Orbán Viktor ezúttal nem fukarkodott gondolataival, és a kötcsei privát elmélkedés előtt a világgal is megosztotta politikai vízióját. A kormányfő egyúttal emeli a tétet: békemissziója nem pusztán a világbékét hozza el, de a gazdasági felemelkedést is. Pont ahogy azt egy szépségverseny résztvevői elképzelik. Vélemény.
Mivel a háború még nem ért véget, indokolt az óvatosság a gazdaságpolitikában is, de jövőre már 3,5 százalék körüli növekedés várható – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közgazdász-vándorgyűlésen. Folytatódik az államháztartási hiány csökkentése, ennek ellenére 2025-ben nő a családi adókedvezmény, bővülnek az otthonteremtési juttatások, valamint a kis- és középvállalatok is támogatásokra számíthatnak.
Évtizedes sikertörténet, amit évtizedes mélyrepülés követ – nagyjából így lehet lefordítani Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnökének szavait az idei Közgazdász vándorgyűlés kiemelt előadójaként. A monetáris és költségvetési oldal konfliktusai látványosak, külső szemlélő előtt is csattannak, de a legnagyobb baj nem itt van. Matolcsy szavait alátámasztják azok az adatok is, amelyeket a jegybank a beszéd elhangzása után közölt.
A 2022-ben bevált módszerrel készülnek az elmúlt évtized legnehezebb választására.
„Egyik megálló sem jó annak, aki rossz vonatra szállt” – idézte Bernard Malamud amerikai írót Matolcsy György a közgazdász-vándorgyűlés nyitóelőadásában. Az ok: 2021-ben teljes gazdaságpolitikai úttévesztés történt, emiatt a 2030-ra megjelölt célokat egy évtizeddel el kell halasztani.
Az új eljárások során egységesen valamennyi akkumulátortípus és részegységei gyártása, valamint hulladékainak előkezelése, hasznosítása környezeti hatásvizsgálatköteles tevékenységnek minősül.
„A döntés előjoga az államé, és a Bizottságnak nem kell előzetesen jóváhagynia Spanyolország döntését, hogy megvétózza ezt a felvásárlást” – mondta az Európai Bizottság pénzügyi stabilitásért és tőkepiaci unióért felelős szóvivője.
Saját magával van elfoglalva a jegybank és a költségvetés, holott valamit tenniük kellene, hogy újraindítsák a gazdaságot – nyilatkozta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki nagyszabású ötletekkel is előállt. Nem ez azonban a magyar gazdaságpolitika egyetlen megoldandó kérdése.
A gazdasági minisztérium szakemberei magyarázzák a bizonyítványt, miért nem hordják az emberek a pénzüket a sarki kisboltba.
Svájc újabb eurómilliókat nyújt Magyarországnak a Svájci Hozzájárulás forrásaiból, s hamarosan megkezdődik az új együttműködési projektek megvalósítása – mondta a HVG-nek Jean-François Paroz, az alpesi ország budapesti nagykövete. A misszióvezető arról is beszélt, mi okoz gondot a az országban jelenlévő svájci vállaltoknak.
Olyan oldószert fognak Hevesen gyártani, amelynek használatát az Európai Bizottság 2018-ban korlátozta.
Ami jól alakult, vagy legalábbis nagyjából rendbe jött, az a kormány gazdaságpolitikájának érdeme. Minden rossz kívülről fakad.
A magyar gazdaság tavaly sem pörgött fel, és idén sem, sőt a második negyedévben lassult. Éves átlagban nemhogy 4, de 2 százalékos növekedés se nagyon lesz. Amit Nagy Márton a gazdaságpolitikájából meg tudott valósítani, az kudarc, amit nem tudott, arra pénz híján nem is lesz lehetősége. 2026-ban választások lesznek, addigra eredményeket kellene felmutatni – kérdés, a miniszterelnök kitart-e Nagy mellett, vagy megragadja az alkalmat, és tavasszal visszapaterolja a jegybankba, Matolcsy György megüresedő székébe.
A magyar állam nem képes más szuverén államok területén adókedvezményeket és kedvezményes hiteleket nyújtani. A családi adókedvezmény 2011-es bevezetése óta alaposan elinflálódott, duplázása nagyon indokolt. A költségvetés ezzel még 100 milliárd forintos nagyságrendben veszít bevételt, de ez kigazdálkodható, még a túlzottdeficit-eljárás mellett is.
Korábban ez nem volt stratégiai kérdés, de azzá vált, amikor az USA stratégiai ellenféllé nyilvánította Kínát 2021-ben, és Putyin megtámadta Ukrajnát 2022 februárjában.
Elsősorban az ország kockázati megítélésének javulása tette lehetővé az alapkamat újabb csökkentését, de pozitívum, hogy a kormány elkezdte a költségvetési kiigazítást, amelynek mértéke idén a GDP 0,6 százalékára, jövőre 0,7 százalékára rúg. Az inflációs pálya változatlan, 4 százalék körüli inflációs adatok várhatók a következő hónapokban. A jegybank valószínűleg még egy vagy két 25 bázispontos kamatvágást hajt végre idén valamikor, év végére 6,25 százalékos vagy 6,5 százalékos alapkamat valószínű.
