Egyfajta bürokráciacsökkentő lépésként is felfogható a kedd éjjel az Országgyűlésnek benyújtott újabb, sorrendben már a tizenötödik Alaptörvény-módosítás egyik előre be nem jelentett pontja. Ennek lényege, hogy 

a kormánypárt akár örökké fenntarthatja a számára kényelmes rendeleti kormányzást valamilyen veszélyhelyzetre hivatkozva,

ráadásul már saját kétharmados többségét, a 135 képviselőt is kiiktatja a döntéshozatalból és a jogi kontrollból. Nehéz másképp értelmezni a benyújtott módosítónak a veszélyhelyzet kihirdetésére és fenntartására vonatkozó alaptörvényi cikkely – más változtatásokkal szemben előre nem kommunikált – átírását. Eszerint az 51. cikk helyébe a következő rendelkezés lép: 

A Kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény – különösen elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség – esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdethet ki. 

Érdekes, hogy a javasolt fenti módosítás szóról szóra megegyezik a jelenleg hatályos Alaptörvény 51. cikkelyének első bekezdésével. Viszont a szövegnek van további három bekezdése, amely a módosítás elfogadásával „eltűnik”, kikerül az Alaptörvényből. 

Márpedig a rövidített új cikkellyel éppen ezek, a veszélyhelyzet fenntartásának részletszabályait leíró és a különleges jogrend törvényhozási kontrollját biztosító további pontok veszítik hatályukat – a módosító javaslat szerint 2026. január 1-től. 

Furcsa, figyelemelterelő megoldás, hogy a benyújtott módosítás nem a kiiktatásra javasolt pontokat törli – a valódi szándékot tükrözően –, hanem az amúgy meghagyott rész változatlan fenntartását javasolja, és mintegy mellékesen törli a többi bekezdést. 

Orbán Viktor miniszterelnök a Parlament tavaszi ülésszakának nyitónapján, idén febrár 24-én

Túry Gergely

Ám a lényeg nem változik: a jelenleg is használt, háborús hivatkozással életben tartott veszélyhelyzet, amely lassan három éve ad lehetőséget a kormánynak, hogy éljen – és sok esetben visszaéljen – a rendeleti kormányzással, ezentúl örökké fennmaradhat. A veszélyhelyzet fenntartása nélkülözni fog mindenféle kontrollt és időbeni korlátot, hiszen

kikerül az Alaptörvényből, hogy a kormány 30 napra rendelheti el ezt, a döntést pedig az Országgyűlésnek kétharmados többséggel jóvá kell hagyni, meg kell erősíteni. 

A kormány felett kontrollt jelentő törvényhozás jóváhagyására tehát a jövőben nem lesz szükség. De kiesik az elmúlt években a Fidesz–KDNP kétharmados többsége miatt papírformaszerűen teljesített másik elem is, a kétharmados többségű hosszabbítás is. 

Eddig a kormánynak a törvényhozás engedélyére volt szükség, hogy meghosszabbítsa a háborús veszélyhelyzetet és a rendeleti kormányzást. A 180 napos hosszabbításokkal tartotta életben a Fidesz-KDNP – Orbán szavaival – 135 bátor képviselője a rendszert. 

Erre a jóváhagyásra a jövőben nem lesz szükség, mert a kormányon múlik majd a veszélyhelyzet elrendelése és fenntartása. Most még a tavaszi ülésszakban biztosan jóvá kell hagyatni a hosszabbítást, mert a legutóbbi, tavaly őszi idén május 18-ig szól. 

A veszélyhelyzettel összefüggő rendeleti kormányzásról ugyan az Alaptörvényben külön cikkely szól, de ez az 53. cikk is változik a friss módosítóval. Ennek alapján úgy tűnik, itt sem a fékek és ellensúlyok erősítése, hanem összességében a könnyítés az új irány. 

Eddig a különleges jogrend – így a veszélyhelyzet – idején a kormány rendeletalkotásához, egyes rendelkezések felfüggesztéséhez, azoktól való eltéréshez is szükség volt a meghosszabbítások révén a kétharmados többség legalább biankó felhatalmazására.  

Jövő évtől a kötelező hosszabbítgatások eltörlésével elvileg a rendeleti kormányzás is korlátlanná és kontroll nélkülivé válna. Ezt csak kis mértékben ellensúlyozza, hogy a fenti három veszélyhelyzeti rendelkezéstípusból kettőnél marad a parlamenti kontroll. 

A benyújtott módosítás szövegéből és annak indokolásából kiderül, hogy a jövőben a kormány veszélyhelyzetben csak az Országgyűlés kétharmados, határozott idejű felhatalmazása alapján jogosult törvényi rendelkezést felfüggeszteni, attól eltérni.  

De más rendkívüli intézkedések meghozatalára viszont a kétharmados jóváhagyás nélkül is jogosult lenne a kormány: új veszélyhelyzeti rendeleteket például korlátlan számban és témában alkothat. Ezzel eddig is élt, és sokszor vissza is élt az Orbán-kormány, erről az egyéves évfordulón írtunk bővebben:

Frissítés: 

Cikkünk megjelenése után a Fidesz-frakció pontosítási kéréssel kereste meg lapunkat. Azt nem vitatták, hogy a módosítással a veszélyhelyzet fenntartásánál nem lenne szükség többé a kétharmados többséget igénylő meghosszabbításokra. Ami viszont a rendeleti kormányzás szabályait illeti, álláspontjuk szerint a javaslat szövege “nem könnyítésről, hanem szigorításról van szó”, mivel “ha veszélyhelyzeti rendeletben törvénytől el akar térni a kormány, akkor rögtön felhatalmazást kell kérnie az Országgyűléstől”. Mivel a jogszabálytervezet szövege nem egyértelmű, pontosító kérdéseket küldtünk, például arról, hogy veszélyhelyzetben a kormányt megillető háromféle döntési típus közül valóban csak kettőre vonatkozna-e az említett parlamenti felhatalmazás, ahogyan az a szövegből érthető, illetve minden egyes döntésnél külön kellene-e kétharmados felhatalmazást kérni, mert nem ez olvasható ki a szövegből, pláne, hogy nem minden változtatás érint kétharmados törvényt. Választ nem kaptunk.