Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A gazdaságilag legerősebb húsz ország, a G20-as csoport gazdasági és pénzügyminiszterei politikai megállapodást kötöttek a globális minimumadóról szombaton. Olaf Scholz német alkancellár és pénzügyminiszter ezzel jelentette be ezt:
A G20-országok megállapodtak abban, hogy meg akarnak egyezni a nemzetközi adózás új rendjéről.
Scholz várakozásai szerint októberig megszülethet a minden részletet tartalmazó végső egyezmény, a reform pedig már 2023-ban életbe léphet.
Korábban azt nyilatkozta Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter, hogy a G20 pénzügyi forradalmat hajt végre, és hátat fordít a korábbi évtizedek eredménytelen gyakorlatának. A korábbi rendszer szerinte nem tette lehetővé, hogy forrásokat biztosítsanak a közszolgáltatások és a közjavak, valamint a globális felmelegedés elleni küzdelem finanszírozásához. A közterhek elől adóparadicsomokba menekülő óriásvállalatok megadóztatása ezen változtat. A francia politikus megjegyezte: végre megadóztathatják a technológiai óriásvállalatokat, amelyek eddig elkerülték ezt, és véget vethetnek a multinacionális cégek adóelkerülésének és adóoptimalizálásának.
Janet Yellen, amerikai pénzügyminiszter pedig ezzel sürgette a megállapodást:
A világnak most gyorsan kell cselekednie.
A globális minimumadóról évek óta folynak tárgyalások. Az elképzelések két alapon nyugszanak: egy legalább 15 százalékos minimumadó bevezetésén, illetve olyan rendszer kialakításán, amely a lehető legigazságosabb módon osztja el ezt az adót.
Az Orbán-kormány élesen ellenzi a minimumadó bevezetését, mivel gazdaságpolitikája jelentős részben a nagyvállalatok támogatásáról szól. A magyarországi társasági adó a tervezett minimumadónál alacsonyabb, mindössze 9 százalék.
