Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"01cb26d3-b450-4681-951c-2901ce5c7073","c_author":"HVG","category":"gazdasag.ingatlan","description":"A település és ipari parkja kétirányú betáplálást kap.","shortLead":"A település és ipari parkja kétirányú betáplálást kap.","id":"20250313_Meszaros-Lorinc-95-milliard-forintert-fejleszt-vizkozmuvet-az-acsi-katodgyarhoz","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/01cb26d3-b450-4681-951c-2901ce5c7073.jpg","index":0,"item":"553ca928-4f82-4c05-875f-a35314aa074a","keywords":null,"link":"/ingatlan/20250313_Meszaros-Lorinc-95-milliard-forintert-fejleszt-vizkozmuvet-az-acsi-katodgyarhoz","timestamp":"2025. március. 13. 08:40","title":"Mészáros Lőrinc 9,5 milliárd forintért fejleszt vízközművet az ácsi katódgyárhoz","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"2633e896-d528-44bf-ac87-3aa14ed15e24","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"Míg Magyarországon 5,6 százalék volt az infláció februárban, addig Romániában csak 5 százalék. Az élelmiszerek és a szolgáltatások drágulása is jóval gyorsabb volt Magyarországon, mint Romániában.","shortLead":"Míg Magyarországon 5,6 százalék volt az infláció februárban, addig Romániában csak 5 százalék. Az élelmiszerek és...","id":"20250313_A-magyarorszagi-inflacio-ismet-megelozte-a-romaniait-zsebben-az-Europa-bajnoki-cim","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/2633e896-d528-44bf-ac87-3aa14ed15e24.jpg","index":0,"item":"2ed188b0-245c-496a-b5bb-513c0ea7392b","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250313_A-magyarorszagi-inflacio-ismet-megelozte-a-romaniait-zsebben-az-Europa-bajnoki-cim","timestamp":"2025. március. 13. 10:54","title":"A magyar infláció ismét megelőzte a románt, zsebben az Európa-bajnoki cím","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"65217dff-fc9f-484e-9434-5c1d9f22b020","c_author":"EUrologus","category":"eurologus","description":"A határidő lejárta előtti napon Magyarország végül beleegyezett abba, hogy az EU hat hónappal meghosszabbítsa a mintegy 2400 személy és szervezet elleni szankciós intézkedéseket. A büntetőintézkedések azokat sújtják, akik támogatják az Ukrajna elleni agressziót. A vétó elengedésének ára négy személy listáról történő lehúzása volt.","shortLead":"A határidő lejárta előtti napon Magyarország végül beleegyezett abba, hogy az EU hat hónappal meghosszabbítsa a mintegy...","id":"20250314_szankcio_veto_orosz-ukran-haboru-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/65217dff-fc9f-484e-9434-5c1d9f22b020.jpg","index":0,"item":"939e982c-66c7-45e2-a282-7fd6c7917d38","keywords":null,"link":"/eurologus/20250314_szankcio_veto_orosz-ukran-haboru-ebx","timestamp":"2025. március. 14. 11:11","title":"Szankciós lista: néhány névért cserébe elengedte a vétót a magyar kormány, Putyin barátja is megúszta","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"50f4f165-3eaf-45bf-b265-3d6813bbeb99","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"A Louisianai Egyetem kutatói szerint a korábbi elképzelésekkel ellentétben egy szökőár is képes lehetett olyan hullámstruktúrákat létrehozni, amilyenek Louisiana alatt találhatók.","shortLead":"A Louisianai Egyetem kutatói szerint a korábbi elképzelésekkel ellentétben egy szökőár is képes lehetett olyan...","id":"20250314_aszteroida-becsapodas-dinoszaurusz-uledek-lerakodas-szokoar","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/50f4f165-3eaf-45bf-b265-3d6813bbeb99.jpg","index":0,"item":"a8f525cd-03fb-4a49-bab1-fcec006cc04c","keywords":null,"link":"/tudomany/20250314_aszteroida-becsapodas-dinoszaurusz-uledek-lerakodas-szokoar","timestamp":"2025. március. 14. 