Meglehetősen optimisták a hazai kis- és közepes vállalkozások, legalábbis ami a saját kilátásaikat illeti – ezt mutatja a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és az Egyensúly Intézet közös hangulatindexe, a VOSZ Barométer. Az első negyedévben, a VOSZ tagjainak körében végzett felmérés alapján a fő index 61 ponton áll (100 a maximum). A pénzügyi helyzetet jelző alindex értéke 74, az üzleti hangulat alindexé 62, a beruházási hajlandóságot mutatóé 49. A cégek 62 százaléka inkább, vagy nagyon kedvező kilátásokra számít a következő (tehát a mostani, második) negyedévre, és mindössze 10 százalék számít nagyon kedvezőtlen kilátásokra. A megkérdezettek több mint fele szerint a vállalkozása el fogja érni az idei évre tervezett árbevételt.

Érdekes módon

eközben a cégvezetők az általános gazdasági helyzetet illetően meglehetősen pesszimisták,

a megkérdezett cégvezetők 59 százaléka szerint inkább, vagy sokkal veszélyesebbé válik a gazdasági helyzet.

Az ellentmondás egyik magyarázata a tavalyi év áthúzódó hatása lehet – magyarázta az eredményeket Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója a Barométert bemutató sajtótájékoztatón. A nehézségek ellenére

a vállalkozások egy jelentős része számára a tavalyi év egyáltalán nem sikerült rosszul, ez állhat mostani optimizmusok mögött.

Ugyanakkor az is igaz, hogy a cégvezetők kénytelenek nagy „médiazajban” dolgozni, ami befolyásolhatja várakozásaikat – mondta a hvg.hu arra vonatkozó kérdésére, hogy a kormány által terjesztett kincstári optimizmus torzíthatja-e a cégvezetők helyzetértékelését.

A kormány ugyanis még mindig 1,5 százalékos gazdasági növekedést és „csak” 15 százalékos éves átlagos inflációt prognosztizál idénre, az év végére egy számjegyű értékre csökkenő mutatóval – az elemzői várakozások szerint a gazdasági növekedés kisebb lesz (ha lesz egyáltalán bármekkora), az infláció pedig magasabb. Kozák Ákos alapvetően arra számít, hogy – a most először összeállított – Barométer hullámzó értékeket fog mutatni a következő negyedévekben, a mostani értékeknél sokkal érdekesebb lesz, azok hogyan alakulnak a jövőben. Benne van a pakliban, hogy a vállalkozói szentiment kapásból megzuhan, amikor egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a kormányzati előrejelzések irreálisak.

Az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban legtöbben az inflációt és a kiszámíthatatlanságot említették mint nehézséget. A mindennapi üzletmenettel kapcsolatban pedig a csökkenő vásárlóerőt és az árnövekedést. Meglepő módon a magas kamatok nem okoznak fejfájást a cégvezetőknek. Vagyis ez annyira nem meglepő, több kedvezményes állami hitelprogram elérhető, a kkv-kat célzó Széchenyi-kártya keretét a kormány ráadásul megemelte, a különféle Széchenyi-hitelek rendkívül népszerűek – emlékeztetett Perlusz László VOSZ-főtitkár.

A vállalkozások optimizmusát jelzi, hogy

a megkérdezett vezetők mindössze 9 százaléka számít arra, hogy kénytelen lesz munkaerőt leépíteni.

Emögött persze ott van, hogy a munkaerőpiac feszes (alacsony a munkanélküliség, sőt munkaerőhiány van), a cégvezetők pedig az elmúlt években megtanulták, hogy leépíteni „költséges”, hiszen nem biztos, hogy később fognak találni megfelelő munkaerőt.

Az első barométer-felmérés egyedi témája volt a vállalkozások digitalizáltsága – amivel enyhén szólva nem állnak jól. A vállalkozások meglehetősen kis aránya használ cégirányítási szoftvert. A legelterjedtebb a számlázó szoftver, de azt is csak 36 százalék használ. Aggasztóbb, hogy a megkérdezettek 75 százaléka nem tervez szoftverre költeni. A cégvezetéshez kapcsolódó folyamatok digitalizálását 71 százalék egyáltalán nem tervezi.