200-300 millió év múlva újra egy szuperkontinens lesz a Földön
Az ausztrál New Curtin Egyetem kutatói szuperszámítógép segítségével szimulálták, hogyan fog kinézni a Föld 200-300 millió év múlva.
Az ausztrál New Curtin Egyetem kutatói szuperszámítógép segítségével szimulálták, hogyan fog kinézni a Föld 200-300 millió év múlva.
A lelet új fejezetet nyithat a geológia történetében.
Nem tudni, mi alkotja azt a két foltot, amelyek 2900 kilométerrel a felszín alatt húzódnak meg, de az biztos, hogy változik az alakjuk.
Megmérték a Föld belsejének hőmérsékletét az óceáni hátságok mentén, a víz alatti vulkanikus területeken a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói. Itt viszonylag állandó, mintegy 1350 Celsius-fokos a hőmérséklet, de egyes forró hőpontoknál elérheti az 1600 Celsius-fokot is.
Egy 233 millió évvel ezelőtt bekövetkezett, eddig ismeretlen nagy kihalási eseményt azonosítottak a kutatók, akik szerint az úgynevezett karni pluviális (esős) esemény készítette elő a terepet a dinoszauruszok uralmához.
Fenekestül fölforgatta a világot a Covid–19, de vajon földtörténeti távlatban is marad-e nyoma a vírusnak? – tették fel félig komolyan, félig játékosan a kérdést a Leicesteri Egyetem kutatói.
Kutatóknak első alkalommal sikerült olyan vulkanikus struktúrákat azonosítaniuk a bolygón, amelyek geológiailag aktívak.
A magköpeny határán fekvő struktúrákat szívesen vizsgálják a geológusok. Akik most rá is bukkantak egyre, de ezáltal nem válaszokból, hanem kérdésekből lett több.
A felfedezésnél egy fokkal fontosabb lehet, hogy a kutatók szerint a Hold a mai napig tektonikailag aktív égitestnek számít.
Amerikai geológusok a NASA-val együtt olyan térképet készítettek a Holdról, amelyen az égitest minden buckája, krátere és hasadéka látható. A projekt sok szempontból fontos.
A Föld második leghosszabb folyója, a Nílus az eddig gondoltnál jóval régebben létezik, és a tudósok azt is tudni vélik, minek köszönheti hosszú túlélését.
Eddig alvónak hitték. A következő évszázadokban akár 6,4 erősségű földrengéseket is okozhat.
A tengerfenékről szivárog az édesvíz, a tó az utolsó jégkorszakban keletkezhetett.
A skót tengerpart közelében, a víz mélyén bukkantak az 1 kilométeres becsapódási kráterre.
A történelem során először hallhatja az emberiség, hogyan fúj a szél egy idegen bolygón. Az InSight véletlenül rögzítette a hangot.
A Katla átlagosan 40-80 évente tör ki, ez legutóbb 1918-ban történt meg.
A legfőbb észak-koreai nukleáris kísérleti telep, a Mantap-hegy gyomrába vájt alagútrendszer nem biztonságos többé, s nem használható további tesztekhez – derült ki a Kínai Tudományos és Műszaki Egyetem geológusainak szerdán közzétett tanulmányából.
Két centiméterrel került alacsonyabbra a térség, amelyet a leginkább érintett a Harvey.