Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"c309f7d1-7a48-40d0-ba87-7afc2ef5d83a","c_author":"bankmonitor.hu","category":"gazdasag.ingatlan","description":"A K&H Bank a mai napon bejelentette, hogy április elsejétől csatlakozik az 5 százalékos kamatplafonhoz. A feltételeknek megfelelő lakáshitelt akár 4,7 százalékos kamat mellett is elérhetik az érdeklődők a pénzintézetnél. 25 millió forintos hitelösszeg esetén 20 év alatt több, mint 1,6 millió forintot spórolhatnak az igénylők ezen kölcsönnel egy normál hitelhez képest.","shortLead":"A K&H Bank a mai napon bejelentette, hogy április elsejétől csatlakozik az 5 százalékos kamatplafonhoz...","id":"20250314_bankmonitor-kh-bank-onkentes-kamatplafon-futamido","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/c309f7d1-7a48-40d0-ba87-7afc2ef5d83a.jpg","index":0,"item":"d9dc4c2a-16c8-4bfb-af15-7593d7f4f9e4","keywords":null,"link":"/ingatlan/20250314_bankmonitor-kh-bank-onkentes-kamatplafon-futamido","timestamp":"2025. március. 14. 17:06","title":"Áprilistól indul a K&H Bank az 5%-os kamatplafonnal. Mennyit nyernek ezzel a bank ügyfelei?","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"fd9cdfa3-b23f-4391-a84c-7e054a1cc359","c_author":"HVG","category":"cegauto","description":"Leginkább a jól bevált modellek jönnek szóba. ","shortLead":"Leginkább a jól bevált modellek jönnek szóba. ","id":"20250314_Ilyen-autokra-koltenek-a-munkashitelt-a-fiatalok","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/fd9cdfa3-b23f-4391-a84c-7e054a1cc359.jpg","index":0,"item":"6625e480-226d-4777-91aa-f7926d38edb6","keywords":null,"link":"/cegauto/20250314_Ilyen-autokra-koltenek-a-munkashitelt-a-fiatalok","timestamp":"2025. március. 14. 08:14","title":"Ilyen autókra költenék a munkáshitelt a fiatalok","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"349d74dc-cb35-4b07-a8b1-f596d20dd5ad","c_author":"Tiszóczi Roland","category":"kkv","description":"Csődbe ment a Tesla-vezetők által alapított svéd Northvolt, Európa egyik legértékesebb technológiai vállalata, az európai elektromos autóipar egyik kulcsszereplője. Az energiaátmenet területén erősödő kínai dominancia határozhatja meg a globális gazdaság jövőjét.","shortLead":"Csődbe ment a Tesla-vezetők által alapított svéd Northvolt, Európa egyik legértékesebb technológiai vállalata...","id":"20250313_northvolt-csod-Europa-akkumulator-remenyseg-kinai-domping-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/349d74dc-cb35-4b07-a8b1-f596d20dd5ad.jpg","index":0,"item":"db989c62-7d8e-48b6-8efd-48905d88402f","keywords":null,"link":"/kkv/20250313_northvolt-csod-Europa-akkumulator-remenyseg-kinai-domping-ebx","timestamp":"2025. március. 13. 05:28","title":"Elvérzett Európa óriási akkugyártó reménysége, semmi sem állíthatja meg a kínai előretörést","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"d85a9288-2b1e-4d76-a5af-401ab9834b81","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"Legalábbis szelektív értelmezése a Bibliának, hogy a férfit előbb teremtette Isten.","shortLead":"Legalábbis szelektív értelmezése a Bibliának, hogy a férfit előbb teremtette Isten.","id":"20250313_Fhrolich-Robert-rabbi-Alaptorveny-moditas-Hulyenek-lenni-allampolgari-jog","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/d85a9288-2b1e-4d76-a5af-401ab9834b81.jpg","index":0,"item":"cf2e26eb-73ae-4ac4-842b-12e7c7cacba6","keywords":null,"link":"/itthon/20250313_Fhrolich-Robert-rabbi-Alaptorveny-moditas-Hulyenek-lenni-allampolgari-jog","timestamp":"2025. március. 13. 