A Google és a Microsoft is jelentősen növelte vízfogyasztását egy év leforgása alatt, ennek hátterében jelentős részben a mesterséges intelligencia terjedése áll. A ChatGPT betanításához például 700 ezer liter vízre volt szükség.
A számítástechnika felhőbe költöztetése sok terhet levesz az egyéni felhasználók válláról, és még az egyének karbonlábnyomát is csökkenti. De mi a helyzet ebből a szempontból a felhőkkel?
A gazdaság és környezet fenntarthatósága nem csak az iparban jelenik meg: a bankoknak, a pénzügyi intézményeknek is olyan termékeket kell kidolgozniuk, amelyek segítik ezt. És nem csak zöld beruházások finanszírozására kell gondolni, hanem olyan mindenki által használható dolgokra, mint például az, hogy a bankfiók helyett az interneten intézzük ügyeinket, vagy éppen készpénz helyett bankkártyával fizetünk. Mindez azonban kockázatokkal jár. Hogyan tudunk egyszerre fenntarthatók lenni a pénzügyeinkben anélkül, hogy kitennénk magunkat az internetes csalásoknak?
Csak csavarhúzó, és más semmi: mindössze ennyivel cserélhető a most bemutatott FairPhone 5 tíz különböző alkatrésze, de sok tekintetben is fejlődött az elődjéhez mérten a környezetbarát okostelefon.
A joghurtot egészséges terméknek tartják, azonban még jobb lehet, ha nem tejből készülőt, hanem növényi alapút fogyasztunk belőle – állítják amerikai kutatók, miután elvégezték több száz joghurt tápértékelését.
Egy sor kötelezettséget ró a tagállamokban – így Magyarországon is – működő bankokra az Európai Unió, részben azért, hogy ellenállóbbak legyenek a klímaváltozás hatásainak, részben pedig, hogy jobban hozzájáruljanak a klímaváltozás hatásainak kordában tartását szolgáló célok teljesítéséhez. De honnan tudhatjuk, mennyire veszik ezt komolyan?
Néha a legegyszerűbb dolgok tűnnek a legbonyolultabbnak – mondja Poisson-Angeli Barbara, aki két budapesti étterem tulajdonosaként úgy döntött: mindenki számára bebizonyítja ennek az ellenkezőjét. Kisvállalkozóként nem csak azt igyekszik megmutatni másoknak is, hogyan lehet összeegyeztetni a környezeti és a társadalmi szempontokat a sikeres működéssel, de pofonegyszerű módot talált arra, hogyan tehet bárki a fenntarthatóságért úgy, hogy közben jól érzi magát. Csak egy kis gin kell hozzá, tonikkal felöntve.
Mi okozza az erdőtüzeket, és hogyan teszi gyakoribbá őket a klímaváltozás? Mit jelent az, hogy egy erdő „alkalmazkodik" hozzá? Mennyire kell tartanunk attól, hogy Magyarországra is elérnek a Dél-Európában mindennapossá váló tragédiák? Ezekről beszélgettünk fenntarthatósági podcastunkban Gálhidy Lászlóval, a WWF Magyarország Erdő programvezetőjével.
A hasonló alapfelvetésből a két német vállalkozás kétfajta úton indult el. Úgy tűnik, mind a kettő működőképes.
A jövő irodaháza válságálló, kivitelezése rugalmas és a legmodernebb minősítéseket is birtokolja – legalábbis a IX. kerületi Millennium Gardens komplexum története ezt bizonyítja. A TriGranit fejlesztésében megvalósuló irodaépület kapcsán arról beszélt a cég két szakembere, hogy az A+ kategória miért csak a kezdet, a fejlesztőknek milyen szempontrendszernek kell megfelelniük ahhoz, hogy a bérlők és a bankok igényeit is kielégítsék, és miért kell beépíteni a bizonytalanságot is a tervezésbe.
