Bár a fő gazdasági döntéseket az 1970-es és az 1980-as években a párt csúcsszervei hozták meg, a szakapparátus olykor tiltakozott. A Magyar Nemzeti Bank középvezetői például többször is felléptek a túlzott eladósodás ellen.
A forint többször is megközelítette a történelmi mélypontját, áttörnie azonban nem sikerült. A héten kiderült, sokan veszítették el az állásukat szeptemberben, 260 ezer forint felett van a nettó átlagkereset, nagy gondba kerülhet az egészségügy, illetve az is, hogy az állam annyi lélegeztetőgépet vett tavasszal, hogy már árusítják őket - ez a hvg.hu heti összefoglalója.
A térség valutái közül a forint gyengült a leginkább, amin a jegybank százmilliárdokat keres, a többi devizatulajdonossal együtt. A devizaadósok viszont veszítenek – köztük az állam is.
Az internet hőskorának ártatlan startupjából a hatalmával visszaélő monopolistává vált az amerikai igazságügy-minisztérium trösztellenes keresete szerint a Google. Az eljárás az első lépés a csúcstechnológiai titánok hatalmának korlátozásához.
Óriási a szakadék a legszegényebbek és a legjobban keresők között – olvasható ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. A KSH szerint ugyanakkor a romák körében jelentősen csökkent a „relatív szegénységben” élők aránya.
Tavaly Magyarországon már 381 dollárral több az egy főre jutó GDP, mint Portugáliában, amely az előző mérésnél még előttünk állt a sorban.
A tegnapi három után két újabb top 50-es nagyvállalati toplistát mutatunk be. Ezekből kiderül, melyek a legnagyobb tőkéjű hazai cégek, és melyeknél dolgoznak a legtöbben. Vigyázat: a számok néha csalókák! Így van ez az OTP-nél, a Molnál és például Mészáros Lőrinc Opus Globáljánál.
Vihar előtti konjunktúra volt tavaly a magyar gazdaságban. A HVG toplistáin szereplő nagyvállalatok többnyire még nagyobbak lettek, bár a legnagyobb ugrások mögött néha meglepő okok állnak.
A költség- és létszámcsökkentés mellett kreatív ötleteket is bevetnek a koronavírus-járvány miatt válságba került légitársaságok.
Az emberek egy része úgy gondolja, túl nagy volt a tavaszi lezárás gazdasági kára az "egészségügyi előnyökhöz képest" – mondta Tóth István György, a Tárki vezérigazgatója a hvg.hu-nak adott interjúban. A most megjelent Társadalmi Riport szerint az elmúlt évtizedekben komoly lehetőségeket pazarolt el az ország, az egyik legfontosabb kérdés az emberek tudásának, egészségének javítása lenne.
A gazdasági károk miatt azonban egyelőre nem lesz teljes lezárás a koronavírus első hullámában súlyosan érintett országban.
Korát és korszellemét megelőző, a szocializmussal kevéssé konform nézeteket vallott Liska Tibor közgazdász-tudós, aki ma lenne 95 éves. Ő robbantotta ki többek közt a Kádár-kor egyik legjelentősebb kulturális vitáját. Alakját e cikk szerzője, Farkas Zoltán hamarosan megjelenő kötete is felidézi.
Akár szépészeti felújításokra is ad a kormány 3 millió forintot a tehetősebb családoknak, miközben hárommillió energiapazarló és 300 ezer komfort nélküli lakás van az országban.
Nem a hétfőt gyűlölöd, hanem a munkádat – hangzik a Facebook-bölcsesség. Nem a hétfőt gyűlölöd, hanem a rossz munkaszervezést – így szól ennek az egy fokkal finomabb változata. De tényleg baj van-e a hétfőkkel?
Egy európai felmérés szerint a magyarok 48 százaléka már most érzi a járvány negatív pénzügyi hatásait, további 26 százalék pedig számít erre. Ugyanakkor nő azok aránya, akik nagyobb hatáskört adnának az EU-nak a hasonló válsághelyzetek kezelésére.
Várható-e csődhullám, hogyan kezelik a bajba jutott adósokat, jó-e az alacsony kamat, kockázatosak-e a jegybanki kötvényprogram nyertesei? Erről beszélt a HVG-nek Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese.
Új külföldi tulajdonos szállhat be a súlyos helyzetben lévő Dunaferrbe, amely a magyar államtól kér védelmet az üzleti kalandorokkal szemben. Közben elbocsátásokra készül.
Drága magán- és állami ingatlanok akadályozzák, hogy Szentendre hosszabb szakaszon nyissa meg a Duna-partot a korzózók és a sportolók előtt.
A kormány egyelőre csak a hozzá közel állókat találta meg azzal a 13 milliárd forinttal, amelyből a szétvert környezetvédelmi intézményrendszer egyik feladatát, az illegális hulladékkupacok felszámolását finanszírozza.
A január 1-től induló program révén akár 3 millió forint is kapható lakásfelújításra.
