Matolcsyék nyertek, de valójában mindannyian veszítettünk
A térség valutái közül a forint gyengült a leginkább, amin a jegybank százmilliárdokat keres, a többi devizatulajdonossal együtt. A devizaadósok viszont veszítenek – köztük az állam is.
Ha népszavazást tartanának Magyarországon arról, legyen-e mai értékénél erősebb a forint, a nagy többség igennel szavazna. Általános vélemény ugyanis, hogy a nemzeti valuta a belső piacon gyorsan inflálódik, és az euróhoz, a dollárhoz, de még a horvát kunához viszonyítva is jóval kevesebbet ér, mint egy évvel ezelőtt.
Utóbbi egy egységéért tavaly októberben a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamán valamivel több, mint 44 forintot kellett adni, most pedig 48-at. Mivel a koronavírus-járvány blokkolta az utazgatásokat, a külföldi nyaralást-telelést, a forint külső értékvesztésével járó bosszúságot – kényszerűen – milliók spórolják meg. Ha nincs járvány, a kiutazók bő ezermilliárd forintnak megfelelő devizát költöttek volna el külföldön az idén, így ennek csak a töredékét vásárolják meg az előnytelen árfolyamon. Viszont a külföldiek sem tódulnak a számukra különösen olcsóvá vált magyarországi üdülőhelyekre és a fővárosba.
Egy hajszál választja el a forintot a történelmi mélyponttól, és eddig az MNB sem tudott segíteni
Az egyhetes betéti tender kamata lesz igazán fontos, nem az alapkamat - figyelmeztetett nemrég az MNB. Most döntöttek az egyhetes betét kamatáról, de a forint ennek ellenére is alig jutott a 369-es szint alá.
A forint árfolyamáról persze nincs értelme népszavazást tartani. A kurzus a pillanatnyi keresleten és kínálaton múlik, de valamennyire a magyar gazdaság külső megítélését is tükrözi. Ebbe a tükörbe ideje lenne belenézni – vagy összetörni. Mert a térség valutái közül az év eleje óta a forint veszített a legtöbbet az értékéből, még a román lej is jobban állta a járvány miatt bekövetkezett megpróbáltatásokat. Különösen nem bíznak a régió gyors talpra állásában a befektetők azóta, hogy az elmúlt hónapokban a térség járványgóccá vált, az intézkedések, korlátozások elégtelennek tűnnek.
Csekély vigasz, hogy a mexikói peso, az orosz rubel vagy a török líra a forintnál is rosszabbul teljesített. A feltörekvő országok valutái márciusban indultak el a lejtőn, amikor a kormányok bezárkóztak és leállították a gazdaságukat, majd a lazítás nyári hónapjaiban valamelyest visszanyerték értéküket. De amint felerősödött a járvány második hulláma, és illúzióvá vált, hogy a tavaszi zuhanást gyors visszapattanás követi, a sérülékeny valuták ismét gyengülni kezdtek.