Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Lengyelország és Magyarország nem támogatja hogy globálisan 15 százalékos minimumértéket írjanak elő a társasági adóra, amiről a G7-országok pénzügyminiszterei állapodtak meg a hétvégén.
A magyarok és a lengyelek csak egy esetben fogadnák el az ötletet: ha a hazai kulcsfontosságú iparágakban működő vállalkozások mentességet kapnának alóla
– jelentette a Financial Times.
Az ötlet támogatói szerint a globális adóminimummal rá lehetne kényszeríteni a multinacionális cégeket arra, hogy rendesen fizessenek adót ott is, ahol termékeiket forgalmazzák, ne pedig csak ott, ahol be van jegyezve központjuk – jellemzően számukra kedvező adórendszerű országokban.
Nem fogadhatjuk el, hogy a G7-ek mondják meg, mekkora adót vetünk ki a saját országunkban – közölte Tadeusz Koscinski lengyel pénzügyminiszter, ami erősen rímel Szijjártó Péter korábbi hasonló értelmű nyilatkozatára.
Bod Péter Ákos: Tényleg kárunkra lenne Biden globális társasági minimumadója?
A társasági adózás nemzetközi rendje elavult, még jórészt a huszadik század fogalmait, normáit és eljárásait tükrözi, ezért fontos átnézni, mivel járna a nemzetközi adóminimum kijelölése. Vélemény.
A lengyel politikus szerint az alacsonyabb adóval odacsábított multik révén az országoknak lehetőségük van technológiai felzárkózásra, és ezt nehezíteni a globális adó. Jelezte ugyanakkor, hogy a 19 százalékos lengyel társasági adóval nekik nem is elsődleges céljuk a multik odacsábítása, az viszont nem lenne igazságos, ha a lengyel piacra termelő lengyel cégekre is vonatkozna ez a globális adó. Ezért szerinte kivételt kell tenni a belföldi piacra termelő helyi cégek esetében.
A lengyelhez hasonló állásponton van a magyar fél is: a Pénzügyminisztérium közleményben tudatta, hogy az országoknak meg kell hagyni a szuverén jogukat az adók mértékének megállapítására. Persze a magyar társasági adó 9 százalékos mértéke, ami a legalacsonyabb az EU-ban, jelentős csáberőt jelent a multicégeknek. Nem véletlen, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter már jó előre jelezte: Magyarország nem fogadja el a globális minimumadó ötletét.
Nem fogadja el a globális minimumadót a magyar kormány
Gazdaságpolitikusok már jó 120 éve hivatkoznak arra, hogy ha a gazdagokat támogatja az állam, azzal az egész nemzetgazdaság nyer. Ezen először egy híres humorista poénkodott, aztán közgazdászok próbálták megcáfolni a tételt, és egy a múlt hónapban elkészült átfogó kutatással ez sikerült is. A közgazdasági elméleteket bemutató sorozatunk mostani része ezzel a híres zombielmélettel foglalkozik.
A minimumadóról szóló eredeti tervezetben még volt szó arról, hogy a helyi piacra termelő, alapvető fontosságú iparágak esetében kivételt tegyenek, de a G7-ek elé kerülő előterjesztésben már nem szerepelt ilyen.
A hétvégi londoni G7-pénzügyminiszteri értekezleten elért megállapodás még nem végleges, arról még júliusban Velencében részletesen vitáznak majd a húsz legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaság (G20) pénzügyminiszterei és jegybanki vezetői.
