#fenntarthatóság

Műanyag nélkül nincs menstruáció? Mennyire lehet fenntartható a női higiénia?

Május 28-a a menstruációs higiénia napja. Egy nő élete során átlagosan 7 évet menstruál, az átlagos ciklusa pedig 5 napig tart, ez idő alatt több ezer eldobható intim higiéniás terméket használ el. Magyarországon a nők 75-80%-ban betétet, 20%-ban tampont, és 5%-ben alternatív intim higiéniás eszközöket használnak azokon a bizonyos napokon. És, bár nem lehet szó nélkül hagyni a menstruációs szegénységet sem, mégis van egy másik komoly kérdés: hogyan lehet fenntarthatóbb a női intim higiénia? A P&G csömöri, intim higiéniás termékeket gyártó üzemében néztük meg a törekvéseket.



zCast: Ezzel nem érdemes játszani - az E.ON és a CIB vezetőit kérdeztük az ESG-ről

Környezet, társadalom, vezetés – az ESG betűszó új megközelítést hoz a vállalatok, így közvetetten minden ember fenntartható életmódjába. Arról, hogy mit jelent ez a gyakorlatban és mivel több a greenwashingnál, Jamniczky Zsoltot, az E.ON vezérigazgató-helyettesét és Simák Pált, a CIB Bank elnök-vezérigazgatóját kérdeztük fenntarthatósági podcastunkban.




zCast: Júliustól megváltozik a hulladékgazdálkodás. De hogyan?

Kulcsszerepet kap a körforgásosság, külön felelősség kerül a gyártókra, és a lakosság is kiveheti a részét az új hulladékgazdálkodási rendszerben, amely július 1-jétől lép életbe Magyarországon. Erről beszélgettünk fenntarthatósági podcastunk legfrissebb adásában.


5 érv Ausztria mellett, ha nyaralásról van szó

Az otthonunkban vagy a napi rutinunk során könnyen alakíthatunk ki környezetbarát szokásokat – de mi a helyzet a külföldi utazással? A turizmus jelentős hatással lehet a környezetre, így, ha felelős utazóként szeretnénk nyaralni, fontos, hogy annak fenntarthatóságára is odafigyeljünk. Összeszedtünk néhány tippet arra vonatkozóan, hogyan üdülhetünk fenntartható módon.



Hűtőorigami – az élelmiszerpazarlás elkerülésének lépései a vásárlástól a tárolásig

Ha ma belenézek a hűtőmbe, és összehasonlítom a látványt az évekkel korábban tapasztaltakkal, hatalmas a különbség. Ennek a legfőbb oka pedig az, hogy az eltelt idő során sokkal tudatosabb lettem, ami az élelmiszervásárlást és -pazarlást illeti: átgondolom, hogy mit és mikor veszek, azt hol és hogyan tárolom majd és használom fel. A HVG BrandLab szerzőjének szubjektív beszámolója a konyhából.




Ön mennyire "terheli" meg a Földet? - számolja ki karbonlábnyomát a hvg.hu-n!

A HVG Hollandia budapesti Nagykövetsége Sustainable Tulip Award díjának médiapartnereként fontosnak tartja a fenntartható életmód térnyerését a mindennapokban. A program keretében a Nagykövetséggel közösen arra buzdítjuk olvasóinkat, hogy az alábbi kalkulátorral számolják ki karbonlábnyomukat, nézzék meg, mennyire "terheli meg" a Földet az életmódjuk. Javasoljuk, hogy az első eredmények ismeretében fontolják meg, min tudnak változtatni akár csak apró lépésekkel, majd a jövőben számoljanak ismét, és nézzék meg, mennyivel járultak hozzá a káros környezeti hatások csökkentéséhez.









zCast: Lehet-e Budapest karbonsemleges? – a főváros energetikai- és klímaszakértőivel beszélgettünk

Mennyi energia kell ahhoz, hogy egy város élő szövetként működjön? Mennyi hulladékot termel? És mi kell ahhoz, hogy 100 év múlva se nyelje el a szén-dioxid és a szemét? Erről beszélgettünk fenntarthatósági podcastunkban Orbán Tiborral, a Budapesti Közművek vezérigazgató-helyettesével és Ámon Adával, a főpolgármester klímaügyi tanácsadójával.