17:03","title":"Óriási üledékhullámokat hozhatott létre az aszteroida, ami kipusztította a dinoszauruszokat","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"1b854480-69ca-48fa-ac37-958b67c2bb74","c_author":"Marabu","category":"itthon","description":"","shortLead":"","id":"20250314_Marabu-Feknyuz-Alaptorveny-modosulgatas","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/1b854480-69ca-48fa-ac37-958b67c2bb74.jpg","index":0,"item":"fe99a1b9-4893-4bc4-aefa-6542fe1b94e5","keywords":null,"link":"/itthon/20250314_Marabu-Feknyuz-Alaptorveny-modosulgatas","timestamp":"2025. március. 14. 05:05","title":"Marabu Féknyúz: Alaptörvény módosítgatás","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"f4f958fd-9a76-4535-a042-a9251a37d483","c_author":"hvg.hu","category":"vilag","description":"Vlagyimir Putyin szerdán először látogatott Kurszk régióba az ukrán erők benyomulása óta, és arról beszélt, reményei szerint hamarosan kiszoríthatják onnan az ukránokat.","shortLead":"Vlagyimir Putyin szerdán először látogatott Kurszk régióba az ukrán erők benyomulása óta, és arról beszélt, reményei...","id":"20250313_Mar-a-vegso-szakaszaban-jar-a-kurszki-teruletek-visszafoglalasa-a-Kreml-szerint","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/f4f958fd-9a76-4535-a042-a9251a37d483.jpg","index":0,"item":"9cb6475a-303e-4bff-ae9b-24f6d3cd60c4","keywords":null,"link":"/vilag/20250313_Mar-a-vegso-szakaszaban-jar-a-kurszki-teruletek-visszafoglalasa-a-Kreml-szerint","timestamp":"2025. március. 13. 09:26","title":"A Kreml szerint hamarosan visszafoglalhatják Kurszkot","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"bbbe700a-056a-44a8-88e5-08379af6a323","c_author":"Marabu","category":"gazdasag","description":"","shortLead":"","id":"20250313_Marabu-Feknyuz-Arres-a-pajzson","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/bbbe700a-056a-44a8-88e5-08379af6a323.jpg","index":0,"item":"b48df185-8ad9-4eca-9587-d5a89523f8fc","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250313_Marabu-Feknyuz-Arres-a-pajzson","timestamp":"2025. március. 13. 13:25","title":"Marabu Féknyúz: Árrés a pajzson","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"36f1230d-e0d0-4633-82a8-685b5bcd9399","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"Elon Musknak már a puszta ténykedése is jogellenes, a Trump–Zelenszkij-találkozón kialakult vita pedig elkerülhetetlen volt – mondta Kis János filozófus a Magyar Narancsnak adott kétrészes interjúban, amelyben egy esetleges magyarországi kormányváltás forgatókönyveit vette sorra. ","shortLead":"Elon Musknak már a puszta ténykedése is jogellenes, a Trump–Zelenszkij-találkozón kialakult vita pedig elkerülhetetlen...","id":"20250313_Kis-Janos-filozofus-Donald-Trump-Orban-Viktor-Magyar-Peter","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/36f1230d-e0d0-4633-82a8-685b5bcd9399.jpg","index":0,"item":"27e98350-1f17-4584-81f1-62ef63e22db3","keywords":null,"link":"/itthon/20250313_Kis-Janos-filozofus-Donald-Trump-Orban-Viktor-Magyar-Peter","timestamp":"2025. március. 13. 11:28","title":"Kis János: Attól tartok, Magyar Péter eddigi stratégiája nem fog működni ezután","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
A Homo sapiens genomját eddig a véletlenszerű mutáció és a természetes szelekció kettős ereje alakította. Most először azonban a kezünkben a lehetőség, hogy nem pusztán az összes ember, hanem a jövő nemzedékek DNS-ét is megváltoztathassuk. Ebben a helyzetben megkerülhetetlen a kérdés: mit fogunk kezdeni ezzel a félelmetes hatalommal? E témakörnek jár utána a Nobel-díjas amerikai biokémikus, Jennifer A. Doudna és Samuel H. Sternberg könyve, a Meghekkelt teremtés. Részlet.