13:36","title":"Frölich rabbi az Alaptörvény-módosításról: Hülyének lenni állampolgári jog","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"355069cb-9f01-4d13-8395-08750c3206e2","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"A napok, amelyekre általában szabadságot szoktunk kivenni.","shortLead":"A napok, amelyekre általában szabadságot szoktunk kivenni.","id":"20250312_2026-hosszu-hetvegek-szombati-munkanapok-rendelet-ngm","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/355069cb-9f01-4d13-8395-08750c3206e2.jpg","index":0,"item":"d9ec6e2f-ade8-4c8c-a0f8-95c8659fb164","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250312_2026-hosszu-hetvegek-szombati-munkanapok-rendelet-ngm","timestamp":"2025. március. 12. 19:39","title":"Ezeken a szombatokon dolgozhatunk majd 2026-ban","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"f1996697-926c-4ceb-986d-f680a608db5a","c_author":"EUrologus","category":"eurologus","description":"A magyar kormány az utolsó pillanatig bizonytalanságban tartotta az EU-t, végül a zsarolás eredményeként négy személyt tudott lehúzatni a szankciós listáról.","shortLead":"A magyar kormány az utolsó pillanatig bizonytalanságban tartotta az EU-t, végül a zsarolás eredményeként négy személyt...","id":"20250314_oligarcha-szankciok-szijjarto-peter-orosz-ukran-haboru-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/f1996697-926c-4ceb-986d-f680a608db5a.jpg","index":0,"item":"8090db13-4589-4ceb-a5eb-faab5f39be8b","keywords":null,"link":"/eurologus/20250314_oligarcha-szankciok-szijjarto-peter-orosz-ukran-haboru-ebx","timestamp":"2025. március. 14. 13:00","title":"Az Arsenal volt tulajdonosának húgát és az orosz sportminisztert is lehúzatták Orbánék az uniós szankciós listáról","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"af3fb597-edfe-4c11-a291-b237c3dcd1ce","c_author":"hvg.hu","category":"elet","description":"A miniszterelnök szerint „jó lesz”.","shortLead":"A miniszterelnök szerint „jó lesz”.","id":"20250313_Szente-Vajk-marcius-15-unnepseg-Orban-Viktor","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/af3fb597-edfe-4c11-a291-b237c3dcd1ce.jpg","index":0,"item":"3402edf4-7e63-4c8e-b09d-d0bf09481263","keywords":null,"link":"/elet/20250313_Szente-Vajk-marcius-15-unnepseg-Orban-Viktor","timestamp":"2025. március. 13. 08:37","title":"Szente Vajkra bízta Orbán Viktor a március 15-i ünnepség rendezését","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"31d4acb5-0200-4df5-8cd2-74dc9bcaebdf","c_author":"HVG","category":"cegauto","description":"A Toyota FT-Me körülbelül akkora, mint a régi kétszemélyes Smart.","shortLead":"A Toyota FT-Me körülbelül akkora, mint a régi kétszemélyes Smart.","id":"20250313_ime-a-toyota-ft-me-paranyi-uj-villanyauto","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/31d4acb5-0200-4df5-8cd2-74dc9bcaebdf.jpg","index":0,"item":"b446f1d7-bb80-4b3c-bfc5-ed83e1ff79fb","keywords":null,"link":"/cegauto/20250313_ime-a-toyota-ft-me-paranyi-uj-villanyauto","timestamp":"2025. március. 13. 06:41","title":"Íme a Toyota parányi új villanyautója","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
A Homo sapiens genomját eddig a véletlenszerű mutáció és a természetes szelekció kettős ereje alakította. Most először azonban a kezünkben a lehetőség, hogy nem pusztán az összes ember, hanem a jövő nemzedékek DNS-ét is megváltoztathassuk. Ebben a helyzetben megkerülhetetlen a kérdés: mit fogunk kezdeni ezzel a félelmetes hatalommal? E témakörnek jár utána a Nobel-díjas amerikai biokémikus, Jennifer A. Doudna és Samuel H. Sternberg könyve, a Meghekkelt teremtés. Részlet.
