Sulyok Tamás visszaküldte az Országgyűlésnek a veszélyhelyzeti rendeleteket törvényi szintre emelő jogszabályt, derül ki abból a levélből, amit az államfő az Országgyűlés elnökének, Kövér Lászlónak küldött.

Mint arról korábban beszámoltunk, 137 oldalnyi veszélyhelyzeti rendeletből akar törvényt csinálni a kormány, mivel arra számítanak, hogy hamarosan megkötik az orosz-ukrán háborút lezáró tűzszünetet, ami véget vetne a háborús veszélyhelyzetnek is.

A törvényjavaslatot még áprilisban terjesztette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és a parlament május 20-án el is fogadta azt.

Sulyok szerint azonban a jogszabály elfogadásának több feltételét is megsértette az előterjesztő, mivel „az egységes javaslattervezethez készített előterjesztői indokolás számos esetben teljes egészében függetlenedett a Törvény alapjául szolgáló törvényjavaslat eredeti indokolásától és a módosító javaslatok indokolásától”, illetve olyan teljesen újszerű, elviekben is megváltoztatott alapokra helyezett indokolást tartalmaz, aminek a megszövegezését a házszabályi rendelkezések nem teszik lehetővé.

Problémásnak látta a köztársasági elnök azt is, hogy az előterjesztő nem tartotta be az indoklás benyújtásának határidejét (2025.05.19, 12:00), hanem azt csak a törvény elfogadása után két nappal tette meg. Eszerint az Országgyűlés úgy fogadott el egy vaskos törvénycsomagot, hogy annak nem ismerte a végleges indoklását.

„Megjegyzem, hogy a törvényjavaslatokhoz fűzött indokolás újraszerkesztésére vonatkozó házszabályi követelmények megsértése az elmúlt évek törvényalkotási gyakorlatában nem példa nélküli, jelen esetben azonban annak súlya és mértéke különösen kirívó” – tette hozzá Sulyok.

Nem először tesz ilyet Sulyok Tamás, már tavaly év végén is hasonlóan jogtechnikai problémákra hivatkozva küldött vissza két törvényt az Országgyűlésnek. Ezzel nagyjából ki is merültek a lehetőségei, ugyanis a köztársasági elnök politikai, illetve alkotmányos kifogásokat támaszthat egy elfogadott törvénnyel szemben. Előbbi esetében a parlamentnek, utóbbi esetében pedig az Alkotmánybíróságnak küldi el a törvényt. Amennyiben a parlament egyetlen vessző megváltoztatása nélkül fogadja el újra a kifogásolt törvényt, akkor az államfőnek már alá kell írnia azt.