Egyre kevésbé tudják használni saját városukat a szentendreiek
Drága magán- és állami ingatlanok akadályozzák, hogy Szentendre hosszabb szakaszon nyissa meg a Duna-partot a korzózók és a sportolók előtt.
Egy terjeszkedő magánkikötő, egy hotel és egy uniós pénzből fejlesztett luxus lakóház mellé sorakozott fel a napokban egy csaknem kéthektáros állami ingatlan, amelyek közös jellemzője, hogy megnehezítik a szentendrei belváros Duna-partjának közösségi hasznosítását. A kormány ugyanis bejelentette: megszűnik egy környezetvédelmi intézmény, amelyet még a rendszerváltáskor állítottak fel nyugati támogatással.
A Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) még 1995-ben kapta meg az állami vízügyi intézmények szentendrei telkeit, amelyek az idő előrehaladtával egyre értékesebbek lettek, most pedig hamarosan felszabadulnak. A felsorolt ingatlanok tulajdonosainak céljai azonban a jelek szerint homlokegyenest szembe mennek a helyi közösség, vagyis Szentendre érdekeivel. Több száz méteren elzárják a Duna-partot a helyiek és a turisták elől, vagy legalábbis megszakítják a korzó folytonosságát a képzőművészek sokaságának otthont adó, festői városka szívében.