Az ember évezredek óta formálja a fizikai világot, ennek jelentősége azonban soha nem volt még olyan drámai, mint napjainkban. Az iparosodás által előidézett klímaváltozás világszerte veszélyezteti az ökoszisztémákat. Az iparosodás és a hozzá hasonló emberi tevékenységek kihalási hullámot indítottak el a sokszínű élővilágban. Az élővilág biológiai háttere is mélyreható, ember okozta változásokon megy keresztül. Az élet évmilliárdokon át a Darwin-féle fejlődéselmélet szerint alakult: az organizmusok véletlenszerű genetikai változások sorozatán keresztül fejlődtek, amelyek közül néhány előnyösnek bizonyult a túlélés, a versenyképesség és a szaporodás szempontjából. Mostanáig a mi fajunkat is ez a folyamat formálta; egészen a közelmúltig nagyrészt ki is voltunk szolgáltatva neki. S bár a mezőgazdaság 10 ezer évvel ezelőtti megjelenésével az ember a növények és az állatok szelektív nemesítésével változtatott ezen a folyamaton, az alapanyag változásai még mindig spontán és véletlenszerűen jöttek létre. Ennek következtében fajunk természetátalakítási törekvései korlátok közé szorultak.
A helyzet azonban mára teljesen megváltozott, sikerült ugyanis ezt az alapvető folyamatot teljes mértékben emberi ellenőrzés alá vonni. Az élő sejtekben található DNS manipulálását lehetővé tévő biotechnológiai eszközökkel a tudósok ma már módosíthatnak a bolygónk minden faját – az embert is – meghatározó genetikai kódon. A legújabb és leghatékonyabb géntechnológiai eszközzel, a CRISPR-Cas9-cel (röviden CRISPR, ejtsd: kriszper) a genom – vagyis egy élő szervezet összes génjét felölelő, teljes DNS-tartalma – olyan könnyedén szerkeszthető újra, akár egy egyszerű szöveg. Ha ismert egy adott tulajdonság genetikai kódja, a kapcsolódó gént a tudósok a CRISPR segítségével gyakorlatilag bármelyik élő növény vagy állat genomjába beilleszthetik, szerkeszthetik, de akár törölhetik is. Ez az eljárás sokkal egyszerűbb és hatékonyabb, mint az ismert génmanipulációs technológiák. Gyakorlatilag egyik napról a másikra a géntechnológia és az élettudomány új korszakának küszöbén találtuk magunkat – egy forradalmi korszakban, amelyben a kínálkozó lehetőségeknek csak kollektív képzeletünk szab határt.
Használata az állat- és növényvilágban
Ezen új génszerkesztési eljárásnak az állatvilág képezte az első és eddigi legnagyobb kísérleti terepét. A CRISPR segítségével a tudósok megalkották például a beagle kutyafajta genetikailag továbbfejlesztett változatát, és az izomnövekedést szabályzó gén DNS-ében lévő egyik betű módosításával Schwarzenegger-szerű, szuperizmos testű kutyákat hoztak létre. Egy másik esetben a sertés genomjában hatástalanítottak egy növekedési hormonra reagáló gént, és így olyan macskaméretű disznók keletkeztek, amelyeket házi kedvencként lehet értékesíteni. Mi több, a genetikusok a CRISPR-t felhasználva próbálják az ázsiai elefántok DNS-ét a gyapjas mamut DNS-ére átszabni, abban reménykedve, hogy egy napon sikeresen feltámasztják ezt a kihalt fajt.
