Régi vita, hogy a nők tényleg fázósabbak-e, mint a férfiak. A termosztát körüli háború azonban lehet, hogy puszta legenda, és nincs is semmi látnivaló? Egy kutatás most ezt sugallja.
Osztrák kutatók szerint a legfontosabb férfi nemi hormon, a tesztoszteron csökkentheti a közönséghatást. Ez az egyén azon pszichológiai hajlamára utal, hogy jobb teljesítsen mások jelenlétében, mint egyedül. A közönséghatás akkor jelenik meg, amikor valaki viselkedése megváltozik, ha tudja vagy legalábbis azt hiszi, hogy mások figyelik őt.
A román munkaügyi tárca tájékoztatása szerint első alkalommal történik meg Romániában, hogy a női munkavállalók többet keresnek a férfiaknál.
Másfél évszázad vazektómiatörténet: félig kasztrált Freud, élenjáró új-zélandiak, erőszakkal sterilizált indiaiak.
„Hosszas kálvária után ma már pontosan tudom, hogy a prosztatagyulladás nagyon makacs és kellemetlen dolog, ami nem múlik el magától. Ahogy azt is, hogy mi, férfiak nem szemérmesek, hanem inkább felelőtlenek vagyunk, amikor nem figyelünk magunkra, és nem kérünk időben segítséget”. Egy prosztatagyulladás és egy gyógyulás története.
A prosztata meglehetősen rejtelmes szerv – sokan csak annyit tudnak róla, hogy olyan helyen van, ami a végbélnyíláson keresztül közelíthető meg. A britek kétharmadának például fogalma sincs arról, mire való. De mi vajon tudjuk?
A prosztatagyulladás igencsak kellemetlen, nehezen múló betegség, mely a komoly „alsó fertályi” fájdalmaktól a vizelési nehézségekig változatos tünetekkel járhat. Ugyanakkor a prosztatagyulladás kellő odafigyeléssel, és már néhány egyszerű, ám kevésbé ismert hétköznapi trükkel megelőzhető. Mutatjuk, melyek ezek.
A felmérések azt mutatják, hogy sokkal több nő gyakorolja a spiritualitást a hagyományos egyházakban, mint férfi. Hová tűnik a férfiakból az átszellemültség, ami még kamaszkorukban tetten érhető? És milyen szerepekben élhetik meg az egységet?
Az érintett termékekből az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet vizsgálatai gyógyszerhatóanyagot mutattak ki.
Modern emberi DNS felhasználásával vizsgálták kutatók, hogy mikor vállaltak gyereket a nők és a férfiak az elmúlt 250 ezer évben. Kiderült, a férfiak életében átlagosan évekkel későbbre tolódott a gyermekvállalás a nőkhöz képest.
A téma örökzöld: miért nem fogják soha teljesen megérteni egymást a férfiak és a nők? Miért termelődik konfliktus újra és újra a két nem tagjai között? Mi a párkapcsolatok leggyakoribb rákfenéje? A válasz viszonylag egyszerű: az eltérő érzelmek és érzelmi kommunikáció.
Habár a prosztatagyulladás az egyik legelterjedtebb betegségek egyike a férfi lakosság körében, még manapság is sokan elodázzák a szűrővizsgálatot, holott a betegség sok esetben némi odafigyeléssel és rendszeres orvosi kontrollal megelőzhető és kezelhető. De tulajdonképpen miről is beszélünk, amikor prosztatagyulladásról van szó?
Azt tudjuk, hogy a felnőttkori lelki problémák sok szálon kötődnek a gyerekkorhoz – de vajon hogyan jelennek meg a „fiússág” frusztrációi a felnőtt férfiak mentális helyzetében? Katonadolog című sorozatunkban a férfi mentális egészség mítoszait igyekszünk eloszlatni, a második részben Polányi Viktória tanácsadó szakpszichológussal beszélgettünk arról, hogyan kell tudatosan (fiú)gyermeket nevelni, hogy belőlük beilleszkedni tudó, mégis önazonos, egészséges felnőttek legyenek.
A férfiak a tizedik havi bérükkel elérik az azonos pozícióban dolgozó munkatársnőik éves fizetését. Nem csak a bérkülönbség hatalmas, a magyar nőket a gazdasági élet vezetéséből szinte teljesen kiszorítják.
Katonadolog című cikksorozatunk novemberben a férfi mentális egészség égető – és égetően fontos – kérdéseit boncolgatja. Az első részben Balázs Judit gyermek-, serdülő-és felnőttpszichiáter szakorvossal beszélgettünk arról, milyen mítoszok veszik körül a férfi depressziót, miért végeznek magukkal jóval nagyobb arányban a férfiak, és arról, miért kellene megértenie a társadalomnak, hogy „ha a lelkünk fáj, azt pont ugyanúgy kell kezelni, mint amikor a fogunk fáj”.
A nyugati világban tapasztalható élettartam-növekedés egyértelmű nyertesei a nők, akik tovább élnek, mint férfi társaik, bár e különbség csökkenni látszik. Az 1970-es években Finnországban például átlagosan tíz évvel hosszabb életre számíthattak a nők, ma viszont már csak öt év az előnyük.
Az abortuszszabályok módosítása nyomán korábbi cikkünkben 25 nő történetéről írtunk, aki különböző okokból, teljesen eltérő körülmények között, de legalább egyszer átesett a beavatkozáson. Akkor azt próbáltuk bemutatni, min mentek keresztül azok, akiknek a testében a tragédia lezajlott. Ezúttal a férfiakra fókuszálunk, de zárkózottságuk miatt róluk is a nők beszélnek.
Fontos szerepük van a férfiaknak az abortuszvitában, de nem az, hogy beleszóljanak a nők legintimebb egyéni döntésébe, hanem az, hogy ne tartsanak fenn olyan társadalmat, amely koncként dobja be a politikai színtérre a női jogokat. A feladat alól egyikünk sem vonhatja ki magát. Vélemény.
A nemek közötti különbségek egyik kevésbé szembetűnő, ám egyértelműen meglévő példája a nők fázékonysága.
