Az államfőnek jogtechnikai kifogásai támadtak az elfogadott törvénnyel szemben.
Sulyok Tamás visszaküldte az Országgyűlésnek a veszélyhelyzeti rendeleteket törvényi szintre emelő jogszabályt, derül ki abból a levélből, amit az államfő az Országgyűlés elnökének, Kövér Lászlónak küldött.
Mint arról korábban beszámoltunk, 137 oldalnyi veszélyhelyzeti rendeletből akar törvényt csinálni a kormány, mivel arra számítanak, hogy hamarosan megkötik az orosz-ukrán háborút lezáró tűzszünetet, ami véget vetne a háborús veszélyhelyzetnek is.
A törvényjavaslatot még áprilisban terjesztette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és a parlament május 20-án el is fogadta azt.
Sulyok szerint azonban a jogszabály elfogadásának több feltételét is megsértette az előterjesztő, mivel „az egységes javaslattervezethez készített előterjesztői indokolás számos esetben teljes egészében függetlenedett a Törvény alapjául szolgáló törvényjavaslat eredeti indokolásától és a módosító javaslatok indokolásától”, illetve olyan teljesen újszerű, elviekben is megváltoztatott alapokra helyezett indokolást tartalmaz, aminek a megszövegezését a házszabályi rendelkezések nem teszik lehetővé.
Problémásnak látta a köztársasági elnök azt is, hogy az előterjesztő nem tartotta be az indoklás benyújtásának határidejét (2025.05.19, 12:00), hanem azt csak a törvény elfogadása után két nappal tette meg. Eszerint az Országgyűlés úgy fogadott el egy vaskos törvénycsomagot, hogy annak nem ismerte a végleges indoklását.
„Megjegyzem, hogy a törvényjavaslatokhoz fűzött indokolás újraszerkesztésére vonatkozó házszabályi követelmények megsértése az elmúlt évek törvényalkotási gyakorlatában nem példa nélküli, jelen esetben azonban annak súlya és mértéke különösen kirívó” – tette hozzá Sulyok.
Nem először tesz ilyet Sulyok Tamás, már tavaly év végén is hasonlóan jogtechnikai problémákra hivatkozva küldött vissza két törvényt az Országgyűlésnek. Ezzel nagyjából ki is merültek a lehetőségei, ugyanis a köztársasági elnök politikai, illetve alkotmányos kifogásokat támaszthat egy elfogadott törvénnyel szemben. Előbbi esetében a parlamentnek, utóbbi esetében pedig az Alkotmánybíróságnak küldi el a törvényt. Amennyiben a parlament egyetlen vessző megváltoztatása nélkül fogadja el újra a kifogásolt törvényt, akkor az államfőnek már alá kell írnia azt.
Élhetnek-e együtt valaha az izraeliek és a palesztinok? Mit gondol egy izraeli katona arról, akik nem akarják a gázai háborút? Földes András izraeli videóriportja erre is rákérdez, és azt is megmutatja, hogy milyen háború zajlik maguk az izraeliek között.
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
