A kedvező árak és akciók mellett az alacsonyabb környezeti terheléssel járó, fenntartható működés is a napi gyakorlat része a Magyarországon jelen lévő nemzetközi élelmiszer-kiskereskedőknél. A multi áruházláncok folyamatos fejlesztésekkel teszik egyre zöldebbé tevékenységüket és ösztönzik vásárlóikat a környezetbarát megoldásokra, legyen szó a műanyag csomagolóanyagok csökkentéséről vagy a megújuló energia használatáról.
A magyarországi iparvállalatok négyötöde igénybe veszi fenntarthatósági szakember segítségét zöld céljai megvalósítása érdekében. A fenntarthatóságot erősítő tevékenységek pedig leginkább a hulladékkezelésre (95%) az energiahatékonyságra (85%) és a vízgazdálkodásra (78%) irányulnak – derül ki a Siemens friss kutatásából. A fenntarthatóság tehát egyre fontosabb kérdés a hazai cégek körében, de mögöttes motivációjuk teljesen eltér a külföldi tulajdonosi körrel rendelkező vállalkozások szemléletétől.
Az élelmiszer-termelők és -gyártók, valamint a kiskereskedelmi cégek is belátják, hogy a szektor gyökeres átalakítása nélkül aligha teljesíthetők a klímavédelmi célkitűzések.
Hogyan változtatta meg a Covid a hozzáállásunkat a vasúthoz, és miért nem kezdtünk ezzel mégsem semmit? A piac oldja-e meg a problémáinkat? Képes-e az EU megreformálni a vasúti közlekedést és megregulázni a légitársaságokat? Miért nem vonatozzuk körbe Európát, miközben pont az európai – és benne a magyar – tudat szerves része a vasút? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ fenntarthatósági podcastunkban Spohn Márton vasúti- és közlekedési szakértővel, a Közlekedő Tömeg alelnökével.
Hosszú út vezetett az 1908-as alapítástól napjainkig. Azonban ha áttekintjük az intralogisztika területén vezető nemzetközi beszállító és világmárka, a Jungheinrich történetét, azt láthatjuk, hogy az elmúlt 70 évben a folyamatos fejlődés és innováció jellemezte a céget. Cikkünkben a legfontosabb mérföldköveket tekintjük át, valamint beszámolunk a vállalat legújabb, a fenntarthatóság minél hatékonyabb támogatását megcélzó törekvéseiről is.
Az ősz első, hűvösebb napjai előbb vagy utóbb minden évben elhozzák a fűtésszezon kezdetét. A berendezések ellenőrzésének és karbantartásának fontossága mellett az utóbbi években a fűtés energiahatékonyságának kérdése is előtérbe került. Hogyan lehet úgy kifűteni otthonunkat, hogy a kellemes hőérzet mellett ne pazaroljunk sok energiát, ráadásul mindezt úgy, hogy az egyre fontosabbá váló fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vegyük?
A magyarok egyre jobban érzik saját bőrükön a klímaváltozás negatív hatásait, a jelenkor legfontosabb problémájának azonban a megélhetési válságot tartják, és csak ezt követi egy esetleges ökológiai katasztrófa bekövetkezte – derült ki az Epson globális fenntarthatósági kutatásából. Bár a hazai megkérdezettek a nemzetközi átlaghoz képest pesszimistábban látják a bolygónk jövőjét, a cselekvés szintjén inkább a vállalatoktól várják a megoldást.
A legtöbb üveg-, fém- és műanyag palackos és dobozos, 1 deci és 3 liter közötti űrtartalmú italcsomagolást vissza kell majd váltani.
Mi az a fast fashion, és mi az az ultra fast fashion? Ki fizet valójában az olcsó ruhákért? Miért nem jobbak sokszor a luxusgyártók a diszkontdivattól? Mennyi hulladék keletkezik, és mi lesz vele? És hogyan tudunk olcsóbban öltözködni? Erről beszélgettünk fenntarthatósági podcastunkban Dobos Emese kutatóval.
Hollandia a fenntarthatóság élharcosa, amit az országhoz kapcsolódó jól ismert jelképek is magukban hordoznak. Tapasztalataikat szívesen meg is osztják partnereikkel, a Budapesti Holland Nagykövetség fenntarthatósági díjat alapított, aminek jegyében idén első alkalommal bronztulipánnal díjazzák a körforgásos építészet és építőipar területén meglévő jó gyakorlatokat. Désirée Bonis nagykövet a díjról, a holland sikerek hátteréről és a fenntarthatóság útján a mezőgazdaságban és az építőiparban még előttük álló kihívásokról is beszélt a HVG-nek. De hogy jönnek ide az elkeresztelt kerékpárok, és mi köze az egészhez a polder-modellnek?
