Gulácsy Lajos vágyainak és félelmeinek, éber álmainak és felhangolt nappalainak képei augusztus végéig nézhetők meg a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) nagyszabású, látogatóbarát tárlatán. A Plesznivy Edit és Bellák Gábor kurátorok által rendezett kiállítást nem érdemes kihagyni.
Sokáig úgy tekintettek rá, mint az egyetlen nőre, aki elhagyta Picassót, ám saját alkotásai jogán ismert és elismert művész vált belőle.
Miben hasonlít, és miben különbözik Csontváry és Gulácsy, a két érzékeny idegzetű, csak itthon értelmezhető festőzseni, akiknek most párhuzamosan látható budapesti kiállításuk? Erről beszélgettünk Bellák Gábor művészettörténésszel.
Képzőművész haditudósítók és hadifoglyok a II. világháborúban, 1942-43-ban készült alkotásai láthatók a Miskolci Galériában június 4-ig. Kiállításajánló.
A Keleti pályaudvar környékén hajléktalanként él Mészáros Lőrinc, miután önszántából megvált vagyonától, és felfedezte magának a buddhizmust. DrMáriás legalábbis így képzeli az oligarcha üzletember jövőjét.
Gyerekkorában szégyellte nagyapja festményeit Bernard Ruiz-Picasso, aki a malagai Picasso Múzeum társalapítójaként ma a 20. század festőóriásának egyik legnagyobb gyűjteményét gondozza a világon. Nagyapja halálának 50. évfordulóján többek között arról mesélt a Deutsche Wellének, hogy mi inspirálhatta a festő ikonikus békegalambját, valóban feminista volt-e Picasso, és hogyan sikerült hatfelé osztani az örökségét.
A kép egy ajtó mögött lógott, egy felmérés során bukkantak rá. Nyolcszázezer euróért is megvehetik.
Az 1920-as években kivándorolt magyar művészeknek adott biztonságos alkotóhelyet a kozmopolita, modern Berlin. Munkáikat fogta össze a német fővárosban, a Berlinische Galerie-ben, a Magyar Modern – Magyar művészet Berlinben 1910–1933 című nagyszabású kiállítás.
Aligha lehetett volna jobb Maurer Dóra legújabb egyéni galériás tárlatának időzítése: az egyik legjelentősebb kortárs magyar képzőművész egyik munkája épp november végén ért el új életműrekordot egy kölni árverésen, egy budapesti aukción pedig 60 milliót fizettek egyik képéért.
Nem csak születésének 150. évfordulója miatt került idén az érdeklődés középpontjába a modern festészet egyik legrangosabb újítója.
Egy bizarr, groteszk fordulatokban is bővelkedő történet rázta meg az osztrák kulturális életet. Végy egy neves és tekintélyes művészt, egy rég elhunyt festővilágsztárt, egy festményt, amely pont úgy néz ki, mintha valódi lenne, és máris kész a rejtő jenői történet. Szeretettel Bécsből.
Nemes Marcell iparmágnás néhai gyűjteményének El Greco festményeire még ma is kiállítást lehet alapozni, ahogy ez látható a Szépművészeti Múzeumnak a festő negyven gyűjteményből csaknem félszáz képét felvonultató kiállításán.
Leltárkészítés közben, falnak fordított, régi szekrényben bukkantak rá Vaszary János elfeledett műveire a Nemzeti Galéria munkatársai.
Egy megmosolyogtató aktbotrány szolgáltatott ürügyet 1932-ben az „erős, magyar akaratú” hatalomnak arra, hogy eltávolítson a Képzőművészeti Főiskola tanári karából két nemzetietlennek bélyegzett mestert, Csók Istvánt és – a Nemzeti Galéria tárlatán nemrégiben ismét felfedezett – Vaszary Jánost.
A Fuvolás lány című kép mégsem a híres németalföldi festő keze munkáját dicséri – jöttek rá a Washingtoni Nemzeti Galéria munkatársai.
A Kádár-kor vizuális kultúráját, a korabeli divatot senki sem tudta úgy megfesteni Magyarországon, mint Czene Béla. A vásárlók rajongtak is a képeiért, ám a kritikusokat nem hatotta meg a pesti presszók dolce vitája, és a számtalan akt sem, amelyekhez gyakran híres modellek szolgáltattak alapanyagot. Czenét most kezdi magának felfedezni a 21. század, és ez legalább két embernek köszönhető.
Szentendrén, a Ferenczy Múzeumi Centrumban látható a 94 éves Márkus Anna, külföldön Anna Mark néven ismertté vált grafikus és festő retrospektív tárlata.
Az életében kevéssé értékelt, majd hamar elfeledett művész pályafutása második felében kizárólag az élet napos oldalát festette, amit soha nem bocsátottak meg neki a kritikusok. Életműve most megismerhető.
A győri szeszgyár használaton kívüli üzemcsarnokában, a Torula Művésztérben készítette el újabb impozáns művét az egyik legismertebb hazai képzőművész.
Július 6-ig nyitva tartó, A valóság szerelmese című életműkiállítása hozzájárulhat ahhoz is, hogy Czene Béla elfoglalhassa az őt megillető helyet a kánonban.