A CRISPR-t a mezőgazdasági növények genomjának átszerkesztésében is széles körben alkalmazzák, utat nyitva ezzel azoknak a mezőgazdasági fejlesztéseknek, amelyek drámaian javíthatják az ember étrendjét és a világ élelmezésbiztonságát. A génszerkesztési kísérletek során például betegségeknek ellenálló rizst, lassabban érő paradicsomot, egészségesebb, sokszorosan telítetlen zsírokat tartalmazó szójababot, illetve olyan burgonyát állítottak elő, amelynek alacsonyabb lett egy bizonyos idegméreg-tartalma. Az élelmiszertudósok ezeket a fejlesztéseket nem transzgenikus technikákkal – egy faj DNS-ének egy másik faj genomjába történő beillesztésével – érték el, hanem olyan finomhangolású genetikai frissítéseket végeztek, amelyek az élő szervezet DNS-ének mindössze néhány betűjét módosítják.
S bár a bolygó növény- és állatvilágának módosítása roppant izgalmas, az emberiség jövője szempontjából a legnagyobb ígéretet és egyben kétségkívül a legnagyobb veszélyt az rejti, hogy milyen hatást gyakorol a mi fajunkra a génszerkesztés. Meglepő módon az emberi egészségre gyakorolt előnyös hatások egy részét valószínűleg abból remélhetjük, hogy a CRISPR-t állatokon vagy akár rovarokon alkalmazzuk. A közelmúltban végzett kísérletek egyikében például a CRISPR-t sertések DNS-ének „humanizálására” használták, reményt adva ezzel arra, hogy egy nap ezek az állatok szervdonorként szolgálhatnak az ember számára. A CRISPR-t új szúnyogtörzsek genomjában is elrejtették annak a tervnek a részeként, hogy minél előbb új tulajdonságokat alakítsanak ki a vadon élő szúnyogpopulációkban. A tudósok azt remélik ezektől a kísérletektől, hogy az olyan, szúnyogok által terjesztett betegségek, mint a malária és a Zika, végérvényesen eltüntethetők.
Emberi betegségek kezelése és megelőzése
Számos betegség kezelésénél azonban a CRISPR arra is lehetőséget kínál, hogy a mutálódott géneket közvetlenül a beteg emberben szerkesszék és javítsák. S bár eddig csak bepillantást nyerhettünk a kínálkozó lehetőségekbe, nagy reményekre jogosít, amit az elmúlt néhány évben láttunk.
Laboratóriumban tenyésztett emberi sejtekben ezt az új génszerkesztési technológiát egyebek mellett arra is használták, hogy kijavítsák a cisztás fibrózisért, a sarlósejtes betegségért, a vakság egyes formáiért és a súlyos kombinált immunhiányért felelős mutációkat. A CRISPR lehetővé teszi a tudósok számára, hogy az emberi genomot alkotó 3,2 milliárd betűből akár egyetlen hibás DNS-betűt megtaláljanak és kijavítsanak. A gyermekkori izomelhalást, a Duchenne-izomdisztrófiát okozó DNS-hibákat sikerült úgy helyreállítaniuk, hogy a mutáns génnek csak a sérült régióját vágták ki, a többi érintetlen maradt. A hemofília-A esetében a CRISPR segítségével több mint félmillió, az érintett betegek genomjában fordítottan elhelyezkedő DNS-betűt tudtak pontosan helyreállítani. A CRISPR-t talán a HIV/AIDS fertőzés kezelésére is felhasználhatjuk, például úgy, hogy a beteg fertőzött sejtjéből kivágjuk a vírus DNS-ét, vagy olyan módon szerkesztjük át a beteg DNS-t, hogy a sejtek egyáltalán ne fertőződhessenek meg.
