Túl nagyra nőtt, ezért statuálhatnak példát a Google-lal Amerikában is

Miközben a modern amerikai politika legnagyobb indulatokat kavaró elnökválasztási kampányának végjátéka folyik, akad valami, amiben közös nevezőn vannak az amúgy élet-halál harcot vívó demokraták és republikánusok. Az igazságügy-minisztérium által a Google ellen beadott trösztellenes keresetet az ellenzéki demokraták is támogatják. A képviselőház illetékes bizottságának demokrata elnöke rég esedékesnek nevezte az eljárást, amihez egyelőre 11 olyan szövetségi állam csatlakozott, ahol republikánus a főügyész, de várhatóan jönnek majd azok is, amelyekben demokrata tölti be e posztot. Ez pedig azt jelenti, hogy a Google – és tágabb értelemben a rendkívüli befolyásra szert tett csúcstechnológiai szektor – megregulázásának kérdése akkor is napirenden marad, ha január 20-ától Joe Bidennek hívják az amerikai elnököt.

Labdába rúghat-e bárki a Google-n kívül a keresésben?

A kisebb keresőgépek sem működnek rosszabbul, mint a nagyok, de némelyikük jobban ügyel az internetezők magánszférájára.

A 64 oldalas kereset azt állítja, hogy az asztali és hordozható számítógépek, valamint mobileszközök keresőprogramjainak piacán 90 százalék fölötti részesedéssel bíró Google az internet monopolhelyzetben lévő és azzal visszaélő „ajtónállójává” vált. Kivételes helyzetét a kereséshez kapcsolódó hirdetések révén váltja bevételre és profitra, a riválisait hátrányos helyzetbe hozó megállapodásokat köt, amelyekkel egyéb alkalmazásainak garantálja az előnyös pozíciót. Így míg a két évtizeddel ezelőtti induláskor a Google algoritmusa csak a szikár keresési eredményeket mutatta a képernyőkön, 

mára az Alphabet holding alá terelt óriási cég valóságos univerzumot épített a mindennapjaink köré.

Az alkalmazásával böngészünk (Chrome), levelezünk (Gmail), tájékozódunk (Google Maps), választunk éttermet (Google Reviews), tároljuk a felhőben a fájljainkat (Google Drive), működtetjük az okostelefonunkat (Android), karanténos időkben videókonferenciázunk (Google Meet) vagy éppen mozgóképekkel ütjük el az időt (YouTube).