A legjobb eredményt produkáló Európai Néppárt sem feltétlenül lelkesedik az intézkedéscsomag iránt, még úgy sem, hogy azt a hozzájuk tartozó Ursula von der Leyen bizottsági elnök terjesztette be. A kérdés döntő lehet Von der Leyen újraválasztásánál is.
Az Eurostat adatai szerint az EU-ban több mint 20 millióval több nő él a szegénységi küszöb alatt, mint férfi, a megfizethető energiaforrásokhoz való hozzáférés hiánya miatt. Az Európai Bizottság szerint „az energiaszegénység Európa-szerte széles körben elterjedt probléma, mivel 50-125 millió ember nem engedheti meg magának a megfelelő beltéri hőkomfortot”.
13 év múlva már nem lehet hagyományos üzemanyaggal működő személyautókat, kisterherautókat vásárolni, csak elektromos töltésűeket. Erről egyeztek meg az uniós jogalkotók.
A zöld átmenetet az Európai Unió részben abból szeretné finanszírozni, hogy megadóztatja a polgárok lakásait, házait és autóit. Az elgondolást élesen bírálja a magyar kormány, de a francia államfő embere sem lelkesedik érte.
Az orosz és a magyar vezető is imádja a káoszt és a nyugtalanságot, mert ilyenkor úgy látja, hogy a számára kedvező irányba tudja terelni az Európai Uniót. Az energiapiacon tapasztalható gondokkal most pont ilyen helyzet állt elő: azt mind Moszkva, mint Budapest a maga javára igyekszik kiaknázni, de Brüsszel remélhetőleg átlát a szitán – írja a Bloomberg kommentárja.
Többek között jogállamisági kérdésekről, a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedésekről, illetve a helyreállítási alapról, valamint a Nyugat-Balkán helyzetéről is tárgyalt a magyar miniszterelnök és az Európai Bizottság elnöke.
Egy kutatóintézet arra hívta fel a figyelmet, hogy hiába lenne karbonsemleges az Európai Unió, összességében csak kiszervezik a határokon túlra a szennyezést és a kibocsátást.
Az épületek energiahatékonyságának javításával, a legkárosabb vegyi anyagok felhasználásának csökkentésével és jelentős mértékű metánkibocsátás-csökkentéssel javítaná az Európai Bizottság a kontinens klímáját. Az európai zöld megállapodáshoz szükséges források sorsa azonban egyelőre a tagállamok kezében van. Magyarország pedig olyan célokat tűz ki, amelyek teljesítése nem jelent túlzott erőfeszítést.
A klímaváltozás esetében a céllal mindenki egyetért, csak a megvalósítás módjaival kapcsolatban folyik vita, a jogállamiság viszont alapvető kérdéseket vet fel, amire az EU még nem kész választ adni – mondta el a hvg.hu-nak Frans Timmermans, az Európai Bizottság zöld átmenetért felelős alelnöke. A holland politikus szerint akármilyen ambiciózusnak tűnnek a brüsszeli tervek, azok végrehajthatók, és ha valaki túlzott áldozatvállalásnak tartja a vállalásokat, annak arra kell gondolnia, milyen áldozatokat vagyunk már most kénytelenek elviselni az extrém időjárástól az erdőtüzekig.
Hans-Werner Sinn szerint, ha az EU elkezd kevesebb kőolajat felhasználni, akkor az nem jelenti azt, hogy kevesebbet fognak belőle kitermelni az olajsejkek és az orosz gázoligarchák.
Nyugati szomszédunk jelentős lépést tett a klímasemlegesség felé: a napokban az utolsó osztrák szénerőművet is bezárták.
Párizs és Berlin is csatlakozott azokhoz az európai fővárosokhoz, amelyek az európai gazdaság járvány utáni felépülést zöld keretek között szeretnék megvalósítani.
Az Európai Unióban egyre csökken a szén felhasználása a villamosenergia-termelésben, mind több ország, - köztük hazánk is – jelenti be a végső határidőt a szénerőművek bezárására. A valóságban azonban az EU – és benne Magyarország - szénfelhasználása nem szűnik meg, csak elvándorol. Az elmúlt évtizedekben ugyanis egyre nőtt az unión kívüli országokból származó villamos energia exportja, és ez szinte teljes egészében fosszilis erőművekből, elsősorban rossz hatásfokú, olykor még a szovjet érából fennmaradt relikviákból származik.
Százmilliárd eurót ígértek, ami meg is van, ám új pénz nem sok kerül a borítékba.
Véget ért az december az ENSZ 25. Klímavédelmi Konferenciája, sarkalatos pontokban azonban még mindig nem született megállapodás, holott évtizedek óta figyelmeztetnek a klímaváltozás hatásaira a kutatók, akik az utóbbi időben már klímakatasztrófáról beszélnek, és a korábbiaknál gyorsabb lépéseket sürgetnek.
A nagy kérdés az lesz, miből teremtik elő azokat a forrásokat, amelyekkel az európaiakat segítik majd a karbonsemlegesség elérésében.
