35 millió dollárért árvereztek el egy Monet-festményt New Yorkban
A francia impresszionista Szénaboglya-sorozatának egyik darabja kelt el szerdán.
#festészet
Impresszionizmus ecsettel és számítógéppel – a 150 éves irányzat ünnepén jártunk Normandiában
Idén különösen érdemes ellátogatni az északnyugat-francia tartományba, Normandiába, ahol szeptember végéig nemcsak a 150 éve itt megszületett nagy hatású művészeti irányzat, az impresszionizmus kiemelkedő alkotóinak műveiben, hanem az általuk inspirált kortárs művészek alkotásaiban is el lehet merülni. Az impresszionizmusnak szentelt fesztiválról Cserba Júlia készített helyszíni beszámolót.
Szüts Miklós minden alkalommal a világ legszebb művét akarta megfesteni
A képek igazából akkor születnek meg, amikor a közönség találkozik velük – vallotta a múlt héten elhunyt Szüts Miklós, aki olyan szakmát keresett, amelyben a szabadság a fő munkaeszköz. Szüts Miklós temetése holnap, március 27-én lesz a Farkasréti temetőben.
Élete végén világsztár lett a komputerművészet úttörője, Vera Molnar
Algoritmusokra alapozta vizualitását, számítógéppel alkotott, úgy, hogy a művei nem váltak személytelenekké. A tavaly, 99 évesen elhunyt Vera Molnar művészetét kiállítások sora eleveníti fel. Torma Tamás írása.
A kockás füzettől a komputerrel generált rajzokig és tovább – Molnár Vera kiállítása a párizsi Pompidouban
A tavaly decemberben, nem sokkal a 100. születésnapja előtt elhunyt magyar származású francia alkotó, aki a hatvanas években az elsők közt használta a számítógépes művészet közvetlen előzményeként tekinthető generatív elgondolást és módszert munkáiban, s még utolsó életévében is NFT-ket bocsátott ki, centenáriumi kiállításai közül a legnagyobb szabásút a párizsi Pompidouban rendezték meg. A kiállításról, melynek előkészületeiben még Molnár Vera is részt vett, Cserba Júlia, a művész barátja készített beszámolót.
Néhány éve fedezte fel a világ ezt a 78 éves grúz festőnőt, aki nem a megszokott módon alkotott életművet
Új relevanciával bír a kortárs műkereskedelemben és a kortárs művészeti intézményi politikában a globalizációval szembeállítható perifériák naiv, zárványszerű alkotóinak életműve. A jelenségről – amely az áprilisban nyíló 60. Velencei Képzőművészeti Biennáléra is hatással van – egy 78 éves grúz festőnő zürichi kiállítása kapcsán írt szerzőnk.
Az elmúlt száz év egyik legfontosabb amerikai festője megmutatta az ezerarcú gonoszt – láttuk 2023 egyik csúcskiállítását
Philip Guston társadalmi gyűlöletet és erőszakot ábrázoló képei elképesztően erősek, és ma, több évtizeddel megszületésük után is hatnak. Az eredetileg 2020-ra tervezett, régóta várt vándorkiállítást, az akkori események fényében, nem merték a közönség elé vinni a részt vevő múzeumok. A kiállítássorozat végül két évvel később valósult meg. Szerzőnk a londoni Tate Modernben nézte meg a tárlatot.
Picasso múzsája, Francoise Gilot munkáiban van olyan, ami a spanyol festőkirály életművéből hiányzik
Találó Francoise Gilot műcsarnokbeli tárlatának címe, a Felszálló Főnix. A francia festő kontinenseken átsuhanó, az újjászületés képességét elsajátító lénynek érezte magát.
Ez az utolsó hét, amikor meg lehet nézni a Renoir-kiállítást a Szépművészeti Múzeumban
Egyszer már meghosszabbították a nyitva tartását, de vasárnap este tízkor már tényleg bezár budapesti Renoir-kiállítás.
Fajgerné Dudás Andrea festőművész: „A nevem azt hangsúlyozza, hogy nem vagyok szingli, gyerekeim vannak”
A sokféle női szerepből adódó túlterheltség és a korábbi alkotók és gondolkodók által nyújtott támasz is megjelenik Fajgerné Dudás Andrea festményein, amelyek Budapesten, a Deák Erika Galériában láthatók január 26-ig.
