Mintha kiütötték volna, úgy csuklott össze 2023 végére az infláció, ám ez mit sem változtat azon, hogy két év alatt a forint elveszítette értéke harmadát. Ezt pedig sem a nyugdíjak, sem a bérek növekedése nem kompenzálta teljesen. A tavalyi hivatalos adatokat napokon belül közli a Központi Statisztikai Hivatal.
Mekkora lesz az idei infláció? A kérdést aktualizálta, hogy a Központi Statisztikai Hivatal mérése szerint 2023. decemberben a fogyasztói árak szintje már csupán 5,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
„Az elemzők ennél valamivel magasabb árindexre számítottak. Az utolsó negyedévben a fogyasztóiár-index mérséklődése gyorsult, ami 2024-re is kedvező jel. Az éves áremelkedés üteme idén 5 százalék alatt lehet. Bár sok még a bizonytalanság, mert a költségvetés feszített helyzete a második fél évben áremelkedést okozó adóemelésekkel járhat” – kommentálja az adatot Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója.
A Pénzügyminisztérium (PM) december utolsó napjaiban kiadott prognózisa az idei évre 5,2 százalékos infláció tartalmaz, a Magyar Nemzeti Bank az éves átlagot a 4–5,5 százalékos sávba várja. Bármelyik jön is be, ez durva váltás ahhoz képest, hogy a fogyasztói árak tavaly az év egészében 17,6 százalékkal haladták meg az előző évit, és ezzel ráadásul a 2022-es 14,5 százalékos – az uniós módszertan szerint 15,3 százalékos – pénzromlást fejelték meg.
Az infláció sajátos fordulatai miatt célszerű az elmúlt két esztendő adatait együtt is vizsgálni.
Hogyan indult az iráni nukleáris program? Hogy vélekedtek az ország legfőbb vallási vezetői az atombombáról? És legfőképpen, milyen valós kockázata lehet egy iráni atomfegyvernek?
Ezúttal üres volt a csomagtartó.
Az okok most egyértelműek.
Pénteken Genfben találkozik az iráni külügyminiszter brit, francia és német kollégáival, valamint az EU külügyi képviselőjével.
Nem a „luxizás” leleplezése hozza magával a felháborodást. A nagy változásokhoz vezető lendület hosszú idő alatt halmozódott fel.
A Bonbonetti irodákat is fog építeni.
Rendkívül értékes lehet.