Az ember évezredek óta formálja a fizikai világot, ennek jelentősége azonban soha nem volt még olyan drámai, mint napjainkban. Az iparosodás által előidézett klímaváltozás világszerte veszélyezteti az ökoszisztémákat. Az iparosodás és a hozzá hasonló emberi tevékenységek kihalási hullámot indítottak el a sokszínű élővilágban. Az élővilág biológiai háttere is mélyreható, ember okozta változásokon megy keresztül. Az élet évmilliárdokon át a Darwin-féle fejlődéselmélet szerint alakult: az organizmusok véletlenszerű genetikai változások sorozatán keresztül fejlődtek, amelyek közül néhány előnyösnek bizonyult a túlélés, a versenyképesség és a szaporodás szempontjából. Mostanáig a mi fajunkat is ez a folyamat formálta; egészen a közelmúltig nagyrészt ki is voltunk szolgáltatva neki. S bár a mezőgazdaság 10 ezer évvel ezelőtti megjelenésével az ember a növények és az állatok szelektív nemesítésével változtatott ezen a folyamaton, az alapanyag változásai még mindig spontán és véletlenszerűen jöttek létre. Ennek következtében fajunk természetátalakítási törekvései korlátok közé szorultak.
A helyzet azonban mára teljesen megváltozott, sikerült ugyanis ezt az alapvető folyamatot teljes mértékben emberi ellenőrzés alá vonni. Az élő sejtekben található DNS manipulálását lehetővé tévő biotechnológiai eszközökkel a tudósok ma már módosíthatnak a bolygónk minden faját – az embert is – meghatározó genetikai kódon. A legújabb és leghatékonyabb géntechnológiai eszközzel, a CRISPR-Cas9-cel (röviden CRISPR, ejtsd: kriszper) a genom – vagyis egy élő szervezet összes génjét felölelő, teljes DNS-tartalma – olyan könnyedén szerkeszthető újra, akár egy egyszerű szöveg. Ha ismert egy adott tulajdonság genetikai kódja, a kapcsolódó gént a tudósok a CRISPR segítségével gyakorlatilag bármelyik élő növény vagy állat genomjába beilleszthetik, szerkeszthetik, de akár törölhetik is. Ez az eljárás sokkal egyszerűbb és hatékonyabb, mint az ismert génmanipulációs technológiák. Gyakorlatilag egyik napról a másikra a géntechnológia és az élettudomány új korszakának küszöbén találtuk magunkat – egy forradalmi korszakban, amelyben a kínálkozó lehetőségeknek csak kollektív képzeletünk szab határt.
Használata az állat- és növényvilágban
Ezen új génszerkesztési eljárásnak az állatvilág képezte az első és eddigi legnagyobb kísérleti terepét. A CRISPR segítségével a tudósok megalkották például a beagle kutyafajta genetikailag továbbfejlesztett változatát, és az izomnövekedést szabályzó gén DNS-ében lévő egyik betű módosításával Schwarzenegger-szerű, szuperizmos testű kutyákat hoztak létre. Egy másik esetben a sertés genomjában hatástalanítottak egy növekedési hormonra reagáló gént, és így olyan macskaméretű disznók keletkeztek, amelyeket házi kedvencként lehet értékesíteni. Mi több, a genetikusok a CRISPR-t felhasználva próbálják az ázsiai elefántok DNS-ét a gyapjas mamut DNS-ére átszabni, abban reménykedve, hogy egy napon sikeresen feltámasztják ezt a kihalt fajt.