Unikális vizuális nyelven mutatta meg a világot – monográfia Lantos Ferenc festőművészről
Mészáros Flóra művészettörténész új, kivitelezésében is a kilenc éve elhunyt mesterhez méltó kötetben elemzi Lantos pályáját.
Festőnek állt egy robotkutya, egy másik fotózkodik a képekkel, a harmadik meg ezt a kettőt nézi
Az amerikai festőművész, Agnieszka Pilat szeretné megmutatni, hogy a robotkutyáknak van egy kreatív, művészi oldala is, és nem kell tőlük félni.
Egy Párizs szélén álló fáskamra volt az első műterme, később spanyol királyi festő lett a magyar művész
Nagy Zsigmond külföldön, a maga korában László Fülöp mellett az egyik legismertebb magyar festőművész volt. Az itthoni kánonba nem került be igazán, Párizsból menekülnie kellett, amikor kitört az első világháború, Spanyolországot pedig – ahol a Pradóban ma is őrzik az egyik művét – Dél-Amerikáért hagyta ott. Képeit ma is keresik, az élettörténete pedig felér egy kalandfilmmel.
Matekozás közbeni agyhullámokat alakítanak zenévé, az azt hallgató festő agyhullámaiból egy másik zene lesz, arra pedig táncolnak
A Georgiai Technológiai Intézet egyik oktatója az egyenletek megoldása közbeni agyhullámait zenévé konvertálja, amit csak egy festőművész hall. Ő erre reagálva készít festményt, az ő agyhullámaiból pedig szintén zene lesz, amelyre egy táncos kezd el táncolni. Így mutatják be a tudomány, a technológia és a művészet kapcsolatát az egyetemen.
Amikor bekerült a nagy amerikai múzeumokba, már érdekelte a magyarokat is – Cserba Júlia beszél Reigl Judit örökségéről
Szárnyalás – Vol – Flight, Reigl Judit figurális festészete címmel tárlat mutatja be a három éve elhunyt világhírű művész munkáit a Kiscelli Múzeum Templomterében. A kiállítás egyik kurátorával, a művész által a hagyatéka kezelésére létrehozott alapítvány tagjával, Cserba Júliával beszélgettünk.
"Nem vagyok a valóság rabszolgája" – pufók óriásairól lesz örökké emlékezetes Fernando Botero
Kevés művésznek adatik meg, hogy stílust nevezzenek el róla, de a szeptemberben elhunyt kolumbiai Fernando Boterónak igen. A kerekded, gigantikus szobraival és kövérkés alakokat felvonultató festményeivel teremtett világ boterizmusként vonult be a művészettörténetbe.
„Ha megfesteném azt, amit látok, az emberek nem hinnének a szemüknek”
Talán senki sem tudta úgy megragadni a fény törékeny múlandóságát a nyári napsütésben fürdő tájban, mint Claude Monet. Az impresszionizmus atyjaként is tisztelt művész életművében fordulópontot jelentett az az utazás, amely megismertette a Riviéra színeivel és formáival. Az itt született festmények az akkori tájat örökítik ugyan meg, de az ecsetvonásainak köszönhetően mégis élő, mozgó természetet látunk magunk előtt. Több festményét most először állították ki azokhoz a helyszínekhez közel, ahol készültek: Monacóban.
A nagy kékség romantikáját ünnepli a veszprémi Egry József-kiállítás
A Balaton 140 éve született festőjének műveit bemutató tárlaton "a víz az úr", de nem csak a hazai táj – itáliai tartózkodása alatt született műveket is láthatunk.
Világszínvonalon alkotott, de a való világban nem találta a helyét – Gulácsy Lajos életmű-kiállítása
Gulácsy Lajos vágyainak és félelmeinek, éber álmainak és felhangolt nappalainak képei augusztus végéig nézhetők meg a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) nagyszabású, látogatóbarát tárlatán. A Plesznivy Edit és Bellák Gábor kurátorok által rendezett kiállítást nem érdemes kihagyni.
101 évesen meghalt Picasso egykori múzsája, Francoise Gilot festőnő
Sokáig úgy tekintettek rá, mint az egyetlen nőre, aki elhagyta Picassót, ám saját alkotásai jogán ismert és elismert művész vált belőle.