Hiába büszke arra az Orbán-kormány, hogy 2010 óta a reálkereset 70 százalékkal, a foglalkoztatás pedig 22 százalékkal emelkedett, a reál GDP mindössze 40 százalékkal lett magasabb. Ki járt igazán jól: az állam, a munkavállalók vagy a tulajdonosok? Ezt járja körbe Mellár Tamás közgazdász, ellenzéki képviselő, volt KSH-elnök.
Drámai javulás még nincs, de az előző negyedéves nulla növekedés után 0,3 százalékos bővülést tudtak felmutatni. Az OECD-tagországok növekedése viszont összességében lassult.
A kormány leállította a dízelexportot Ukrajnába, amiért az oroszok lebombázták a Barátság kőolajvezetéket, közben pedig Horvátországon keresztül hoznának be orosz olajat. Orbán Viktor hazarepült Washingtonból, és ha már Ferihegyen járt, letette az új terminál alapkövét. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Az elmúlt év utolsó három hónapjában a növekedés kevesebb mint a fele volt az elemzők által vártnak.
Nagy Márton „kamuzással” vádolta a HVG-t. Szerintünk nagyon nincs igaza.
Az EU gazdasága 1,5 százalékkal bővült egy év alatt 2025 negyedik negyedévére – Magyarországé 0,5 százalékkal. Hiába mutogat a kormány a háborúra, a lengyel, cseh és a szlovák gazdaság is jobban teljesített.
Kevés az esélye annak, hogy a kormány magasabb GDP-vel zárja ezt a ciklust, mint ahonnan indult.
A magyar főváros egy főre jutó GDP-je az EU-átlag 168 százalékára nőtt, Észak-Magyarországé 47 százalékra esett vissza.
„Abszurdnak tartom, hogy egy demokráciát megjárt országban visszahozzák azt, hogy aki mást mond, hazaáruló, aki nincs velük, az ellenük van” – mondja Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. Úgy véli: a kormányzat azt a modellt erőlteti, amely zsákutcába vezetett, aki pedig szakértőként mást mond, akár meg is hurcolhatják. Miért egyedülálló a magyar gazdaság mostani romos állapota? Mi történik a magyar gazdaságból kisíbolt pénzekkel? Milyen prognózisai vannak a Kopint-Tárkinak a választási évre?
Csak a bizonytalanság biztos, de a folyamatokkal érdemes tisztában lenni.
A frissen visszavonult portfóliómenedzser szerint nem magyar gógyi, unortodox okoskodás kell a 3 százalékos GDP-növekedéshez, csak normális, kiszámítható, európai viselkedés.
Komplikált módszert találtak ki, hogy lehessen kezdeni valamit a januári számlákkal, épp akkorra, amikor véget ért a fagy, kiderült, hogy épp nulla fölötti lett a GDP-növekedésünk, megszületett a szabadkereskedelmi egyezség az EU és India között. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Mind az Erste, mint az ING lefelé, 2 százalék alá módosította az idei gazdasági növekedésre vonatkozó prognózisát, különösen az utolsó negyedév vérszegény növekedése nyomán.
Az EU beragad, Magyarország viszont repülőrajtot vesz, jön az áttörés éve, hatalmas növekedés várható 2025-ben – ígérte a kormány. Aztán a számok nem akarták igazolni a vágyakat, Nagy Márton pedig már azt magyarázta, hogy a siker ebben az időszakban mást jelentett.
Épphogy nulla fölötti GDP-növekedés jött össze 2025-ben a KSH friss adatai szerint, 2022 óta nem volt képes érdemi növekedést elérni a gazdaság. Az év utolsó három hónapja is elmaradt a várakozásoktól.
Az elemzőház szerint 3,5 százalékos lehet az éves infláció 2026-ban, valamint több alapkamat-csökkentés is jöhet. És persze az egész világ továbbra is ki lesz téve Donald Trump hangulatingadozásainak.
Gyökeres gazdaságpolitikai fordulat hiányában legfeljebb 2,5 százalék lehet a bővülés középtávon.
„A magyar gazdaság érvényes költségvetés nélkül fog működni, ami bármilyen kimenetelt jelenthet” – írja ma bemutatott prognózisában a Kopint-Tárki, amely idén és jövőre is csupán kétszázalékos gazdasági növekedéssel kalkulál.
Viszonylagos pénzbőség, bővülő kereslet 2026 első hónapjaiban, kényszerű kiigazítás a későbbiekben – papírforma szerint ez jellemezné az év egészét. Ám a kampány és a választás kimenetele mindent megváltoztathat.
Londoni pénzügyi elemzők szerint a következő másfél évtizedben még az Egyesült Államok marad a világ legnagyobb gazdasága, de 2045-től Kína, 2100-tól India is megelőzi majd.
