137 oldalnyi veszélyhelyzeti rendeletet minősítene át törvénnyé a kormány
A tűzszünetre készülve több év háborús veszélyhelyzeti rendelete közül 137 oldalnyit emelne törvényi szintre a kormány, 258 új paragrafust alkotva. Ez érinti a menekültügyi eljárásokat, az árfigyelő rendszert, a taxitarifákat és a jegyzőkönyvek titkosságát is.
hvg.hu
Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről nyújtott be törvényjavaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Ez azt jelenti, hogy a 2022-ben, az orosz–ukrán háborúra hivatkozva kihirdetett veszélyhelyzet óta eltelt években hozott több száz kormányrendelet közül többet magasabb rendű jogszabállyá, törvénnyé konvertálnak, mert
a jelek szerint a háborús veszélyhelyzet lefújására készül a kormányzat, az indoklásban le is írják: „időközben olyan események következtek be, amelyek valószínűvé teszik, hogy az orosz és az ukrán fél tűzszünetben állapodnak meg”.
Bár a törvényjavaslat terjedelmes, nem minden veszélyhelyzeti kormányrendeletet érint az elmúlt évekből, mert ennél sokkal több volt. Azokat érinti, amelyeknél a kormány úgy ítélte meg, hogy indokolt a fenntartásuk oly módon, hogy átmeneti szabályként, illetve a normál jogrend részeként megerősíti őket. Ettől függetlenül azért áprilistól újabb fél évvel meghosszabbítanák a veszélyhelyzetet.
A 137 oldalnyi törvényjavaslat 258 paragrafusból áll, és több fejezetre bontva sok különböző témájú rendelet „törvényesítését” tartalmazza. Így például a menekültügyi eljárásokat érintő szabályokét, amely szerint jelenleg csak két külföldi magyar nagykövetségen lehet menedékkérelmet benyújtani. Törvénybe átültetve tartanák meg az Ukrajnából érkezett menekülteket érintő ellátások, intézkedések körét is.
A kormányrendeletben előírt fix taxitarifa ezentúl törvényben élne tovább, de az így megőrzendő szabályok közé tartozik a korábban a HVG és a kormányzat közötti peres eljárásra szabva készített „lex HVG” is, amely előírja, hogy titkosak, vagyis közérdekű adatigénylésre sem adhatók ki 30 évig a különféle operatív törzsek üléseinek jegyzőkönyvei – a Covid-járvány idején döntéshozó törzsé sem.
Két év pereskedés után sem derülhet ki, hogyan készült annak idején az Orbán-kormány a Covid-járványra, és milyen megfontolásból hozott milliók életét korlátozó döntéseket. Az eljárást a kormány is sikerrel akadályozta a – kifejezetten erre az ügyre szabott -, visszamenőleges hatályú “lex HVG”-vel.
Ha a Semjén-féle javaslatcsomagot elfogadja az Országgyűlés, akkor kormányrendelet helyett törvényként él majd tovább a hatósági árfigyelő rendszer, a társasházi napelemes rendszerek beépítésének szabályozása is. Felsorolni is nehéz, mi mindent alakítana törvénnyé a javaslat, de a 137 oldalon találni utalást a tranzakciós díjra és a szén-dioxid-kvóta-adóra vonatkozó szabályokra, valamint az otthonápolási őrizettel, a rezsivédelemmel és a Bethlen Gábor Alappal kapcsolatos előírásokra is.
Az igazságügyi miniszter arra kérte a nagyköveteket, informálják alkalmazottaikat, hogy a részvétel a Pride felvonuláson szabályértésnek minősül. Levelében azonban több tévedés is szerepel. A diplomáciában meglehetősen szokatlannak számít az ilyen tájékoztatás.