Interjút adott az Indexnek a volt államfő, aki most fenntarthatósági területen aktív, bár a válaszai alapján ez annyira nem egyértelmű: húzódozik a szélenergiától, támogatja a nukleáris energiát, az akkumulátoriparról pedig azt mondja, valakinek az akkumulátorokat is le kell gyártania.
Miközben a digitalizáció és a fenntarthatóság, állítják az iparág szereplői, kéz a kézben járnak, a valóságban, ha egyet lépünk a színfalak mögé, kiderül, hogy az újabb és újabb, egyre több számítási kapacitást igénylő technológiák bevezetésével egyre inkább terheljük a természetet. De mi történik, ha nemcsak a színfalak mögé lépünk, hanem egyet előre is?
Miért nem lehet Budapesten kezdeni a budapesti autóprobléma megoldását? Hogyan állít használható példát London és Prága a magyar fővárosnak? Ki kéne-e árusítsuk a vágányainkat? Van-e autósüldözés, lehet-e dugódíj? Fenntarthatósági podcastunk évadnyitójában Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár és egykori BKK- és BFK-vezér válaszolt az elmúlt hónapok legégetőbb közlekedési kérdéseire és vetítette előre nemzetközi példákon keresztül, hogy jó szakpolitikával milyen szerepe lehetne a tömegközlekedésnek egy fenntartható jövőben.
A Google és a Microsoft is jelentősen növelte vízfogyasztását egy év leforgása alatt, ennek hátterében jelentős részben a mesterséges intelligencia terjedése áll. A ChatGPT betanításához például 700 ezer liter vízre volt szükség.
A számítástechnika felhőbe költöztetése sok terhet levesz az egyéni felhasználók válláról, és még az egyének karbonlábnyomát is csökkenti. De mi a helyzet ebből a szempontból a felhőkkel?
A gazdaság és környezet fenntarthatósága nem csak az iparban jelenik meg: a bankoknak, a pénzügyi intézményeknek is olyan termékeket kell kidolgozniuk, amelyek segítik ezt. És nem csak zöld beruházások finanszírozására kell gondolni, hanem olyan mindenki által használható dolgokra, mint például az, hogy a bankfiók helyett az interneten intézzük ügyeinket, vagy éppen készpénz helyett bankkártyával fizetünk. Mindez azonban kockázatokkal jár. Hogyan tudunk egyszerre fenntarthatók lenni a pénzügyeinkben anélkül, hogy kitennénk magunkat az internetes csalásoknak?
Csak csavarhúzó, és más semmi: mindössze ennyivel cserélhető a most bemutatott FairPhone 5 tíz különböző alkatrésze, de sok tekintetben is fejlődött az elődjéhez mérten a környezetbarát okostelefon.
A joghurtot egészséges terméknek tartják, azonban még jobb lehet, ha nem tejből készülőt, hanem növényi alapút fogyasztunk belőle – állítják amerikai kutatók, miután elvégezték több száz joghurt tápértékelését.
Egy sor kötelezettséget ró a tagállamokban – így Magyarországon is – működő bankokra az Európai Unió, részben azért, hogy ellenállóbbak legyenek a klímaváltozás hatásainak, részben pedig, hogy jobban hozzájáruljanak a klímaváltozás hatásainak kordában tartását szolgáló célok teljesítéséhez. De honnan tudhatjuk, mennyire veszik ezt komolyan?
Néha a legegyszerűbb dolgok tűnnek a legbonyolultabbnak – mondja Poisson-Angeli Barbara, aki két budapesti étterem tulajdonosaként úgy döntött: mindenki számára bebizonyítja ennek az ellenkezőjét. Kisvállalkozóként nem csak azt igyekszik megmutatni másoknak is, hogyan lehet összeegyeztetni a környezeti és a társadalmi szempontokat a sikeres működéssel, de pofonegyszerű módot talált arra, hogyan tehet bárki a fenntarthatóságért úgy, hogy közben jól érzi magát. Csak egy kis gin kell hozzá, tonikkal felöntve.
