Közel három hónap telt el a 2023-as minimálbér-megállapodás hatályából, az első tapasztalatokat már begyűjtötték a munkaadói és munkavállalói szervezetek. A megállapodás értelmében, ha az éves átlagos infláció indokolja, akkor a felek a nyáron újranyithatják a 16 százalékos minimálbér- és 14 százalékos bérminimum-emelésről szóló béraktát a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán.
Kalkuláció az inflációval és bérekkel
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára úgy számol, hogy átlagosan mintegy 16 százalékkal emelkednek a bérek a nemzetgazdaságban (a Központi Statisztikai Hivatal keddi jelentése szerint januárban pont ennyivel emelkedtek a nettó átlagkeresetek). Perlusz László eközben éves átlagban 16-18 százalék körüli inflációt vár (a friss jegybanki prognózis 15-19, százalék). Tehát ha nem romlanak a folyamatok (amire szerinte a jegybank második negyedéves inflációs jelentése adhatja majd meg a választ), akkor a tavaly év végi minimálbér-megállapodás érvényben maradhat, nem kell azt újra tárgyalni.
Kénytelenek bért emelni a cégek, de az inflációval nemigen tudják tartani a lépést
Hiába közelítik az idei béremelések több munkahelyen is a 15 százalékot, így is elmaradnak a 2023-ra várt éves inflációtól.
Ugyanakkor a munkaadók számos bizonytalanságot látnak az idei évben, továbbra is rontja a működés környezetüket a magas kamatszint, illetve a forintárfolyam hektikussága. Ennek okát pedig a szomszédban zajló orosz–ukrán háborúban látják, illetve a le nem zárt egyeztetésben az Európai Unióval.
