Algoritmusokra alapozta vizualitását, számítógéppel alkotott, úgy, hogy a művei nem váltak személytelenekké. A tavaly, 99 évesen elhunyt Vera Molnar művészetét kiállítások sora eleveníti fel. Torma Tamás írása.
A tavaly decemberben, nem sokkal a 100. születésnapja előtt elhunyt magyar származású francia alkotó, aki a hatvanas években az elsők közt használta a számítógépes művészet közvetlen előzményeként tekinthető generatív elgondolást és módszert munkáiban, s még utolsó életévében is NFT-ket bocsátott ki, centenáriumi kiállításai közül a legnagyobb szabásút a párizsi Pompidouban rendezték meg. A kiállításról, melynek előkészületeiben még Molnár Vera is részt vett, Cserba Júlia, a művész barátja készített beszámolót.
Új relevanciával bír a kortárs műkereskedelemben és a kortárs művészeti intézményi politikában a globalizációval szembeállítható perifériák naiv, zárványszerű alkotóinak életműve. A jelenségről – amely az áprilisban nyíló 60. Velencei Képzőművészeti Biennáléra is hatással van – egy 78 éves grúz festőnő zürichi kiállítása kapcsán írt szerzőnk.
Philip Guston társadalmi gyűlöletet és erőszakot ábrázoló képei elképesztően erősek, és ma, több évtizeddel megszületésük után is hatnak. Az eredetileg 2020-ra tervezett, régóta várt vándorkiállítást, az akkori események fényében, nem merték a közönség elé vinni a részt vevő múzeumok. A kiállítássorozat végül két évvel később valósult meg. Szerzőnk a londoni Tate Modernben nézte meg a tárlatot.
Találó Francoise Gilot műcsarnokbeli tárlatának címe, a Felszálló Főnix. A francia festő kontinenseken átsuhanó, az újjászületés képességét elsajátító lénynek érezte magát.
Egyszer már meghosszabbították a nyitva tartását, de vasárnap este tízkor már tényleg bezár budapesti Renoir-kiállítás.
A sokféle női szerepből adódó túlterheltség és a korábbi alkotók és gondolkodók által nyújtott támasz is megjelenik Fajgerné Dudás Andrea festményein, amelyek Budapesten, a Deák Erika Galériában láthatók január 26-ig.
Mészáros Flóra művészettörténész új, kivitelezésében is a kilenc éve elhunyt mesterhez méltó kötetben elemzi Lantos pályáját.
Az amerikai festőművész, Agnieszka Pilat szeretné megmutatni, hogy a robotkutyáknak van egy kreatív, művészi oldala is, és nem kell tőlük félni.
Nagy Zsigmond külföldön, a maga korában László Fülöp mellett az egyik legismertebb magyar festőművész volt. Az itthoni kánonba nem került be igazán, Párizsból menekülnie kellett, amikor kitört az első világháború, Spanyolországot pedig – ahol a Pradóban ma is őrzik az egyik művét – Dél-Amerikáért hagyta ott. Képeit ma is keresik, az élettörténete pedig felér egy kalandfilmmel.
A Georgiai Technológiai Intézet egyik oktatója az egyenletek megoldása közbeni agyhullámait zenévé konvertálja, amit csak egy festőművész hall. Ő erre reagálva készít festményt, az ő agyhullámaiból pedig szintén zene lesz, amelyre egy táncos kezd el táncolni. Így mutatják be a tudomány, a technológia és a művészet kapcsolatát az egyetemen.
Szárnyalás – Vol – Flight, Reigl Judit figurális festészete címmel tárlat mutatja be a három éve elhunyt világhírű művész munkáit a Kiscelli Múzeum Templomterében. A kiállítás egyik kurátorával, a művész által a hagyatéka kezelésére létrehozott alapítvány tagjával, Cserba Júliával beszélgettünk.
Kevés művésznek adatik meg, hogy stílust nevezzenek el róla, de a szeptemberben elhunyt kolumbiai Fernando Boterónak igen. A kerekded, gigantikus szobraival és kövérkés alakokat felvonultató festményeivel teremtett világ boterizmusként vonult be a művészettörténetbe.
Talán senki sem tudta úgy megragadni a fény törékeny múlandóságát a nyári napsütésben fürdő tájban, mint Claude Monet. Az impresszionizmus atyjaként is tisztelt művész életművében fordulópontot jelentett az az utazás, amely megismertette a Riviéra színeivel és formáival. Az itt született festmények az akkori tájat örökítik ugyan meg, de az ecsetvonásainak köszönhetően mégis élő, mozgó természetet látunk magunk előtt. Több festményét most először állították ki azokhoz a helyszínekhez közel, ahol készültek: Monacóban.
A Balaton 140 éve született festőjének műveit bemutató tárlaton "a víz az úr", de nem csak a hazai táj – itáliai tartózkodása alatt született műveket is láthatunk.
Gulácsy Lajos vágyainak és félelmeinek, éber álmainak és felhangolt nappalainak képei augusztus végéig nézhetők meg a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) nagyszabású, látogatóbarát tárlatán. A Plesznivy Edit és Bellák Gábor kurátorok által rendezett kiállítást nem érdemes kihagyni.
Sokáig úgy tekintettek rá, mint az egyetlen nőre, aki elhagyta Picassót, ám saját alkotásai jogán ismert és elismert művész vált belőle.
Miben hasonlít, és miben különbözik Csontváry és Gulácsy, a két érzékeny idegzetű, csak itthon értelmezhető festőzseni, akiknek most párhuzamosan látható budapesti kiállításuk? Erről beszélgettünk Bellák Gábor művészettörténésszel.
Képzőművész haditudósítók és hadifoglyok a II. világháborúban, 1942-43-ban készült alkotásai láthatók a Miskolci Galériában június 4-ig. Kiállításajánló.
A Keleti pályaudvar környékén hajléktalanként él Mészáros Lőrinc, miután önszántából megvált vagyonától, és felfedezte magának a buddhizmust. DrMáriás legalábbis így képzeli az oligarcha üzletember jövőjét.
