Az utóbbi években a fegyvergyártó és olajipari cégekre érte meg a legjobban tenni, ám a „zöldalapokból” ezeket elvben kizárják. A befektetőkben ma még nagyobb a hozaméhség, mint a felelősség; az online üzletelők a tudatosabbak.
Mesék a keselyűkről Katalóniában, kajakos szemétszedés Koppenhágában, zeneiskola Tanzániában – milyen lehetőségeink vannak, ha utazásunkkal vissza is szeretnénk adni valamit abból, amit felhasználtunk a Föld erőforrásaiból? Egyáltalán, hogy beszélhetünk fenntarthatóságról, miközben elrepülünk egy távoli kontinensre? A zCast friss adásában a regeneratív turizmus nyomába eredünk két szakértő segítségével. Kiderül, mitől különbözik a fenntartható turizmustól, miért érdemes a mákra vagy a kékfestésre figyelni, vagy épp miért miért engedne be egy vadidegent egy kóspallagi a hátsó kertjébe bográcsozni?
Attól, hogy sokaknak nem kötelező fenntarthatósági jelentést készíteni, a természeti kockázatok még ott vannak, és mindenkit – szektortól függetlenül minden vállalkozást is – érintenek. De mire számíthatunk Magyarországon? Miért kutat aszálykockázatot a biztostó, miért fura, hogy olyan nagy meglepetést keltett a 2022-es aszály, és miért kéne cirokból müzliszeletet gyártani? Ilyen kérdésekre is választ adtak a szakértők a HVG Impact Talks konferenciáján.
Megjelent a HVG Impact Talks 2026 konferencia mellé készített kiadvány.
A nemzet tanácsadójaként szólalt meg a Magyar Tudományos Akadémia, amelynek kutatói 70 oldalon foglalták össze, hogyan lehetne valóban fenntarthatóbbá tenni Magyarországot.
Az élő környezetért felelős minisztérium vezetőjének neve már ismert, a HVG-hez most eljutott egy államtitkári és egy helyettes államtitkári poszt várományosának a neve. Az érintettek nem erősítették meg, de nem is tagadták információinkat.
Mit kezdhetnek a vállalkozások a természeti kockázatokkal? Mit rejt a körforgásos gazdaság a hulladékkezelésen túl? Miért nehéz a beszállítói láncon végigverni a dekarbonizációt, de egyáltalán tényleg verni kell? Miért kérne egy profi vállalkozás nonprofit civilektől segítséget a fentiekhez? Lévai Gábor, a Scale Impact társalapítója, a HVG Impact Talks konferenciájának kurátora és műsorvezetője nem csak a fenti kérdéseket részletezi, de azt is elárulja, miről kellene beszélni a fenntarthatóság helyett, és mi köze van nonprofit társadalmi vállalkozásának a legnagyobb hazai cégek fenntarthatósági lépéseihez.
Egy tavaszi hétvége a hegyekben. A hátadon egy kényelmes hátizsák, rajtad egy könnyű, szélálló kabát, a lábad alatt stabil talaj. A levegő tiszta, a zaj eltűnik, és néhány óra után már nem az e-maileken jár az eszed, hanem azon, hogy milyen jó egyszerűen csak haladni előre. Az outdoor élményben van valami elementáris. Valami, ami miatt egyre többen indulnak el hétvégente túrázni, kirándulni, vagy csak sétálni a természetben. De van egy kevésbé romantikus oldala is ennek a történetnek: a felszerelés.
A múltban világszerte csak egy kicsit teljesítettek jobban a zöldalapok, mint a színtelenek, ám a jövő az övék. A magyar befektetőket a rövidtávú hozamszempontok vezérlik: a befektetési alapokba helyezett pénzből csak minden hetedik forint szolgál zöld célokat.
A vendéglátás és a közétkeztetés világa ritkán kap reflektorfényt úgy, hogy egyszerre szóljon innovációról, fenntarthatóságról és üzleti realitásokról. A SIRHA Budapest azonban évről évre pontosan ezt teszi: megmutatja, merre tart a szakma, és melyek azok a megoldások, amelyek nemcsak jól hangzanak, hanem működnek is a konyhák mindennapjaiban.
