A fogyasztói árakra és a globális fémkereskedelemre is jelentős hatással lesz az EU új karbonvámja. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer szigorodása pedig lemaradásuk miatt a magyar kibocsátókat is igen hátrányosan érintheti.
Nagyon magas az infláció, az emberek visszafogják a kiadásaikat.
Egy friss jegybanki rendelet alapján július elsejétől szigorodnak a hitelekre vonatkozó hitelfedezeti és jövedelemterhelési szabályok. Kiket és hogyan érint a változás?
10 évig nem vették észre.
A jüan nemzetközi térhódításától remél hasznot az MNB, kínai bankok hiteleznek több obskúrus politikai projektet, viszont a kínai–magyar külkereskedelemben példátlan deficit jött össze. Közben a költségvetés kamatterhei GDP-arányosan megközelítőleg már akkorák, mint 2010 előtt, a Gyurcsány-kormány idején.
„Zoli" nem döntött a kutatóintézetnek álcázott lakások felszereltségéről a pályázati határidő előtt. Az érintett cég ügyvezetője szerint nem csalták el az uniós pénzt, két külön projektről van szó.
Az általános gazdasági kilátások a többség szerint pocsékak, a saját jövőjével kapcsolatban ugyanakkor a többség optimista.
A sör ára egy év alatt a duplájával emelkedett más szeszekhez képest: 39,6%-kal drágult tavaly, miközben az égetett szeszek ára 17,4%-kal, a boré pedig 18,1%-kal nőtt. A drágulás okairól és az ágazat jövőjéről meséltek a söripar legnagyobb hazai szereplői a Magyar Sörgyártók Szövetségének (MSSZ) a modern magyar sörgyártás 175. évfordulója alkalmából megrendezett kerekasztal-beszélgetésen.
A magyar kkv-szektor digitális fejlettsége majdnem olyan rossz, mint a Covid előtt volt, az EU-ban a sereghajtók közt van.
A vállalkozás köszöni szépen, jól van.
Több ponton a koncesszor érdekeinek megfelelően módosították az autópálya-koncessziót. Az állam annyit nyer, hogy idén és jövőre spórolhat némi pénzt.
A gazdaság alig fog növekedni idén, ha egyáltalán nő, az infláció még sokáig nagyon magas marad – számolnak a CIB friss előrejelzésében. Az infláció ugyan szerintük is 10 százalék alatt lehet az év végére, de komoly a kockázat, hogy 2024 végéig nem esik le 4 százalék alá.
Változott az Orbán-kormány személyzeti politikája: mostanság olyanok juthatnak pozíciókhoz, akik azt ígérik, a jelenlegi pénzügyi keretek között is képesek a hatékonyság növelésére. Az elmúlt hetekben nemcsak a katonaságnál és a tudománypolitikában hullottak a fejek, hanem a MÁV–Volánbusz-csoportnál és az MVM-nél is.
A különböző kényszerítő eszközök beszerzésére kiírt legutóbbi állami tender minden elemében eredménytelen lett.
369 alá is benézett az euróárfolyam.
Az EU gesztust gyakorolt az ukrán gabona ügyében, a magyar kormány mégis tovább izmozik. Az exlex állapot a teljes magyar agráriumot sújtja.
Egy másik tender is bekerült a képbe, azon eldőlhet, kitől kerülhet függő helyzetbe a Dunaferr.
A kormány saját magára mutogat, ki miatt nem nőttek az élelmiszerárak március óta, és a szankciókat okolja azért, mert az azelőtti hónapokban viszont elszálltak. Most jönnek majd a kötelező akciók.
A kormány továbbra sem árulja el, mely pontokon és hogyan változnak a paksi bővítés szerződései.
Az ismert mondás szerint az első generáció megteremti, a második megörökli és fenntartja, a harmadik feléli a vagyont. Mit tehetünk családfőként azért, hogy ne így végződjön a történet? És milyen szerepe lehet ebben a folyamatban egy pénzügyi szolgáltatónak? Európa nyugati felében már bevett gyakorlatnak számít a családi vagyonkezelés, ami segíthet leküzdeni a generációváltás anyagi oldalának számos buktatóját. Generációs eltérések a mentalitásban és más történelmi örökség – nagyjából erre a két tényezőre vezethető vissza, amiért a családi vagyonkezelés Magyarországon még nem terjedt el.
