A válságot megjósló Roubini válsághurokkal riogat most
Kemény landolást, vagyis globális recessziót prognosztizál a közgazdász, aki a Project Syndicate portálon fejtette ki nézeteit.
Kemény landolást, vagyis globális recessziót prognosztizál a közgazdász, aki a Project Syndicate portálon fejtette ki nézeteit.
A cél az, hogy minél kevesebb legyen az egyajánlatos, vagyis versengés nélküli közbeszerzés.
Akciókkal is próbálják növelni a forgalmat az áruházláncok.
Kevés alaposabb összefoglalót olvashat ma az akkumulátorgyárak hazai helyzetéről annál, mint amit a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének főmunkatársa készített. Éltető Andrea végigtekint a gyárak építését mozgató érdekeken, az eddig megépült üzemekkel kapcsolatos, nem mindig kedvező tapasztalatokon, számba veszi a környezeti és gazdasági kockázatokat, rávilágít a kormányzat velük kapcsolatos ellentmondásos tevékenységére, és megállapítja: Magyarország úgy vágott bele az egészbe, hogy alapvető kérdéseket nem tisztázott.
A szervezet szerint feltétlenül szükség van egy olyan egységes ellenőrzési rendszer kialakítására, amely a teljes közbeszerzési folyamatot holisztikusan kezeli.
A miniszter szerint az Európai Bizottság számára nem jelent problémát, ha a kidolgozottság érdekében kicsit később küldik el az elvárt törvényjavaslatokat.
A szabályozással a korábban engedély nélkül fúrt kutak problémáját oldanák meg az illeték- és díjmentes nyilvántartásba vétellel és engedélyeztetéssel.
Sok a panasz a tavaly, fix áron megkötött energiaszerződésekre: a cégek most eszmélnek, milyen rosszul jártak, amikor túl korán elfogadták a kereskedők ajánlatát, vagy mert nem hagytak más választást számukra a közvetítő cégek. Most rohannak a pénzük után, de rendre lepattannak a kereskedőkről. Ezt már a vállalkozói szövetség, a VOSZ sem nézi tétlenül, ahol bíznak az egyeztetésekben, de ha ezek nem hoznak eredményt, akkor akár a peres utat sem zárják ki a kirívó aránytalanságok megszüntetése érdekében.
Az államtitkár szerint az MKIK együttműködik a kormánnyal a nemzetgazdaság fejlesztésében és a magyar emberek életminőségének növelésében, ehhez pedig kell az évi 5 ezer forint.
Lassan jöhet a jövő évi büdzsétervezet.
Elkészültek végre a 2023-as nyugdíjak meghatározásához szükséges legfrissebb szorzók – derül ki a friss Magyar Közlönyből.
A Vidékfejlesztési Kormánybizottságba került be ötödikként Orbán Viktor, és a tagokat is részben lecserélték. Az uniós agrárkassza a korábbinál jobban ki van tömve, és a nemzeti forrásokat is alaposan megtolták. Ezeknek a forrásoknak az elköltése hamarosan elstartolhat.
A bundás kenyér után a hagymaleves az új luxusétel Magyarországon, és messze még a drágulás vége. De vajon véget ér jövő hónapban az árstop? És indokolt Orbán Viktor optimizmusa? Március végén újból bevásároltunk a vasárnapi ebédre, és mi jóval borúlátóbbak vagyunk, mint a miniszterelnök.
Csak januárban 20 százalékkal drágult a hazai paradicsom. A termesztők költségei is jócskán megugrottak: az energiáért, a műtrágyáért, és a munkaerőért is mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk. Péter Mihály üllési gazdaságában folyamatos fejlesztésekkel védekeznek az emelkedő költségek ellen: napelemek fedezik a gazdaság áramigényének felét, megújuló termálvízzel biztosítják a fűtést, klímakompjúter ellenőrzi a hőmérsékletet és a páratartalmat. Üllés környéken is valaha virágzott a háztáji fóliázás, az uniós belépés után a legtöbb kistermelő azonban ezeket a fejlesztéseket nem tudta meglépni. A Deutsche Welle riportja.
A szerződések lényegi részét tartalmazó mellékletekért kellett perre menni.
Türingiában új munkahelyekre vágytak, ezért sem tiltakoztak annyira az akkugyár miatt, most úgy tűnik, van és lesz még munkahely, csak éppen vagy nem akarnak ott dolgozni, vagy nincs meg hozzá a képzettségük.
A Ladát gyártó orosz Avtovaz bejelentette, hogy május végétől kötelező szabadságra küldi az alkalmazottakat, mert beszállítók híján nem tud működni a termelés.