A génszerkesztés terápiás felhasználási lehetőségeinek listája hosszan folytatható. Mivel a CRISPR pontos és viszonylag egyszerű DNS-szerkesztést tesz lehetővé, minden genetikai betegség – feltéve, ha ismerjük az alapjául szolgáló mutáció(ka)t – potenciálisan kezelhető célponttá vált. Az orvosok már neki is láttak, hogy bizonyos rákos megbetegedéseket olyan felturbózott immunsejtekkel kezeljenek, amelyek a génszerkesztéssel feljavított genomjuk révén képesek megtalálni és elpusztítani a rákos sejteket. S bár még igen hosszú út áll előttünk, mire a CRISPR-alapú terápiák széles körben elérhetővé válnak az ember számára, a bennük rejlő lehetőségek már most is egyértelműek.
A génszerkesztés ugyanis nem csupán az életet megváltoztató kezelések, de bizonyos esetekben életmentő gyógymódok ígéretével is kecsegtet. A CRISPR-technológiának azonban más mélyreható következményei is vannak: segítségével nemcsak a jelenkor betegeit kezelhetjük, hanem az utánunk következők betegségeit is megelőzhetjük. Egyszerűségének és hatékonyságának hála a kutatók az emberi csíravonalat – az egyik nemzedéket a következővel összekötő genetikai információáramlást – szintén módosíthatják.
Mihez kezdünk ezzel a félelmetes hatalommal?
HVG Könyvek
Ha feltesszük, hogy az emberen alkalmazott génszerkesztés biztonságosnak és hatékonynak bizonyul, logikusnak, sőt előnyösnek tűnhet, ha a betegségeket okozó génhibákat már az élet legkorábbi szakaszában, vagyis még azelőtt korrigáljuk, hogy a káros gének pusztítást végeznének. De amint lehetővé válik, hogy egy magzat mutálódott génjeit „normális” génekké alakítsuk, óriási lesz a kísértés, hogy a normális géneket jobbnak tartott változatokra cseréljük. Vajon csakugyan módosítanunk kell a születendő gyermekek génjeit, hogy csökkentsük a szívbetegség, az Alzheimer-kór, a cukorbetegség vagy a rák élethosszig tartó kockázatát?
S vajon mi történne, ha a születendő gyermekeket előnyös tulajdonságokkal, például nagyobb testi erővel és fokozott kognitív képességekkel ruháznánk fel, vagy ha megváltoztatnánk a külső ismertetőjegyeiket, mondjuk a szemük és a hajuk színét? A tökéletességre való törekvés alighanem elválaszthatatlan az emberi természettől, de ha rálépünk erre az útra, nem biztos, hogy kedvünkre lesz a hely, ahová érkezünk.
A probléma tehát a következő: a modern ember nagyjából százezer éves létezése során a Homo sapiens genomját a véletlenszerű mutáció és a természetes szelekció kettős ereje alakította. Most először azonban a kezünkben a lehetőség, hogy nem pusztán a jelenleg élő összes ember, de a jövő nemzedékek DNS-ét is megváltoztathassuk – vagyis lényegében az irányításunk alá vonhatjuk fajunk evolúcióját. Erre eddig nem volt példa a földi élet történetében, ezért a felfogóképességünket is meghaladja. És rákényszerít bennünket, hogy szembenézzünk egy lehetetlen, de megkerülhetetlen kérdéssel: mit fogunk kezdeni ezzel a félelmetes hatalommal mi, egy civakodó faj tagjai, akik nem sok mindenben tudnak egyezségre jutni?
A fenti cikk a Meghekkelt teremtés című könyv szerkesztett részlete. 2020-ban Jennifer A. Doudna és Emmanuelle Charpentier közösen kémiai Nobel-díjat kapott a CRISPR/Cas-9 technológia megalkotásáért. A könyvében a biokémikus Doudna lépésről lépésre elmagyarázza, hogyan ért el haladást a kutatásaiban és miként működik a technológia. A november végén megjelenő könyvet előrendelheti kedvezménnyel itt.
Apró, lokális változásokat el tudunk érni, azok pedig idővel összeadódnak. Erre kell a gyerekeinket felkészíteni - javasolja Szél Dávid gyakorló pszichológus. Részlet a szerző Tabuk és dilemmák a gyereknevelésben című könyvéből.