Miért kellett tíz vasútvonalat bezárni? Meddig bírja a MÁV járműparkja az erőn felüli teljesítményt? Miért csak látványpolitikát folytatott a Fidesz a vasúton? Lesz-e valaha repülőalternatíva a vonat nemzetközi szinten? Közéleti podcastunkban utánajártunk, honnan erednek a MÁV problémái és mit okoz az életképes vasút hiánya a magyar társadalomban.
Mit csinál Budapest főtájépítésze és hogyan tud az anyagilag szenvedő főváros zöldterületeket is fejleszteni? Miért tartja fontosnak, hogy a közösségi médiában beszéljen az élővilágról? Mit tanulhatunk a Liget-projektből és hogyan lehet felelősen hozzányúlni a Népligethez? Hogyan küzd meg a kánikulával a főváros és miért elengedhetetlenek ehhez a zöldfelületek? Fenntarthatósági podcastunkban Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze volt Nagy Iván László vendége.
Interjú Peter Gazikkal, a Yettel vezérigazgatójával ESG-ről, fenntarthatóságról, rövid és hosszú távú célokról.
Az éghajlatváltozásért felelős gázok légkörbe kerülésének csökkentését elsősorban a nagy kibocsátásukról hírhedt szektoroktól várjuk, de sokat lehet tenni egy-egy kisebbnek tűnő területre, például az egészségügyre koncentrálva. És hogy miként? A világ 3. legjobb egészségügyével rendelkező Hollandiának vannak ötletei.
A fenntartható divatban az az egyik legjobb dolog, hogy nem kell újabb és újabb cuccokat vásárolni, hanem a meglévőket érdemes jól használni. Jobb is, mert egy ruhát legalább 30-szor kellene viselnünk ahhoz, hogy ledolgozzuk valamennyire az ökológiai lábnyomát.
Újrahasznosított chipses zacskókból készült táska, oktatórobot és tücsökfarm is szerepelt a díjazottak között a Samsung és az EdisonKids - Megoldások a holnapért kihívásán. Az idén harmadszorra megrendezett versenyt óriási érdeklődés övezte, országszerte összesen 164 csapat nevezett kreatív és megvalósítható ötletekkel. A 12-18 év közti diákok csapatait profi szakemberek segítették a termékfejlesztésben, a június 3-ai döntőben pedig a legjobb nyolc közül kerültek ki a dobogósok.
A világ egyik vezető ipari automatizálási cégénél, a Bosch Rexrothnál úgy fejlesztik a különböző technológiai folyamatokat, hogy közben egy cél lebeg a szemük előtt: jobb hellyé tenni a bolygót.
A szocializmus idején csak zártkertek voltak, mára egyre többen költöznek ki életvitelszerűen a gyakran közművek nélküli telkekre, a rendszerváltás, a 2008-as válság és a jelenlegi lakhatási krízis több mint 100 ezer embert szorított így a peremre. Fenntarthatósági podcastunkban ezeket a közösségeket mutatta be Vigvári András szociológus-etnográfus, a KRTK Regionális Kutatások Intézetének tudományos munkatársa, aki könyvet írt a zártkertek, mint átmeneti terek helyzetéről.
A fejlett világban eldobott öltözékek jelentős része gigantikus szeméthegyként a harmadik világban végzi. A másfél ezermilliárd dollár bevételű divatipar és a fogyasztási szokások változására van szükség, több országban már környezeti felelősséget követelnek meg a gyártóktól. Az EU-ban és Magyarországon is jön az új szabályozás.
Alternatív környezettudatos ötlettel, a chipses zacskók kreatív és praktikus újrafelhasználásásával vihették haza a fődíjat nyírségi diákok a Samsung és az EdisonKids Megoldások a holnapért kihívásán. A 12–18 éves tanulók versenyén második helyezést ért el a modulárisan építhető oktatórobot, a dobogó harmadik fokára pedig a tücsökfarm tervezői léphettek.
