Justin Trudeau hivatalosan nem is találkozott a kínai elnökkel, csupán röviden egyeztettek. Hszi Csin-ping azt sérelmezte a kamerák kereszttüzében, hogy minden korábbi megbeszélésük kiszivárgott a sajtónak.
Masszív bombatámadást intézett az orosz hadsereg ukrajnai célpontok ellen, az amerikai hírszerzés szerint két rakéta Lengyelországban csapódott be, a támadásnak két halálos áldozata van. A Barátság kőolajvezeték áramellátóját is találat érte, egyelőre folyamatos az ellátás. A „G19-hez” intézte beszédét Zelenszkij Balin, ahol az ukrán államfőt láthatóan aggasztották az amerikaiak és az oroszok tárgyalásairól felröppent hírek. Közben Henicseszk a déli megszállt Herszoni terület új székhelye, de a Herszont kiürítő orosz haderő is az Azovi-tenger partján álló várost teheti meg főhadiszállásának.
„Kedves G19” – szólította meg az egybegyűlteket az ukrán elnök.
A globális hitelező szerint a G20-as csoport legtöbb gazdaságában tartós marad a magas infláció.
A találkozót az amerikai-kínai kapcsolatok egy rég nem látott mélypontján rendezik meg, még az sem valószínű, hogy közös nyilatkozattétellel ér véget a megbeszélés.
Moszkva szerint a Nyugat kísérlete, hogy a modern idők legszigorúbb szankcióival elszigetelje, gazdasági háború meghirdetéséhez hasonlít, és Oroszország mostantól Kína, India és más, Nyugaton kívüli hatalmak felé fog fordulni.
Vannak tagországok, melyek magából a csoportból is kizárnák Oroszországot.
A kínai külügyminisztérium szóvivője pártatlannak és építő jellegűnek nevezte Kína álláspontját az ukrán-orosz konfliktussal kapcsolatban.
Megerősítették a 2015-ös párizsi klímaegyezmény célkitűzéseit a G20-csoport vezetői, csak „szigorúbb hangnemben”.
A G20-országcsoport vezetői támogatják a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) a 15 százalékos globális minimumadóra vonatkozó megállapodását - erről határoztak szombaton a tagállamok vezetői római csúcstalálkozójukon.
Mario Draghi olasz miniszterelnök megnyitotta a G20-országcsoport római csúcstalálkozóját. A kormányfő nagyobb mértékű nemzetközi együttműködést kért a politikai vezetőktől a koronavírus-világjárvány és a klímaváltozás elleni küzdelem, valamint a globális gazdaság helyreállítása jegyében.
Az Egyesült Államok elnöke feleségével együtt október 29-én látogatja meg a katolikus egyházfőt.
Ezt jósolja legalábbis az OECD, amely a G20 államok perspektíváit vizsgálta meg. Az infláció egyik legfőbb oka az, hogy a világgazdaság gyorsan indult újra, és emiatt áruhiány alakult ki sok területen.
Egyenlőbben kell elosztani a vakcinákat. Az a cél, hogy év végére a világ lakosságának 40 százaléka be legyen oltva.
Vannak még nyitott kérdések, de abban egyetértenek a leggazdagabb országok, hogy nem hagyják tovább kibújni a közterhek viselése alól az óriásvállalatokat.
Mentességet akarnak a kulcsfontosságú hazai iparágakban működő cégeknek.
Aggasztónak nevezte a német kancellár, mennyire nem történt eddig semmi, hogy amikor majd elkészül a koronavírus elleni oltás, akkor a szegény országok is hozzájussanak a vakcinához.
Csak remélni lehet, hogy ez az ígéret nem marad olyan, mint az, amelyik a nagy techmultik megadóztatásáról szól.
Tavaly pozitív trendek indultak el, a legnagyobb gazdasággal rendelkező országok válságcsökkentő intézkedései azonban korántsem a klímavédelmet szolgálták.
Kijöttek a friss GDP-adatok a G20-ak gazdaságairól.
