1449 napot volt hatályban az Ukrajnában zajló háború miatti veszélyhelyzet Magyarországon – az emiatt lehetővé vált rendeleti kormányzással az Orbán-kormány sokszor élt, és gyakran vissza is élt. A rendkívüli jogrendnek ugyan most vége, de több száz, ez idő alatt hozott intézkedés tovább él az üzemanyagár-stoptól a hitelmoratóriumon át az árrésstopokig.
Magyar Péter a leköszönő kormány segítségét kérte abban, hogy a május 13-án lejáró háborús veszélyhelyzetet hosszabbítsák meg május 31-ig. Gulyás Gergely korábban azt mondta, olyan megoldást keresnek, ami mindenkinek jó.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint az Egyeztető Törzs célja a „helyzet éleződésének megelőzése”.
Az Országos Bírói Tanács azt kifogásolja, hogy a meglepetésszerűen meghozott veszélyhelyzeti rendelet anélkül módosítaná a bírósági eljárások szabályait, hogy előzetesen a bíróságok véleményét is kikérték volna erről. Márpedig az OBT erre irányuló hatáskörét már volt, hogy megvédte az Alkotmánybíróság.
Kitart a háború miatt kihirdetett veszélyhelyzet is. 2026 szeptember 7-ig hosszabbítanák meg a 2016-ban elrendelt válsághelyzetet.
Újabb féléves hosszabbításra bólintott rá a kormánypárti többség, így jövő év május 13-ig lesz érvényben a háborús veszélyhelyzet és eddig marad a lehetőség az Orbán-kabinetnek a rendeleti kormányzásra, amivel akár a választásokba is beavatkozhat.
Ha meghosszabbítják a háborús veszélyhelyzetet, a kormány a választási törvényt is felülírhatná, de az Igazságügyi Minisztérium szerint nem teszik, mert a 2022-es és a 2024-es voksolásoknál is volt veszélyhelyzet, és akkor sem tették.
A fogadkozások ellenére akár a tavaszi választás szabályaiba is belenyúlhat a kormány, élve a veszélyhelyzeti jogkörével. A küszöbön álló 180 napos hosszabbítás pedig egy hónappal túllóg a voksoláson is, ez idő alatt folytatódhat a visszaélésszerű jogalkotás.
Nem figyelte az Orbán-kormány a határidőket, így Semjén Zsolt most kénytelen rendkívüli parlamenti ülést kérni, hogy október 7-én tárgyalhassák a háborús veszélyhelyzet meghosszabbítását, különben az összes ilyen rendelet hatályát vesztené.
A veszélyhelyzet-hosszabbítás május 13-ig tartana, ami azt jelenti, hogy a választást még ilyen különleges jogrendi helyzetben rendeznék. Közben Magyar Péter bejelentette, hogy ha kormányra kerül a Tisza, eltörlik a háborús veszélyhelyzetet.
Megengedi, hogy ha állami cégnek tartoznak, e tartozás kifizetésére a kormány előzetes engedélyével naptári éven túli futamidejű, működési célú adósságot keletkeztető ügyletet köthessenek.
Az államfőnek jogtechnikai kifogásai támadtak az elfogadott törvénnyel szemben.
Egy 258 paragrafusos salátatörvénybe rejtette el a kormány a 2022-ben óriási botrányt kiváltó rendelet szövegét.
Az Országgyűlés keddi szavazásaival folytatódik a törvénymódosítási dömping.
A tűzszünetre készülve több év háborús veszélyhelyzeti rendelete közül 137 oldalnyit emelne törvényi szintre a kormány, 258 új paragrafust alkotva. Ez érinti a menekültügyi eljárásokat, az árfigyelő rendszert, a taxitarifákat és a jegyzőkönyvek titkosságát is.
Semjén Zsolt kedden késő este nyújtotta be az erről szóló törvénymódosítási javaslatot.
A kormány örökké fenntarthatja a háborús veszélyhelyzetet, ehhez ezentúl nem kell az Országgyűlés kétharmados többségének jóváhagyása sem. Az Orbánék számára kényelmes rendeleti kormányzást is könnyítik az Alaptörvény módosításával, bár a Fidesz-frakció szerint ami könnyítésnek látszik, valójában szigorítás.
Ha véget ér a háborús veszélyhelyzet, a kormány megszabadulhat a rekordáron, hitelből beszerzett gázkészlettől, benyelve akár félezer milliárd forintos veszteséget. Egyelőre csak a kamatok ketyegnek.
A kormány szerint most nem annyira fontos a kaszinók játékosainak védelme.
A rendeleti kormányzást lehetővé tevő jogszabályt a parlamentnek kell félévente kétharmados többséggel meghosszabbítani.
