Megállapodtak a római csúcstalálkozójukon vasárnap elfogadandó záróközlemény szövegében a G20-csoport vezetői. A 19 vezető gazdaság és az Európai Unió alkotta csoport egyebek mellett abban is egyetértett, hogy az ipari forradalom előttihez képest 1,5 Celsius-fokra korlátozzák az általános felmelegedést.

Az AFP francia hírügynökség birtokába jutott tervezet szerint a G20-csoport megerősíti a párizsi klímaegyezményben lefektetett célkitűzést, „jóval 2 Celsius-fok alatt tartja az átlaghőmérséklet növekedését, és

erőfeszítéseket tesz arra, hogy azt az ipari forradalom előtti szinthez viszonyítva 1,5 Celsius-fokra korlátozza”.

A megállapodás hangneme ugyanakkor szigorúbb, mint a 2015-ben aláírt párizsi klímaegyezményé – közölték a tárgyalásokon részt vevő diplomaták az AFP-vel. A párizsi egyezmény célja az általános felmelegedés szintjének az ipari forradalom előtti szinthez képest jóval 2 Celsius-fok – lehetőség szerint 1,5 Celsius-fok – alatt tartása, azóta utóbbi célkitűzés vált elsődlegessé.

Nem kormányzati szervezetek szerint a fő tét annak ismerete, milyen konkrét eszközöket vállalnak az egyes országok a célkitűzés betartása érdekében, amiről gyakran nem szívesen nyilatkoznak.

Történelmi megállapodás a klímacsúcson

Történelminek titulált megállapodással ért véget az ENSZ párizsi klímacsúcsa. A dokumentum aláírásával az országok vállalják, hogy soha nem látott mértékben csökkentik a károsanyag-kibocsátásukat. Az viszont homályos, hogy milyen ütemben valósítják meg a megállapodásban megfogalmazott ambiciózus célokat. Szombaton ért véget a az ENSZ 21. Klímakonferenciája, másnéven a COP21.

Az aláíró országok új kötelezettségvállalásait nyilvántartó ENSZ legutóbbi felmérése szerint ugyanis a világ továbbra is a katasztrofális plusz 2,7 Celsius-fokos felmelegedés felé halad, illetve jobbik esetben a +2,2 fok felé, ha figyelembe veszik az évszázad közepére vállalt, gyakran homályos karbonsemlegességi ígéreteket is.

A 2015-ös párizsi klímaegyezményban az üveghatású gázok kibocsátása, illetve elnyelése közötti egyensúlyra vonatkozó célkitűzés az évszázad második felére vonatkozóan szerepel.

Az ENSZ nyomására egyre több ország vállalja a karbonsemlegességet, a legtöbbjük 2050-es határidővel, néhányan 2060-ra, illetve 2045-re. Kína és Oroszország például 2060-t tűzte ki célul, Ausztrália és Franciaország pedig 2050-et.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 57 százalékát képviselő 49 ország – közöttük az Európai Unió összes tagállama és az Egyesült Államok – tett hivatalosan ilyen kötelezettségvállalást.

A G20-csúcs résztvevői dobnak pénzérmét a Trevi-kútba Romában. Vak lendület

MTI/AP/Gregorio Borgia

Orosz energiafegyver

Oroszországnak nem szabad káros politikai célokra kihasználnia a gázszállításokat - jelentette ki szombaton Joe Biden amerikai elnök a G20-országcsoport római csúcstalálkozójának margóján Angela Merkel leköszönő német kancellárral, illetve leendő utódjával, Olaf Scholz-cal tartott megbeszélésén.

A Fehér Ház tájékoztatása szerint Biden a találkozón mindenekelőtt azt vitatta meg a német politikusokkal, hogy miként lehetne Oroszországot eltántorítani a gázszállítások manipulációjától. Az amerikai elnök egyben kiemelte az Oroszországból Németországba vezető Északi Áramlat-2 gázvezeték kapcsán létrejött amerikai-német megállapodás végrehajtásának szükségességét és az ezzel kapcsolatos együttműködés folytatását, tekintettel a küszöbön álló német kormányváltásra. Az amerikai-német egyezség értelmében Washington letesz a Balti-tenger alatt húzódó gázvezeték miatt kivetett, illetve kivetendő szankciókról, Berlin pedig ukrajnai beruházásokba fog befektetni, és az Ukrajna ellen esetleg irányuló orosz lépésekre büntetőintézkedésekkel reagál a maga részéről.

Az árrobbanás odacsaphat Orbán Viktor egójának a választások előtt

Záporoznak a hírek az energia- és alapanyagárak 50-60 százalékos emelkedéséről, a papírtól kezdve az építőanyagokig szinte mindent érintve, és még így is áruhiányt vizionálnak karácsonyra. Orbán Viktornak keményen kell lapátolnia, hogy a választások előtt ne billenjen ki a nemzet megmentőjének szerepéből.

Oroszország több gázvezetéken keresztül szállít cseppfolyósított gázt Európába. Szombaton azonban részben leállt a gázszállítás a Jamal-Európa csővezetéken keresztül, amely Lengyelországon keresztül visz földgázt Németországba.

Az orosz földgáz exportja újabban a globális gazdaság járványügyi megszorításokat követő talpra állása következtében megnövekedett gázárak következtében került ismét előtérbe, miközben az európai földalatti gáztárolók feltöltöttsége alacsony szinten van. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) és több európai politikus is nehezményezte, hogy Oroszország nem tesz eleget Európába irányuló gázexportja növelése érdekében. Az orosz Gazprom gázipari óriásvállalat ugyanakkor közölte, hogy teljesíti szerződéses kötelezettségeit és fedezni tudja az európai ügyfelek keresletét.

(Nyitókép: klímaaktivisták tüntetnek a csúcstalálkozó előtt. Fotó: MTI/AP/Luca Bruno)