Csak kiváltságosok kapnak milliárdokat szemétkupacok eltüntetésére

Október 5-én bejelentették, október 6-ára már el is tűnt az a jókora borosüveghalom, amely egy megszűnt szelektív hulladékgyűjtő miatt, úgymond megszokásból keletkezett a pesti Frangepán utca egyik sarkán. Az ügyintéző nem az állami környezetvédelmi hatóság valamelyik szakembere volt (ilyen önálló hatóság már nincs is), hanem egy önjelölt civil, Szebenyi Péter, aki négy és fél éve indította el a Hulladékvadász oldalt, illetve az ahhoz kapcsolódó mobiltelefonos alkalmazást. Állami támogatás nélkül, adakozásból működik a rendszer, amelybe országszerte már több mint 5 ezer bejelentés érkezett, és azoknak több mint a felét meg is oldották az elmúlt években.

Azt sem lehet mondani, hogy az állam ne tanulna a zöldektől: Szebenyinek a nyáron jelenése volt az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM), ahol előadást tartott a tárca képviselőinek. Majd pár hónapra rá, szeptember végén jött a kormányhatározat: az állam által megrendelt HulladékRadar applikáció elvileg ugyan már működik, de további 800 millió forintot fordítanak a fejlesztésére. Hacsak nem a szemét elszállítására is alkalmas drónokat üzemeltetnek ebből a pénzből, akkor elég borsosnak tűnik az ár. Különös tekintettel arra, hogy már működik ilyen az országban (önkormányzati alkalmazások is léteznek), a Hulladékvadásznak pedig angol nyelvű változata is van, amellyel az adománygyűjtés is hatékonyabb. A civilek mégis örülnek, mert elérték, hogy a kormány is odafigyeljen az ügyükre.

A figyelem most 13 milliárd forintra összpontosul, ennyit különített el a kormány a választási évben, 2022-ben záruló Tisztítsuk meg az országot! kampány első, az idei év végéig tartó ütemére. Ez tulajdonképpen már észrevehető summa a hulladékgazdálkodásban, még akkor is, ha az állam évente 80-90 milliárd forintot von ki az ágazatból csak azzal, hogy a környezetvédelmi termékdíjakból befolyó pénzt nem maradéktalanul forgatja vissza. Ha pedig észrevehető az összeg, akkor van, aki lehajoljon érte.

A kormány kijelölt nyolc települést a mintaprojektekre, és két kis falun, Balatonfőkajáron és Füzéren kívül mindegyik fideszes vezetésű, beleértve a fővárosi kerületek közül kiválasztott Csepelt is. A szelekció szempontjait és a költségeket sem a minisztérium, sem az érintettek nem árulták el, miközben valószínűleg egyik polgármester sem örülne annak, ha az lenne a magyarázat, hogy azért, mert az ő városa a legkoszosabb.