A CRISPR-t a mezőgazdasági növények genomjának átszerkesztésében is széles körben alkalmazzák, utat nyitva ezzel azoknak a mezőgazdasági fejlesztéseknek, amelyek drámaian javíthatják az ember étrendjét és a világ élelmezésbiztonságát. A génszerkesztési kísérletek során például betegségeknek ellenálló rizst, lassabban érő paradicsomot, egészségesebb, sokszorosan telítetlen zsírokat tartalmazó szójababot, illetve olyan burgonyát állítottak elő, amelynek alacsonyabb lett egy bizonyos idegméreg-tartalma. Az élelmiszertudósok ezeket a fejlesztéseket nem transzgenikus technikákkal – egy faj DNS-ének egy másik faj genomjába történő beillesztésével – érték el, hanem olyan finomhangolású genetikai frissítéseket végeztek, amelyek az élő szervezet DNS-ének mindössze néhány betűjét módosítják.
S bár a bolygó növény- és állatvilágának módosítása roppant izgalmas, az emberiség jövője szempontjából a legnagyobb ígéretet és egyben kétségkívül a legnagyobb veszélyt az rejti, hogy milyen hatást gyakorol a mi fajunkra a génszerkesztés. Meglepő módon az emberi egészségre gyakorolt előnyös hatások egy részét valószínűleg abból remélhetjük, hogy a CRISPR-t állatokon vagy akár rovarokon alkalmazzuk. A közelmúltban végzett kísérletek egyikében például a CRISPR-t sertések DNS-ének „humanizálására” használták, reményt adva ezzel arra, hogy egy nap ezek az állatok szervdonorként szolgálhatnak az ember számára. A CRISPR-t új szúnyogtörzsek genomjában is elrejtették annak a tervnek a részeként, hogy minél előbb új tulajdonságokat alakítsanak ki a vadon élő szúnyogpopulációkban. A tudósok azt remélik ezektől a kísérletektől, hogy az olyan, szúnyogok által terjesztett betegségek, mint a malária és a Zika, végérvényesen eltüntethetők.
Emberi betegségek kezelése és megelőzése
Számos betegség kezelésénél azonban a CRISPR arra is lehetőséget kínál, hogy a mutálódott géneket közvetlenül a beteg emberben szerkesszék és javítsák. S bár eddig csak bepillantást nyerhettünk a kínálkozó lehetőségekbe, nagy reményekre jogosít, amit az elmúlt néhány évben láttunk.
Laboratóriumban tenyésztett emberi sejtekben ezt az új génszerkesztési technológiát egyebek mellett arra is használták, hogy kijavítsák a cisztás fibrózisért, a sarlósejtes betegségért, a vakság egyes formáiért és a súlyos kombinált immunhiányért felelős mutációkat. A CRISPR lehetővé teszi a tudósok számára, hogy az emberi genomot alkotó 3,2 milliárd betűből akár egyetlen hibás DNS-betűt megtaláljanak és kijavítsanak. A gyermekkori izomelhalást, a Duchenne-izomdisztrófiát okozó DNS-hibákat sikerült úgy helyreállítaniuk, hogy a mutáns génnek csak a sérült régióját vágták ki, a többi érintetlen maradt. A hemofília-A esetében a CRISPR segítségével több mint félmillió, az érintett betegek genomjában fordítottan elhelyezkedő DNS-betűt tudtak pontosan helyreállítani. A CRISPR-t talán a HIV/AIDS fertőzés kezelésére is felhasználhatjuk, például úgy, hogy a beteg fertőzött sejtjéből kivágjuk a vírus DNS-ét, vagy olyan módon szerkesztjük át a beteg DNS-t, hogy a sejtek egyáltalán ne fertőződhessenek meg.
