári kezdeményezést utasított el az Európai Bizottság, arra hivatkozva, hogy ezek a célok a már meglévő eszközökkel is elérhetők. A nemzeti régiós kezdeményezés azt kérte, hogy a kohéziós alapok elosztásakor az uniós intézmények legyenek tekintettel az etnikai és nyelvi szempontból a többségtől eltérő régiók sajátosságaira.