Mennyire kitettek a vállalkozások a természetnek, mekkora kockázatot jelent az egyre súlyosabb ökológiai válság? Hogyan mérhetjük meg, ha egyáltalán lehetséges, az elvesző természet értékét? Miképp lehet csökkenteni az ennek való kitettséget és kezelni a kockázatokat? Ezekről a témákról is szó lesz a HVG Impact Talks konferenciáján.
Azt, hogy hogyan lehet fenntarthatóbban vezetni egy háztartást, menedzselni a mindennapokat, vagy éppen az ünnepeket, a nyaralást, azt tanulni kell. Vagyis elakadni nem szégyen, másokat földbe döngölni viszont igen. És lehet, hogy a válságok közepette egy ilyen váltás az utolsó, ami valakinek eszébe jut, a közösségben mindig erő van. Andacs Noémivel, a Tudatos Vásárlók Egyesületénél futó ÖkoKörök program vezetőjével beszélgettünk.
Mekkora kockázatot jelent a pénzügyi stabilitásra, hogy egyre több faj hal ki? Hogy nézne ki egy természet inspirálta pénzügyi rendszer? Miként mérhető a biodiverzitás csökkenése, és a belőle fakadó pénzügyi kockázatok? Mennyivel kevesebb pénzt költünk a biodiverzitás helyreállítására, mint kellene? Hazai kutató ötletéből született az első könyv, amely összeköti a biodiverzitást és a pénzügyet.
A GDP olyan mint egy patak, ami egy erdőből folyik ki, és bár az erdő szélén ülve soknak tűnhet a kifolyó vízmennyiség, nem tudhatjuk biztosan mikor áll el, hacsak nem tudunk valamit arról, honnan és miből jön. Ezen ideje lenne változtatni a világhírű Sir Partha Dasgupta közgazdász szerint, aki a Planet Expo 2026-on tartott előadást.
A vendéglátás és a közétkeztetés világa az elmúlt években alapjaiban alakult át. Az infláció, az ellátási láncok akadozása, az energiaárak emelkedése és a munkaerőhiány egyaránt arra kényszerítette a szektort, hogy újragondolja működését. A fókusz ma már nem csupán a minőségi alapanyagokon vagy a kreatív konyhai megoldásokon van, hanem azon is, hogyan lehet stabilan, kiszámíthatóan és fenntarthatóan működtetni egy konyhát – legyen szó egy étteremről vagy több ezer adagot ellátó közétkeztetésről.
Hogy jut el egy elméleti matematikus a komplett gráfoktól a számítógépes hálózatokon át az ökológiai gazdálkodásig? Miféle párhuzam van a geocentrikus világkép és a humanizmus között, és mit dolga van ennek a természeti környezettel? Miért nem működik a fenntarthatóság egy recsegő-ropogó rendszerben? A fenti kérdésekre is választ ad Tkacsik Márta, a Patikakert alapítója, akivel a regeneráció kérdését járjuk körül a zCast eheti adásában. De mi is az a regeneráció, miért jobbak a bogyós gyümölcsök a spenótnál, és mire kéne lecserélni az irodai fikuszt?
A dokumentum a szerzők szerint „sokkal több mint egy zöld hóbort, hiszen mindannyiunk alapvető életlehetőségeit érinti”.
Ausztria a világ egyik leginkább fenntartható országa, s az eredményekhez jelentős mértékben hozzájárul, hogy az egyik húzóágazatnak számító turizmus is céljának tartja a környezet megóvását. Astrid Steharnig-Staudinger, az Austria Tourism igazgatója beszél a részletekről.
Rendkívüli ülést tartottak egy Pest megyei faluban, ahol bontásból származó veszélyes hulladékokkal foglalkozó üzemet hozna létre egy cég. A tiltakozó helyiek is megjelentek, petíciót adtak át a polgármesternek, és arról érdeklődtek: miért nem kérdezte meg őket az önkormányzat a Pilisjászfalura tervezett akkuhulladékos üzemről.
A fenntarthatóság ma már nem csupán iparági trend, vagy hangzatos marketing szlogen, hanem üzleti és társadalmi felelősség, ami mindenki jövőjének érdeke. A textilipar különösen érintett: az alapanyagok felhasználása, a gyártás és a termékek életciklusa mind jelentős környezeti hatással jár. Ebben a környezetben egyre nagyobb szerepe van az olyan vállalatoknak, amelyek nemcsak szolgáltatást nyújtanak, hanem aktívan formálják is a jövő iparágát.
