Csodálatos, merész elképzelés párhuzamba állítani Malevicset, az orosz avantgárdot a posztimpresszionista Cezanne-nal – mondja a francia festőzseni dédunokája a dédnagyapja munkásságát is bemutató budapesti kiállításról. HVG-portré.
A Cezanne-tól Malevicsig című tárlat a Szépművészeti Múzeumban sokkal többre vállalkozik annál, mint hogy egyszerűen megmutassa, milyen szép képeket is festettek ezek az alkotók. Érdemes jó pár órát rászánni erre a szellemi utazásra.
A művész korának keresett mestere volt, s bár aukciókon napjainkban is felbukkannak alkotásai, szélesebb körben ma alig ismerik Molnár József nevét.
Számos, a maga korában sikeres festő, ki tudja, miért, feledésbe merült, néhányukat az utókor szintén megmagyarázhatatlan módon „újrafelfedezte”, s ma a művészet etalonjainak számítanak. Ugyanez a helyzet számos klasszikus zeneszerzővel, íróval vagy filozófussal.
Matzon Ákos festészetének bő három évtizedes terméséből ad áttekintést a Műcsarnok tárlata.
Az Andrássy úti Q Contemporary első tárlatára válogatott művek a millenniumi nemzedéket foglalkoztató kérdések megoldására reflektálnak, mind technológiai, mind társadalmi szinten.
A sok neves magyar művészt is soraiban tudó Abstraction-Création csoportot bemutató különleges tárlatra jelentős külföldi gyűjteményekből is érkeztek alkotások.
A felejtés homályából és egy raktárból szűk négy hónapra elővillant a Budapesti Történeti Múzeumban Péli Tamás 1983-ban készült monumentális festménye, amelyet a margóra szorított magyarországi cigányság öntudatra ébresztésének szánt.
A Sorbonne közgazdaságtudományi tanszékét hagyta ott azért, hogy felfedezze magában a szunnyadó művészt. Sok-sok kitérő után Tel Avivban lelt rá a saját útjára, itt is tanult meg festeni. Miután tavaly hazaköltözött, az első önálló kiállítását egy meditációs központban tartotta meg a Balaton-felvidéken. Képein meztelen és táncoló nők a főszereplők. Galériánkban bemutatjuk Pakosz Anna festőt.
A sorsát meghatározó, festményein is feltűnő nőalakok felől közelíti meg Raffaello pályáját A művészet templomai sorozatban Massimo Ferrari filmje.
Magyarországon először mutatják be a különféle listákon rendre a ma élő legjelentősebb festőnek nevezett Gerhard Richter teljes, megdöbbentően szerteágazó életművét. A Magyar Nemzeti Galéria kiállítása nemcsak hatalmas dobás, de lenyűgöző is.
A Côte d’Azur viszonyítási pont, elképzelése (vagy élménye) mindenkinek van róla, de ahhoz, hogy fogalommá lényegüljön át, kisebb forradalomra volt szükség. Ezt a drasztikus rekreációs átalakulást művészek indították be, és aztán celebek pörgették fel.
A Bauhaus alapítója úgy tartotta, a nők nem képesek három dimenzióban gondolkodni. Czóbel Béla megdöbbent, amikor felesége halála után az ágy alól előkerültek az asszony páratlan festményei. Martos Gáborral, a műkereskedelem kutatójától megtudhatjuk, miért értékelték le a nők művészi képességeit évszázadokon át, és átlendült-e az inga? Interjú.
Festményei csúcsárakon kelnek el, ám Gerhard Richter alig nyilatkozik. Szerinte a festészetről beszélni értelmetlen, mert épp az kerül a vászonra, ami szavakkal nem megfogalmazható. Ettől a dokumentumfilm még nagy élmény.
Fotózás helyett mindent lerajzolt a pécsi születésű művész, aki 87 évesen most is három műtermében alkot. Munkái a világ legnagyobb közgyűjteményeiben láthatóak és sok tízmilliós bevételt értek el az aukciókon.
Soha nem volt még múzeumban kiállítva, pedig ezt tartják a legjelentősebb roma kortárs festménynek Magyarországon. Monumentális alkotás, vibráló színekkel, amelynek legfőbb üzenete, hogy nem lehet a magyar történelemről a cigányság említése nélkül beszélni. Péli Tamás Születés című, 1983-as pannója most először látható egy kiállítótérben, de mindössze négy hónapig van fix helye, további sorsa bizonytalan.
Az edinburgh-i herceg saját képei részben magángyűjtők kollekcióját, részben a királyi művészeti gyűjteményt gazdagítják.
Több mint fél évszázaddal a halála után lett a műgyűjtők nagy kedvence Sanyu (Chang Yu), a Párizsban új hazára lelt kínai festő.
A felirat egyezik a festőművész kézírásával.
Már gyerekként is felnőttekkel állított ki, ám hazai kulturális nyilvánosság csak az utóbbi években fedezte fel Fiedler Ferencet, aki idén lenne 100 éves.
