"Ez Európának az a pillanat, ami Amerikának az volt, amikor ember járt a Holdon" – ennél grandiózusabb hasonlattal aligha vezethette volna fel Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság új elnöke első és legfontosabbnak tartott politikai stratégiáját, a Zöld megállapodás (Green Deal) tervét. Az Európai Parlament rendkívüli ülésén bemutatott program valóban ambiciózus: 2030-ra megfelezné az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, 2050-re pedig karbonsemlegessé tenné a kontinenst.

Ennek érdekében többek között 100 milliárd eurónyi (33 ezer milliárd forint) beruházást generálna a klímaváltozás elleni harc jegyében. A bizottsági elnök ezzel próbálja meggyőzni azt a néhány országot – a lengyelek és a csehek mellett a magyar kormányfőt – arról, hogy támogassa az Európai Unió karbonsemlegességi célját. Orbán Viktor többször kifejtette már: júniusban azért nem támogatta azt a nyilatkozatot, amely a karbonsemlegességet irányozta elő, mert pénzügyi segítség nélkül ezt nem látja elérhetőnek. Az persze továbbra is kérdés, hogy a 100 milliárd euróhoz milyen forrásokat tud mozgósítani az EU – az ezzel kapcsolatos stratégiát 2020-ra ígérte a testület -, de valószínű, hogy jó részét a Juncker-tervhez hasonlóan bankgaranciák formájában mozgósítaná. Az biztos, hogy az Európai Beruházási Bank, az EU finanszírozó bankja a klímacélokat támogató zöld bankká alakul át – erről beszélt lapunknak a napokban a testület egyik vezetője is.

Ami szintén várható: az szerepel a 2020 utáni hétéves EU költségvetés tervében, hogy az uniós támogatások legalább egynegyedét a klímaváltozás elleni küzdelemre kell fordítani. Az Európai Parlamentben felszólaló képviselők közül azonban több is szóvá tette: ígéretek helyett valódi támogatást kell majd nyújtani az országoknak. Erre szolgálhat az úgynevezett méltányos átállási mechanizmus, amely a tervek szerint azokat a régiókat fogja támogatni, amelyek nagymértékben függnek a fokozottan szén-dioxid-intenzív iparágaktól. (Összegről megint nem tudni egyelőre.)

A bizottság elnöke üzent azoknak is, akik szerint nem nyújt elegendő segítséget az EU. „Magasak az átállás költségei? De mennyibe kerülne, ha nem cselekednénk? Évről évre nő ez az összeg: 500 millió euró az árvízkár, 10 milliárd euró az aszálykár, ezt a gazdák fizetik meg – és ez még csak a kezdet, ez az összeg csak nőni fog” - érvelt a német politikus.

A terv ezért sem csak támogatási programokat tartalmaz. Része például egy olyan vám is, amellyel azokat a termékeket sújtanák, amelyeknek előállításánál nem vették figyelembe azokat a környezetvédelmi szempontokat, amelyeket az európai termelőktől elvárnak, és költségeket jelent a számukra.

Tény, hogy Von der Leyen mindössze másfél hete áll az Európai Bizottság élén, ám a bejelentés időzítése mégsem lehetne ennél tökéletesebb: jelenleg zajlik Madridban a klímacsúcs, egy nap múlva az EU-tagországok vezetői tárgyalnak újra a kibocsátáscsökkentés kérdéséről – ráadásul épp ma tette közzé a Time, hogy az év emberének Greta Thunberget választotta, aki az elmúlt időszakban az alulról építkező klímaváltozás elleni mozgalom vezéralakja lett. Von der Leyen is ezt a mozgalmat emelte ki, amikor arról beszélt, az emberek a saját eszközeikkel is küzdenek már a klímaváltozás ellen – ki úgy, hogy kimegy az utcára, ki úgy, hogy nem használ egyszer használatos műanyagokat – emelte ki a bizottság elnöke.

A bizottsági stratégia itt érhető el, egyelőre angol nyelven.