A férfit tavaly vették őrizetbe, amikor megpróbálta megakadályozni, hogy átfessenek egy ellenzéki falfirkát. Lázadások szervezése, rendőri intézkedéssel való szembeszállás és csalás címén indult ellene eljárás.
Az ideiglenes tiltást a koronavírus-járványra hivatkozva rendelték el, de más lehet a háttérben.
Egy mikrobuszba rángathatták be egy hírportál főszerkesztőjét.
Mindenki számára egyértelmű: Fehéroroszország egy hamis bombariadóval kényszerítette múlt vasárnap minszki leszállásra a Ryanair repülőjét, hogy a rendőrök őrizetbe vehessék az egyik vezető ellenzékit, Raman Prataszevicset. Oroszország az egyetlen, amely kitart a fehérorosz diktátor, Aljakszandr Lukasenka mellett, ám Moszkva megkéri a támogatás árát.
Lukasenka embereit és a fehérorosz cégeket veszik célba.
Oroszország és Kína nem támogatta a vizsgálat megindítását.
Törölték a Bécs-Moszkva járatot, mert Oroszország nem hagyta jóvá a Beloruszt kikerülő új útitervet.
Raman Prataszevics szülei közben arra kérték Európai Uniót és az Egyesült Államokat, hogy segítsenek kiszabadítani a fiukat.
A Ryanair-gép eltérítését megszervező belarusz titkosszolgálatot, a KGB-t sokan az orosz titkosszolgálat, az FSZB egyik ágának tekintik: ugyanazt a kommunikációs rendszert, közös adatbázisokat használnak. Noha a világ most megdöbbent a belarusz titkosszolgálat akcióján, bizonyítékok vannak arra, hogy Aljakszandr Lukasenka korábban merényleteket akart végrehajtani ellenzékiek ellen, mégpedig az Európai Unión belül. Az más kérdés, hogy ez nem sikerült neki – csak Ukrajnában.
Azt követően végzett magával Dmitrij Sztahovszki, hogy biztonsági tisztségviselők kihallgatták.
Már csütörtök hajnalban életbe lép az intézkedés.
Még csak 26 éves, de már egy évtizede lázad Fehéroroszország diktátora ellen, s amikor tavaly, az elcsalt elnökválasztás miatt kitört a hónapokig tartó tüntetéshullám, a részben általa vezetett közösségi hírcsatorna, a Nexta döntő szerepet játszott az Aljakszandr Lukasenka ellen lázadók hitének megerősítésében. Most Lukasenka egy repülőgépet is eltérített, hogy kézre kerítse Raman Prataszevicset. Nem biztos, hogy jól tette: az ellenzék újabb tüntetéseket szervez, s a légikalózkodás miatt sorra lépnek érvénybe a Fehéroroszországot sújtó újabb szankciók.
Aljakszandr Lukasenka szerdán meghívta Joe Bident és Vlagyimir Putyint is, amikor a parlamentben beszélt.
Szofija Szapega a videón azt állítja, ő is szerkesztette azt a Telegramot, ahol személyes adatokat szivárogtattak ki belarusz rendőrökről, de a szülei szerint csak rosszkor volt rossz helyen.
Közzétették a pilóták közt zajlott beszélgetés leiratát, amiből kiderül, a pilóták sem voltak meggyőződve arról, hogy valós-e a bombafenyegetés.
A rendkívül feszültté vált belarusz helyzettel foglalkozott az Európai Parlament külügyi bizottsága. Az uniós állam- és kormányfők hét elején több szankciós intézkedésről döntöttek, megállapodtak abban is, hogy ezeket újabbak fogják követni, az EP-képviselők azonban még nagyobb határozottságot szeretnének látni és Aljakszandr Lukasenka elnököt nemzetközi büntetőbíróság elé állítanák.
A fehérorosz diktátor átlépett egy fontos határvonalat, ám egyben fontos üzenetet küldött: megmutatta, hogy nem ismer mérsékletet az ellenzékkel vívott harcban, és akik szembeszegülnek vele, azok árulók, levadásszák őket, napjaik meg vannak számlálva. Ezt tartja a példátlan állami gépeltérítés egyik legfőbb mozgatórugójának Slawomir Sierakowski, a varsói Haladó Tanulmányok Intézetének igazgatója, a Német Külkapcsolati Tanács kutatója.
A nemzetközi szervezet és a német Zöld Párt szerint is a repülőjáratok jelentik a kevés lehetőség egyikét arra, hogy el lehessen hagyni Fehéroroszországot.
A francia elnök is kemény fellépést sürget, és azt szeretné, hogy vizsgálja felül az Unió a Moszkvával való kapcsolatát.
A fehéroroszországi hatóságok akciója minden emberi szempontot és jogi alapot nélkülözött – írja közleményében a fideszes képviselőcsoport.
