Az orosz GDP 0,6 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben éves összevetésben – közölte a statisztikai hivatal végleges számként, ami megegyezett az előzetesen ismertetett adattal.
Kiderült, mennyivel nő a minimálbér, és miért nem sikerült értékelhető GDP-növekedést összehozni. A Molt hírbe hozták orosz cégek európai érdekeltségeivel, a Fitch nem épp hízelgő véleményt mondott a magyar helyzetről, Völner Pál pedig visszatért. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A járványhoz köthető kiugrástól eltekintve a magyar GDP-arányos egészségügyi költés csökkenő trendben van a hosszú távú adatok szerint. Sokatmondó adatok az elmúlt húsz évről.
Pangó gazdasághoz képest magas ütemben, 7, illetve 11 százalékkal nőnek a minimális keresetek. A kormányzat örülhet, a bérkiáramlás pörgeti a fogyasztást, és még Magyarország régiós pozíciója is javul.
Július és szeptember között 0,6 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, az év egészében 0,2 százalékkal vagyunk a 2024-es szint fölött. A KSH részletesen bemutatta, hogyan jött ki az adat: a mezőgazdaság és az autóipar is gyengélkedett, a szolgáltatások húzták nulla fölé a mutatót.
Két évtizedes növekedés után tavaly csökkent a kibocsátási érték a magyar agráriumban, és egyelőre idén is küszködnek a gazdák. Ez is szerepet játszik abban, hogy a mezőgazdaság fékezi a GDP-t. Egyebek mellett ezekről beszélt a HVG-nek Fórián Zoltán agrárelemző és élelmiszermérnök. Kiderült az is, hogy megoldás lenne, csak használni kellene.
A háború, a német gazdaság gyengélkedése, a jegybank szigorú monetáris politikája: ezek miatt kínlódik a magyar gazdaság, és ezek miatt kell lazítani a költségvetést.
Az idei lényegi stagnálást követően jövőre növekedésnek indulhat a hazai gazdaság az Erste Bank friss elemzése szerint. Ha lassan is, de helyreállhatnak a legfőbb gazdasági folyamatok, célsávba kerülhet az infláció, a forintárfolyam az összes piaci szereplő megelégedésére megtarthatja stabilitását. Az optimizmus ellenére azt is ki kell emelni: láttunk már ilyen indulást, és csalódás lett a vége.
Miközben Orbán Viktor korábban úgy nyilatkozott, hogy az idénre tervezett repülőrajt a gazdaságban már júliusban megvalósult, a magyar gazdaság az év első három negyedévében összesen 0,2 százalék növekedést mutatott fel. A Közös költség podcast legújabb adásának vendége László Csaba korábbi pénzügyminiszter volt, akivel Pitner Gábor műsorvezető a magyar GDP jelenéről és jövőjéről beszélgetett.
A megduplázott banki különadó és az emelt költségvetési hiánycél mellett minden bizonnyal szükség lesz újabb megszorításokra. Az elmúlt évek alapján további különadók és burkolt adóemelések várhatók.
Majdnem egy teljes százalékkal esett vissza a bővülés mértéke a harmadik negyedévben a másodikhoz képest. Az orosz olajexport-bevételek hónapok óta zsugorodnak.
Jövőre már lehet szemmel látható, 2 százalékot valamivel meghaladó gazdasági növekedés Magyarországon, főként azért, mert az idei év pocsék, és mert új gyártókapacitások épülnek. Az infláció az év elején beesik majd, aztán újra felgyorsul – egy jelentősebb kormányzati pénzszórás nyomán akár 5 százalék fölé is emelkedhet.
A kormánykommunikáció turbófokozatba kapcsolt, miután kiderült, hogy a repülőrajt még mindig várat magára. A miniszterelnök úgy jelentette be a 14. havi nyugdíjat, hogy nem jelentette be a 14. havi nyugdíjat, majd beöltözött Amerika Kapitánynak. Nagy Mártont ráküldte a Molra, pedig nem a battai tűz, hanem Trump szankciói miatt drágulnak az üzemanyagok. Lázár János szerint a Strabag őt bizony átbaszta, Gulyás Gergely új árrésstopcsomagot jelentett be, Nagy Márton lerajzolta. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Hiába igyekszik összebrüsszelezni a kormány a magyar gazdaság stagnálását, más uniós országok a háború ellenére sokkal nagyobb gazdasági növekedést tudtak elérni a harmadik negyedévben.