Lukasenka megmagyarázta a gépeltérítést és „jeges” háborúra figyelmeztette a Nyugatot

Svájcból érkezett a figyelmeztető üzenet arról, hogy a Ryanair légitársaság Athénból Vilniusba tartó múlt vasárnapi járatának fedélzetén pokolgép van – állította a minszki parlamentben Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök. A belarusz rezsim vezetője most első ízben reagált nyilvánosan a nemzetközi botrányt kiváltó incidensre. Ennek során bombafenyegetésre hivatkozva eltérítettek, majd leszállítottak Minszkben egy utasszállítót a fehérorosz hatóságok. Ezután pedig elfogták a gépen utazó Raman Prataszevicset és barátnőjét, Szofija Szapegát. Bombát nem találtak.

Néhány órával Lukasenka parlamenti felszólalása után a svájci külügyminisztérium közleményben cáfolta, hogy tudomásuk lett volna bármilyen bombafenyegetésről. Ilyesmiről nem is kommunikáltak a fehérorosz hatóságokkal.

A fehérorosz hatóságok jogszerűen jártak el – érvelt szerdán Lukasenka az Interfax szerint –, a repülőgép útját az asztravjeci atomerőmű (BelAESZ) közelében változtatták meg. Felvetette, hogy mi lett volna, ha hirtelen teljes riadókészültségbe kellett volna hozni az atomerőmű biztonsági rendszereit. Később, magának némileg ellentmondva, Lukasenka azt mondta, hogy az atomerőmű biztonsági rendszerét és a légvédelmet az incidens idején teljes riadókészültségbe helyezték.

A nemzetközi jog minden szabálya szerint jogszerűen jártam el, az embereket védve

– monda Lukasenka, aki szerint a hatóságok is helyesen cselekedtek. Hozzátette, amint a gép legénységét értesítették a fenyegetésről, a pilóták kikérték a légitársaság tulajdonosainak, valamint a vilniusi repülőtérnek a tanácsát is, de a minszki leszállás mellett döntöttek. A gépet eközben a belarusz légierő MiG–29-es vadászrepülői kísérték, de Lukasenka szerint nem ezek miatt döntöttek a leszállás mellett. A pilóták beszélgetésének leirata alapján egyébként ők sem voltak meggyőződve a fenyegetés hitelességéről.

Michael O’Leary, a Ryanair vezérigazgatója a Newstalk Breakfastnek adott interjújában azt mondta, hogy a belarusz KGB emberei is rajta voltak a leszállásra kényszerített járaton. Lukasenka megerősítette, hogy Prataszevicsen és Szapegán kívül még hárman Minszkben maradtak az utasok közül. De szerinte ők csak azért nem folytatták útjukat, mert amúgy is Minszkbe tartottak, és nem a KGB emberei voltak.

A nyugati országoknak a gépeltérítésre való válaszáról azt mondta Lukasenka:

Kicsit túl gyorsan reagáltak.

Az elnök szerint nem vették figyelembe azt, amit az őrizetbe vettek mondtak. Prasztaszevics és Szapega beismerő vallomása viszont több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol.

Lukasenka szerint Prataszevics „öldöklést és véres lázadást” akart kirobbantani az országban. Az általa is indított Nexta egyébként többek között a Lukasenka lemondását követelő tüntetők ellen elkövetett rendőri erőszakról és ellenzéki véleményekről számolt be az elcsalt belarusz elnökválasztást követően. Az elnök szerint ez külföldi szakszolgálatoknak állt érdekében, és ezeknek most válaszolniuk kell, melyiküknek dolgozik Prataszevics, illetve melyikük fizetett neki „a kelet-ukrajnai háborúban való részvételért”.

Lukasenka úgy fogalmazott az országa nem „hideg-”, hanem „jeges háború” küszöbén áll. Felszólította a nemzetközi közösséget, hogy „ne ingassa meg” Fehéroroszországot, mert "nincs semmi értelme".

Aljakszandr Lukasenka szerdán meghívta Minszkbe Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnököt is, amikor a parlamentben beszélt. Az elnökökkel a fehéroroszországi helyzetet vitatná meg.