A génszerkesztés terápiás felhasználási lehetőségeinek listája hosszan folytatható. Mivel a CRISPR pontos és viszonylag egyszerű DNS-szerkesztést tesz lehetővé, minden genetikai betegség – feltéve, ha ismerjük az alapjául szolgáló mutáció(ka)t – potenciálisan kezelhető célponttá vált. Az orvosok már neki is láttak, hogy bizonyos rákos megbetegedéseket olyan felturbózott immunsejtekkel kezeljenek, amelyek a génszerkesztéssel feljavított genomjuk révén képesek megtalálni és elpusztítani a rákos sejteket. S bár még igen hosszú út áll előttünk, mire a CRISPR-alapú terápiák széles körben elérhetővé válnak az ember számára, a bennük rejlő lehetőségek már most is egyértelműek.
A génszerkesztés ugyanis nem csupán az életet megváltoztató kezelések, de bizonyos esetekben életmentő gyógymódok ígéretével is kecsegtet. A CRISPR-technológiának azonban más mélyreható következményei is vannak: segítségével nemcsak a jelenkor betegeit kezelhetjük, hanem az utánunk következők betegségeit is megelőzhetjük. Egyszerűségének és hatékonyságának hála a kutatók az emberi csíravonalat – az egyik nemzedéket a következővel összekötő genetikai információáramlást – szintén módosíthatják.
Mihez kezdünk ezzel a félelmetes hatalommal?
HVG Könyvek
Ha feltesszük, hogy az emberen alkalmazott génszerkesztés biztonságosnak és hatékonynak bizonyul, logikusnak, sőt előnyösnek tűnhet, ha a betegségeket okozó génhibákat már az élet legkorábbi szakaszában, vagyis még azelőtt korrigáljuk, hogy a káros gének pusztítást végeznének. De amint lehetővé válik, hogy egy magzat mutálódott génjeit „normális” génekké alakítsuk, óriási lesz a kísértés, hogy a normális géneket jobbnak tartott változatokra cseréljük. Vajon csakugyan módosítanunk kell a születendő gyermekek génjeit, hogy csökkentsük a szívbetegség, az Alzheimer-kór, a cukorbetegség vagy a rák élethosszig tartó kockázatát?
S vajon mi történne, ha a születendő gyermekeket előnyös tulajdonságokkal, például nagyobb testi erővel és fokozott kognitív képességekkel ruháznánk fel, vagy ha megváltoztatnánk a külső ismertetőjegyeiket, mondjuk a szemük és a hajuk színét? A tökéletességre való törekvés alighanem elválaszthatatlan az emberi természettől, de ha rálépünk erre az útra, nem biztos, hogy kedvünkre lesz a hely, ahová érkezünk.
A probléma tehát a következő: a modern ember nagyjából százezer éves létezése során a Homo sapiens genomját a véletlenszerű mutáció és a természetes szelekció kettős ereje alakította. Most először azonban a kezünkben a lehetőség, hogy nem pusztán a jelenleg élő összes ember, de a jövő nemzedékek DNS-ét is megváltoztathassuk – vagyis lényegében az irányításunk alá vonhatjuk fajunk evolúcióját. Erre eddig nem volt példa a földi élet történetében, ezért a felfogóképességünket is meghaladja. És rákényszerít bennünket, hogy szembenézzünk egy lehetetlen, de megkerülhetetlen kérdéssel: mit fogunk kezdeni ezzel a félelmetes hatalommal mi, egy civakodó faj tagjai, akik nem sok mindenben tudnak egyezségre jutni?
A fenti cikk a Meghekkelt teremtés című könyv szerkesztett részlete. 2020-ban Jennifer A. Doudna és Emmanuelle Charpentier közösen kémiai Nobel-díjat kapott a CRISPR/Cas-9 technológia megalkotásáért. A könyvében a biokémikus Doudna lépésről lépésre elmagyarázza, hogyan ért el haladást a kutatásaiban és miként működik a technológia. A november végén megjelenő könyvet előrendelheti kedvezménnyel itt.
Apró, lokális változásokat el tudunk érni, azok pedig idővel összeadódnak. Erre kell a gyerekeinket felkészíteni - javasolja Szél Dávid gyakorló pszichológus. Részlet a szerző Tabuk és dilemmák a gyereknevelésben című könyvéből.