„Amatőrök” – jellemezte Orbán Viktor szokásos tusnádfürdői eszmefuttatásán azokat, akik szerint egy szabad ország maga dönthet arról, milyen szövetségekbe kéri felvételét. Természetesen Ukrajna kapcsán hozta szóba, de meglepetésre általánosságban fogalmazott, mondván: a nagyhatalmak mindenkori biztonsági igényeit kell ilyenkor figyelembe venni. Ezzel érthetetlen módon megkérdőjelezte azt is, hogy a közép-európai vagy balti országok, amelyek éppen leváltak az orosz birodalomról, tagjai lehetnének a NATO-nak.
Holott csak pár éve, 2019-ben minősítette saját szemszögéből pozitívan „tőrőlmetszett illiberális dokumentumnak” az Atlanti chartát, amit még Roosevelt és Churchill hozott tető alá 1941-ben. Megállapította, hogy ebben „az európai jövő alapjait fektették le”, és az angolszászok megerősítik, hogy „minden népnek joga van ahhoz, hogy maga döntsön a saját sorsáról, maga válassza meg a kormányát, senki ne avatkozzon a belügyeibe, és tartsa tiszteletben a határait”.
Pár év alatt ebből a hozzáállásból a putyini propaganda felmondása lett.
Orbánék ugyanis gyakran érvelnek azzal, hogy az oroszok jogosan rontottak Ukrajnára, mert tartottak a NATO terjeszkedésétől. Azonban Vlagyimir Putyin nemcsak ezt akarta, hanem 2021 decemberében azt is követelte, hogy a NATO vonuljon vissza 1997-es határai mögé. Orbán most lényegében azzal érvel, hogy többek között Magyarországnak a nyugati biztonsági rendszerbe való belépését Oroszország véleményétől kellett volna függővé tenni.